SZÁMIVTEL I. 4. SILLABUSZ A SZÁMVITEL SZABÁLYOZÁSA, SZÁMVITELI POLITIKA

Szabályozás szükségessége: érdekhordozói kör egymástól eltérő érdekeinek kezelése egységes értelmezés, kezelés egységes értékelés (vagyon és realizált eredmény kapcsolata) Szabályozás formái: Nemzetgazdaságok szintjén: Állami (központi) szabályozás (jogszabályok) szakmai önszabályozás (standardok) Nemzetgazdaságok összessége (világ) szintjén: EU számviteli rendszere (irányelvek, rendeletek, közlemények, ajánlások) Nemzetközi számviteli standardok (IAS/IFRS[1] rendszer) USA számviteli szabályai (US GAAP[2]) [1] IAS = International Accounting Standards, IFRS = International Financial Reporting Standards, 2001-ben a nemzetközi standardalkotó szervezet átalakult, ennek következményeként az új standardok IFRS megjelöléssel jelennek meg, de hatályban maradtak a korábban elfogadott IAS-k is. [2] GAAP = General Accepted Accounting Principles © Deák István - 2006.

Magyarországi gyakorlat tervgazdaság időszaka (1991-ig): részletes, tételes (széttagolt) állami szabályozás (egységes Népgazdasági számlakeret, törvény, törvényerejű rendeletek, PM rendeletek, közlemények, irányelvek stb), → szabályosság, központi elszámoltatás piacgazdaság időszaka (1991-től): egységes, törvényi szintű, keretjellegű szabályozás → megbízható és valós kép © Deák István - 2006.

A SZÁMVITEL SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZETE MAGYARORSZÁGON EU IRÁNYELVEK IAS/IFRS 2000. ÉVI C. TV. 1606/2002/EK RENDELET MAGYAR SZÁMVITELI STANDARDOK KORMÁNY- RENDELETEK IAS/IFRS SZERINTI SZÁMV. POLITIKA PM RENDELETEK SZÁMVITELI POLITIKA NYILVÁNOS TÁRSASÁGOK KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓJA EGYEDI BESZÁMOLÓK NEM NYILVÁNOS TÁRSASÁGOK KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓJA NEM NYILVÁNOS TÁRSASÁGOK KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓJA © Deák István - 2006.

Válasz a globális kihívásokra Beszámolók világméretű összehasonlításának igénye Nagy rendszerek összehangolása IAS/IFRS és US GAAP konvergencia Nagy rendszerek átvétele EU: 2005-től a nyilvános társaságok konszolidált beszámolóit az IAS/IFRS szabályrendszer alapján kell összeállítani (1606/2002/EK rendelet) © Deák István - 2006.

SZÁMVITELI TÖRVÉNY többször módosított 1991. évi XVIII. tv. (1992-2000.) többször módosított 2000. évi C. tv. (2001-től) filozófiája: megbízható és valós összkép biztosítása. A beszámoló tartalmára, nyilvánosságára, könyvvizsgálatára helyezi a hangsúlyt, de a számviteli információs rendszer minden elemét egységes egészként kezeli. © Deák István - 2006.

A TÖRVÉNY SZERKEZETE I. fejezet Általános rendelkezések II. fejezet Beszámolás és könyvvezetés III. fejezet Az éves beszámoló IV. fejezet Az egyszerűsített éves beszámoló V. fejezet Az egyszerűsített beszámoló VI. fejezet Az összevont (konszolidált) beszámoló VII. fejezet Sajátos beszámolási kötelezettségek VIII. fejezet Számviteli szolgáltatások IX. fejezet Nyilvánosságra hozatal és közzététel X. fejezet Könyvvizsgálat XI. fejezet Könyvvezetés, bizonylatolás XII. fejezet Jogkövetkezmények XIII. fejezet Országos Számviteli Bizottság XIV. fejezet Záró rendelkezések © Deák István - 2006.

MELLÉKLETEK 1. melléklet A mérleg előírt tagolása 2. melléklet Az összköltség eljárásra épülő eredménykimutatás előírt tagolása 3. melléklet A forgalmi költség eljárásra épülő eredménykimutatás előírt tagolása 4. melléklet Az egyszerűsített mérleg előírt tagolása 5. melléklet Az eredménylevezetés előírt tagolása 6. melléklet Az összevont (konszolidált) mérleg és eredménykimutatás előírt tagolása 7. melléklet A cash-flow kimutatás © Deák István - 2006.

A TÖRVÉNY SZEMÉLYI HATÁLYA Gazdálkodók (amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek) köre: vállalkozó: saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében tevékenységet végez jogi személyiség nélküli jogi személyiséggel rendelkező államháztartás szervei: az államháztartási törvény alapján működnek egyéb szervezet: társasház, egyesület, alapítvány, közhasznú társaság, egyház, nyugdíjpénztárak, pártok, tőzsde stb. stb. MNB © Deák István - 2006.

Nem terjed ki a számviteli törvény hatálya: egyéni vállalkozók (akkor sem, ha egyéni cég) pjt, építőközösség külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére EVA* törvény hatálya alá tartozó jogi személyiség nélküli társas vállalkozásra, ha üzleti nyilvántartásait (választása alapján) az EVA előírásai szerint vezeti *Egyszerűsített vállalkozói adó © Deák István - 2006.

KORMÁNYRENDELETEK egyes gazdálkodó csoportok (pl. államháztartás szervei, hitelintézetek, stb.), illetve a törvény szerint egyéb szervezetek közé tartozók sajátos elszámolásai egyes témák külön szabályozása (pl. megszűnés számviteli teendői) © Deák István - 2006.

NEMZETI SZÁMVITELI STANDARDOK Előzmények: Országos Számviteli Bizottság, Magyar Könyvvizsgálói Kamara, Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete, de ezek nem standardalkotók Sztv. 176. §: nemzeti számviteli standardokat kell alkotni 2099/2002. Korm. határozat: rendeletben kell szabályozni a standard alkotás folyamatát © Deák István - 2006.

A standardokhoz értelmezések is kiadásra kerülnek. Megvalósulás: 202/2003. Korm. rendelet: a standardalkotás folyamata, testületei, a standardok felépítése, kihirdetése A standard fogalma: a törvény figyelembevételével megalkotott részletes szabályok, módszerek, eljárások, amelyek meghatározzák a beszámolókészítés, a könyvvezetés részletes szabályait. A standardokhoz értelmezések is kiadásra kerülnek. A magyar standardok támaszkodnak a nemzetközi számviteli standardokra. A standardokat a pénzügyminiszter rendeletben hirdeti ki. 2006-ban (várhatóan) megjelenő standardok témái: készletek, lízing, számviteli politika © Deák István - 2006.

A standardalkotás szervezetei: Magyar Számviteli Standard Testület: 32 tag (standardok körének meghatározása, standardok és értelmezések elfogadása) Standard Előkészítő Testület: 11 tag (standard tervezet, értelmezés szükségessége) Standard Értelmező Testület: 5 tag (értelmezések tervezete) © Deák István - 2006.

SZÁMVITELI POLITIKA a beszámoló elkészítése és bemutatása során alkalmazott (a törvényben rögzített alapelvek és értékelési előírások alapján megfogalmazott) specifikus elveket, alapokat, eljárásokat, módszereket, gyakorlatot megfogalmazó írásos dokumentum. Tkp. a külső környezet által magalkotott szabályokat közvetíti (képezi le) az adott gazdálkodóra. Célja: olyan számviteli információs rendszer működtetése, amely alkalmazkodik a vállalkozás stratégiájához, méreteihez, adottságaihoz, és ezzel együtt megbízható és valós információkat szolgáltat a vállalkozás működéséről. © Deák István - 2006.

A számviteli politika szükségessége a megbízható és valós összkép szabályozási filozófiája a számvitel törvény általi (keret) szabályozásból következik, mert a törvény döntési választási lehetőségeket ad, amelyek befolyásolhatják az eredmény nagyságrendjét. © Deák István - 2006.

A számviteli politika elkészítésének kötelezettsége: újonnan alakult vállalkozásnál a megalakulásból számított 90 napon belül módosítás: Kötelező: a módosult törvény hatályba lépését követő 90 napon belül Saját döntés (a hatályba lépést megelőzően) © Deák István - 2006.

VÁLLALKOZÁS FOLYTATÁSÁNAK ELVE SZÁMVITELI ALAPELVEK VÁLLALKOZÁS FOLYTATÁSÁNAK ELVE TARTALMI ELVEK VALÓDISÁG ÖSSZEMÉRÉS ÓVATOSSÁG TELJESSÉG FORMAI ELVEK VILÁGOSSÁG KÖVETKEZETESSÉG FOLYTONOSSÁG KIEGÉSZÍTŐ ELVEK EGYEDI ÉRTÉKELÉS BRUTTÓ ELSZÁMOLÁS IDŐBELI ELHATÁROLÁS TARTALOM ELSŐDLEGESSÉGE A FORMÁVAL SZEMBEN LÉNYEGESSÉG KÖLTSÉG-HASZON ÖSSZEVETÉSE © Deák István - 2006.

Vállalkozás folytatásának elve A számviteli törvény érvényesülési környezetének definiálása a beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése Következménye: korrigált bekerülési értéken való értékelés realizált eredmény kimutatása © Deák István - 2006.

Valódiság elve a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen a törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak Eszközei: bizonylatok → könyvvezetés → beszámoló ← leltár ↑ törvénynek megfelelő értékelés © Deák István - 2006.

Összemérés elve az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. © Deák István - 2006.

Óvatosság elve Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az előre látható kockázatokat, feltételezhető veszteséget figyelembe kell venni: Mérlegképes vagyonrészre vonatkozik (értékvesztés) Nem mérlegképes vagyonrészre vonatkozik (céltartalék) Akkor is, ha az a mérlegkészítés időszakában vált ismertté Ezeknek az elszámolása független az eredmény nagyságától, előjelétől. © Deák István - 2006.

Teljesség elve Bizonylati fegyelem: a gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményt, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni (teljes körűség) Üzleti év teljessége: tárgyévi eseményként kell elszámolni azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek a mérleg fordulónapja és a beszámoló elkészítése közötti időszakban váltak ismertté, de az adott üzleti évhez kapcsolódnak, illetve a fordulónapi vagyonértéket (eredményt) pontosítják. Beszámolókészítés napjának jelentősége (lásd később) © Deák István - 2006.

Formai alapelvek A világosság elve A következetesség elve a könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, a törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni A következetesség elve a beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés, a számviteli politika tekintetében, az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell A folytonosság elve az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záró adataival. Az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele csak a törvényben meghatározott szabályok szerint változhat © Deák István - 2006.

Kiegészítő elvek Az egyedi értékelés elve A bruttó elszámolás elve az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni A bruttó elszámolás elve a bevételek és a ráfordítások (költségek), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben – a törvényben szabályozott esetek kivételével – nem számolhatók el Az időbeli elhatárolás elve az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik (az összemérés elvének érvényesülését teszi lehetővé). © Deák István - 2006.

A tartalom elsődlegessége a formával szemben elve a beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően – a törvény alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan – kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni A lényegesség elve lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása – az ésszerűség határain belül – befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit A költség-haszon összevetésének elve a beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel © Deák István - 2006.

Számvitelpolitikai döntések Sztv előírásai Tételes törvényi előírások (nincs gazdálkodói szabadság, alkalmazása kötelező) Előírások választási lehetőségekkel (a felkínált lehetőségek közül választani lehet) Előírások választási lehetőségek nélkül (az alapelvek betartása mellett szabadon lehet dönteni) Nem szabályozott területek © Deák István - 2006.

Csoportosítás Általános számvitelpolitikai döntések Vagyonrészek értékelésére vonatkozó számvitel politikai döntések A lényegesség és a költség-haszon összevetése elvével összefüggő számvitelpolitikai döntések A Számvitel I. keretében az általános számvitelpolitikai kérdésekkel foglalkozunk. A másik két csoport részletes megismerése a további félévek tanyagát képezi. © Deák István - 2006.

Általános számvitelpolitikai kérdések A beszámolóval kapcsolatban Fordulónap, üzleti év Beszámolókészítés napja Könyvvezetés formája Beszámoló formája, tartalma Beszámoló pontossága Mérleg, eredménykimutatás tagolása, formája A könyveléssel kapcsolatban Számlarend Költségelszámolás Szabályzatok (érintik a másik két területet is!) © Deák István - 2006.

FORDULÓNAP, ÜZLETI ÉV Üzleti év: az az időszak, amelyről a beszámolót készítjük, amelyre a beszámoló vonatkozik Fordulónap: üzleti év utolsó napja Fő szabály (1): fordulónap = december 31., tehát üzleti év = naptári év és Itt nem az üzleti év hosszáról van szó!!! Kivételes szabály (1): üzleti év ≠ naptári év és fordulónap ≠ december 31. a külföldi anyavállalat magyarországi leányvállalata és a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetében, ha a külföldi vállalkozásnál is eltér, valamint az európai részvénytársaság Feltéve, hogy nem hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, biztosítóintézet © Deák István - 2006.

Fő szabály (2): üzleti év hossza Kivételes szabály (2) Üzleti év = 12 hónap Kivételes szabály (2) Üzleti év < 12 hónap előtársasági időszak, előtársasági időszakot követő üzleti év, megszűnést megelőző időszak, átalakulással létrejövő társaság első üzleti éve, végelszámolás utolsó üzleti éve Üzleti év > 12 hónap előtársasági időszak (csak elvileg), felszámolás időszaka © Deák István - 2006.

Beszámolókészítés napja Fordulónap és a nyilvánosságra hozatal előírt határnapja közötti időpont: azon időpont, ameddig bekövetkező gazdasági események, megismert információk hatását (amennyiben azok az adott üzleti évhez kapcsolódnak, a fordulónapi vagyon értékét pontosítják) az adott üzleti évről szóló beszámolóban figyelembe kell venni ← teljesség elve © Deák István - 2006.

Teljesség elvének érvényesítése NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL FORDULÓNAP FORDULÓNAP 150 nap ÜZLETI ÉV (TÁRGYÉV) ZÁRLAT BESZÁMOLÓ ELFOGADÁSA TELJESSÉG ELVE ALAPJÁN BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉS NAPJA © Deák István - 2006.

KÖNYVVEZETÉS FORMÁJA Könyvvezetés: tevékenység, amelynek keretében a működés során előforduló gazdasági eseményekről, a törvénynek megfelelő szabályok szerint, folyamatos, zárt rendszerű nyilvántartást vezetünk, amelyet az üzleti év végén lezárunk. Jellemzői: Magyar nyelven, Ft-ban (2006-től minősített esetben konvertibilis devizában), zárt rendszerben Megjelenési formái egyszeres: pénzforgalmi szemlélet (a pénzforgalom tekintetében zárt) → pénzügyileg realizált eredmény kettős: teljesítés (üzemgazdasági) szemlélet (teljes vagyon tekintetében zárt) → gazdaságilag realizált eredmény © Deák István - 2006.

Egyszeres könyvvitel választásának korlátai Főszabály: minden gazdálkodó kötelezően kettős könyvvitelt vezet, vagy választása szerint vezethet. Egyszeres könyvvitel választásának korlátai Kategorikus: csak az sztv. szerinti egyéb szervezetek, ha a kapcsolódó kormányrendelet megengedi Rugalmas: két egymást követő üzleti évben a nettó árbevétel < 50 millió Ha választhat, akkor változtathat is lehetőség kötelező © Deák István - 2006.

KÖNYVVEZETÉS VÁLTOZTATÁS ÁTTÉRÉS LEHET KÖTELEZŐ Egyszeres → Kettős Bármely üzleti év 1. napjával a) Ha két egymást követő üzleti évben nem felel meg a rugalmas korlátnak → ezt követő 2. üzleti évtől b) Kategorikus korlát már nem teszi lehetővé → azt követő naptól Kettős → Egyszeres Ha két egymást követő üzleti évben megfelel a rugalmas korlát → ezt követő 2. üzleti évtől Nincs ilyen szabály © Deák István - 2006.

BESZÁMOLÓ FORMÁJA Beszámoló: a gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően készített, tájékoztatás célját szolgáló, könyvvezetéssel alátámasztott hiteles dokumentum. © Deák István - 2006.

Beszámoló formája függ Működési forma (kategorikus korlát) Nagyságrend (rugalmas korlát) vagyon nagysága (mérleg főösszeg) nettó árbevétel foglalkoztatottak száma Könyvvezetés formája (kategorikus korlát) egyszeres kettős © Deák István - 2006.

BESZÁMOLÓ FORMÁI Egyedi beszámoló Konszern beszámoló Egyszerűsített beszámoló → egyszeres könyvvitel Éves beszámoló, amely lehet: egyszerűsített (éves beszámoló) kibővített (éves beszámoló) Konszern beszámoló konszolidált éves beszámoló Kettős könyvvitel © Deák István - 2006.

Egyszerűsített éves beszámoló Lehet: minden kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó Kell: részvénytársaság, konszolidálásba bevont gazdálkodó, külföldi vállalkozó magyarországi fióktelepe, ha az üzleti év ≠ naptári év, tehát ha a fordulónap ≠ december 31. tőzsdén jegyzett (bevezetést kérelmező) gazdálkodó Egyszerűsített éves beszámoló Lehet: az a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó, akinél két egymást követő évben az alábbi 3 mutató közül legalább (bármelyik) kettő nem haladja meg a határértéket: mérleg főösszeg  500 millió forint nettó árbevétel  1.000 millió forint foglalkoztatottak száma  50 fő. © Deák István - 2006.

Konszolidált beszámoló: Nem egyedi (nem egy vállalatra vonatkozó), hanem vállalatcsoportra vonatkozó beszámoló. Nem választható önálló beszámolóként Lényege: nem egyszerű összeadás, hanem a halmozódások kiszűrése Vonatkozik: anyavállalat, amely közvetve vagy közvetlenül meghatározó befolyást gyakorol egy vagy több másik vállalkozásban (általában 50 % + 1 szavazat) leányvállalat, amelyre az anyavállalat meghatározó befolyást gyakorol. közös vezetésű vállalat: paritásos alapon (50-50 % vagy 33-33-33 %) társult vállalkozás: mértékadó befolyás (minimum 20 %). Kapcsolt vállal- kozás © Deák István - 2006.

ÁTTÉRÉS A BESZÁMOLÓK KÖZÖTT Könyvvezetés is változik → ÁTTÉRÉS KÖTELEZŐ (ehhez nem szükséges működési forma váltás és a nagyságrend sem befolyásolja) Egyszeres → kettős egyszerűsített beszámolóról éves beszámolóra Kettős → egyszeres éves beszámolóról egyszerűsített beszámolóra © Deák István - 2006.

Könyvvezetés nem változik: éves beszámoló egyszerűsített és kibővített formája közötti áttérés LEHET KELL Egyszerűsített → kibővített Bármely üzleti év első napjával: feltétel nélkül a) ha két egymást követő üzleti évben a nagyságrendi mutatók közül bármelyik kettő meghaladja a határértéket: (az azt követő 2. üzleti évtől) b) Kategorikus korlát miatt (átalakulás napjával) Kibővített → egyszerűsített Bármely üzleti év első napjával: ha a feltételek lehetővé teszik Nincs ilyen szabály © Deák István - 2006.

Beszámoló általános felépítése SZÁMSZAKI RÉSZEK SZÖVEGES RÉSZEK A múltbeli (megtörtént) események aggregált, szerkesztett adatsora magyaráz, kiegészít, az összevont adatok részletezése, a jövőbeli várható fejlődés felvázolása Mérleg Eredmény-kimutatás Cash-flow Saját tőke változás Kiegészítő melléklet Üzleti jelentés © Deák István - 2006.

Az egyes beszámolók tartalma az sztv. szerint egyszerűsített beszámoló Számszaki részek egyszerűsített mérleg eredménylevezetés Szöveges részek Nincs kötelező előírás (kibővített) éves beszámoló mérleg eredménykimutatás kiegészítő melléklet (benne a cash-flow és saját tőke változás) + üzleti jelentés (közvetlenül nem része a beszámolónak) © Deák István - 2006.

Egyszerűsített éves beszámoló Számszaki részek mérleg eredménykimutatás Szöveges részek kiegészítő melléklet Egyszerűsítés: Formai Számszaki részek vertikális tagolása (tételek elhagyhatóak) Kiegészítő melléklet kötelező tartalma szűkebb (pl. nincs cash-flow, egyes részletezések elhagyhatóak) Nincs (kötelező) üzleti jelentés Tartalmi Egyes értékelési szabályokat nem kell alkalmazni (részletesen lásd a Számvitel II. keretében) © Deák István - 2006.

Konszolidált éves beszámoló Számszaki részek Konszolidált mérleg Konszolidált eredménykimutatás Szöveges részek Konszolidált kiegészítő melléklet (benne konszolidált cash-flow, konszolidált sajáttőke-változás) + konszolidált üzleti jelentés (közvetlenül nem része a beszámolónak) © Deák István - 2006.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Célja: elősegíteni az érdekeltek valós tájékoztatását, értelmezni, magyarázni a mérleg és az eredménykimutatás adatait, értékelni a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetet, bemutatva a saját tőke és a kötelezettségek alakulását az eszközök összetételét és alakulását a likviditás, fizetőképesség, eladósodottság alakulását a jövedelmezőség alakulását. © Deák István - 2006.

KM TARTALMA Kötelező előírás Gazdálkodói (számvitelpolitikai) döntés Általános előírások Tételes előírások Gazdálkodói (számvitelpolitikai) döntés Megbízható és valós összkép gazdálkodó sajátosságaiból adódó érvényesítése érdekében © Deák István - 2006.

KM FELÉPÍTÉSE 1. Általános rész 1.1. gazdálkodói környezet azonosítása, bemutatása (ki, mit, kivel, hogyan, mióta stb.) 1.2. számviteli környezet bemutatása - alkalmazott szabályrendszer - számviteli szolgáltatás (lásd később) szereplői - számviteli politika meghatározó elemei, változása - össze nem hasonlítható adatok kezelése 1.3. vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet elemző bemutatása © Deák István - 2006.

2.1. mérleghez kapcsolódó kiegészítések 2. specifikus rész 2.1. mérleghez kapcsolódó kiegészítések 2.2. eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések 3. tájékoztató rész a beszámoló egyéb részében meg nem jelenő, mérlegalatti tételek, például: foglalkoztatottak, vezető tisztségviselők (száma, díjazás), kapcsolt vállalkozások, környezetvédelem stb. 4. cash flow számszaki rész az üzleti év pénzforgalmáról A kiegészítő melléklet részletes tartalmát a következő félévekben ismerjük meg. © Deák István - 2006.

ÜZLETI JELENTÉS a beszámoló hasznosításához kapcsolódó, a beszámoló többi részében meg nem jelenő (alapvetően a jövőre vonatkozó, a főbb kockázatokat, bizonytalanságokat is elemző) információk Előírt + saját döntésen alapuló tartalom Előírt tartalom: fordulónap és mérlegkészítés napja közötti lényeges események várható fejlődés (gazdasági környezet változásai) kutatás-fejlesztés visszavásárolt saját részvények telephelyek környezetvédelem Kockázatok és kezelésük © Deák István - 2006.

BESZÁMOLÓ PONTOSSÁGA Főszabály: Kivételes szabály: adatokat 1.000 Ft-ban kell megadni Kivételes szabály: 100 Mrd Ft feletti mérleg főösszeg esetében az adatokat Millió Ft-ban kell megadni © Deák István - 2006.

A beszámolók nyilvánossága Letétbe helyezés Főszabály: az üzleti év fordulónapját követő 150 (konszolidált beszámolónál 180) napon belül letétbe kell helyezni a beszámolót a Cégbíróságon. Terjedelme: Beszámoló Könyvvizsgálói jelentés Adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntés © Deák István - 2006.

Közzététel (letétbe helyezéssel egy időben) Főszabály: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Céginformációs és Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálatnál, röviden a Cégszolgálatnál Terjedelme Mérleg, eredménykimutatás Kiegészítő melléklet Mellőzhető, de könyvvizsgálói állásfoglalás szükséges Könyvvizsgálói jelentés Kiegészítő szabály: tőzsdén jegyzett (nyilvános) társaság esetében: társaság honlapján is (2 évig) Közzététel főszabálya + Kiegészítő melléklet nem mellőzhető Üzleti jelentés is © Deák István - 2006.

SZÁMVITELI SZOLGÁLTATÁS Könyvviteli szolgáltatás SZIR kialakítása, szabályozása, működtetése Könyvvizsgálat Beszámoló szabályszerű összeállításának, megbízható és valós voltának megállapítása © Deák István - 2006.

Könyvviteli szolgáltatás Végezheti Mérlegképes könyvelő és Okleveles könyvvizsgáló, aki PM regiszterében szerepel (végzettség + 3 éves szakmai gyakorlat) Mentesül: Egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó Kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó, ha két egymást követő üzleti év átlagában a nettó árbevétel < 10 M Ft © Deák István - 2006.

KÖNYVVIZSGÁLAT Főszabály: minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál kötelező Mentesíthető: ha két egymást követő üzleti év átlagában a nettó árbevétel < 50 millió Ft Nem mentesíthető Más jogszabály (pl. GT) előírja: rt, átalakulás, tőzsdei jegyzés, értékpapír kibocsátás stb. Konszolidálásba bevont vállalkozás Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe Takarékszövetkezet © Deák István - 2006.

Könyvvizsgáló választás az előző üzleti év beszámolójának elfogadásakor, új vállalkozás pedig az első üzleti év végéig. Könyvvizsgálat eredménye Könyvvizsgálói jelentés, amelynek része a könyvvizsgálói záradék Hitelesítő Korlátozott Elutasító Könyvvizsgálat hiányára a beszámolóban egyértelműen utalni kell „A beszámoló adatai könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.” © Deák István - 2006.

A lényegesség és a költség-haszon összevetése elvével összefüggő számvitelpolitikai döntések Mit tekint a gazdálkodó lényegesnek jelentősnek nem lényegesnek nem jelentősnek kis értékűnek kis összegűnek tartósnak Ezek kifejtését lásd később (Számvitel II.) az egyes vagyonrészek tárgyalásánál! © Deák István - 2006.

NEVESÍTETT SZABÁLYZATOK A SZÁMVITELI POLITIKA KERETÉBEN 1. Számlarend tartalma: számlatükör számlák tartalma, könyvelési kapcsolatai analitika és kapcsolata a szintetikával (feladás, egyeztetés, leltár) sajátos elszámolások (pl. költségelszámolás) zárlat 2. Bizonylati rend (számlarend része) alkalmazott bizonylatok Bizonylati elv és fegyelem érvényesítése © Deák István - 2006.

BIZONYLATOKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány, – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától, kiállítási nyelvétől -, amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek, és amely rendelkezik a számviteli törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel. © Deák István - 2006.

A bizonylat alaki és tartalmi kellékei a számviteli törvény szerint a bizonylat megnevezése és sorszáma, vagy egyéb más azonosítója; a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése; a gazdasági eseményben érintett személyek megjelölése, aláírása a bizonylat kiállításának időpontja, illetve (a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően) annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell; © Deák István - 2006.

továbbá minden olyan adat, amelyet (más) jogszabály előír. a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és – a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően – értékbeni adatai; külső bizonylat esetén a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között: a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét; a bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik; a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás (kontírozás); a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása; továbbá minden olyan adat, amelyet (más) jogszabály előír. © Deák István - 2006.

Bizonylatok fajtái (I) Megjelenési forma szerint: számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hatósági határozat, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jegyzőkönyv, nyilatkozat, feljegyzés, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat Kiállítási (keletkezési) helye szerint Belső Külső © Deák István - 2006.

Bizonylatok fajtái (II) Jellegük (szerepük) szerint Elsődleges (alapbizonylat) Másodlagos: az elsődleges bizonylat adatainak a feldolgozás igényeihez igazított rendszerezése (összesítése) Kezelésük módja szerint Szigorú számadású Nem szigorú számadású © Deák István - 2006.

Szigorú számadású bizonylatok egyedileg azonosított (előállításakor vagy használatba vételekor folyamatos sorszámmal ellátott) külön nyilvántartásban megjelenített tételes elszámolási kötelezettség alá vont bizonylatok, amelyek szabálytalan felhasználása a gazdálkodó vagy érdekhordozói körének (pl. állam) érdekeit sérti. © Deák István - 2006.

Szigorú számadású bizonylatok klasszikus esetei Számla, egyszerűsített számla Bekerülési érték meghatározása Bevétel dokumentálása Áfa elszámolás dokumentálása Tartalma külön jogszabályban (PM rendeletben) előírt Nyugta Szállítólevelek, fuvarlevelek Pénztárbizonylatok Csekkek Utalványok (étkezési, ajándék stb.) © Deák István - 2006.

Bizonylatok megőrzése Beszámoló (ideértve a leltárt, főkönyvi kivonatot, értékeléshez kapcsolódó kimutatást) 10 évig Számviteli bizonylatokat (ideértve a főkönyvi számlákat, analitikus nyilvántartásokat) 8 évig © Deák István - 2006.

3. Leltározási és leltárkészítési szabályzat Leltározás célja: a vagyon számbavétele (tevékenység) Ennek eredménye a leltár, mint dokumentum. Nem kell a leltárt (fordulónapi) leltározással alátámasztani, ha az analitika folyamatos, teljes és naprakész. A gazdálkodó leltározási, leltárkészítési tevékenységének szabályozása leltárfelvétel módja: tényleges mennyiségi felvétel (pl. tárgyi eszköz, készletek) egyeztetés (pl. vevő-szállító folyószámlák) leltárértékelés (pl. leltárkülönbözetek kezelése) időbeli ütemezés, ki mit csinál, dokumentálás © Deák István - 2006.

4. Pénzkezelési szabályzat A készpénzkezelés szabályai: Tárgyi feltételek (pénztárak) Személyi feltételek (pénztáros, utalványozó, ellenőr) Dokumentálás (pénztárbizonylatok, pénztárjelentés stb) © Deák István - 2006.

5. Önköltségszámítási szabályzat A saját termelésű készletek értékelésének alapdokumentuma közvetlen önköltség (értékelés alapjául szolgáló költség) tartalma, meghatározása kalkulációs egység (amire a kalkuláció irányul), költségelszámolás rendje, kalkulációs séma és annak tartalma, kalkuláció gyakorisága, formája (elő, utó, retrográd) költségek felosztási módszertana. © Deák István - 2006.

Önköltségszámítási szabályzatot nem kell készítenie az egyszerűsített, illetve egyszerűsített éves beszámolót készítő gazdálkodónak a (kibővített) éves beszámolót készítő vállalkozásnak, ha a költségnemek összege nem haladja meg az 500 millió forintot vagy (nettó árbevétel - ELÁBÉ - közvetített szolgáltatás) 1 milliárd forint © Deák István - 2006.

6. Értékelési szabályzat Célja: egységes szerkezetbe foglalni a gazdálkodó mérlegében kimutatott eszközök és források (törvényi előírásoknak megfelelő) értékelésének módját a vagyonrészek életpályájának lekövetése érdekében Az értékelési szabályzat összeállítása során a vállalkozás folytatásának elvéből kell kiindulni  realizációs elv Tartalma bekerülési érték könyv szerinti érték, mérlegérték meghatározása. Értékkorrekciók elszámolása, vagyonrészek kivezetésének kezelése (értékelési eljárások) Részletesen lásd a későbbi diákon illetve a következő félévekben © Deák István - 2006.

ÉRTÉKELÉSRŐL ÁLTALÁBAN

SZÁMVITEL FELADATAI (ismétlés) AZONOSÍTÁS (mit) mérlegképesség ÉRTÉKELÉS (milyen értéken) erről szól ez a blokk BEMUTATÁS (milyen formában) beszámoló © Deák István - 2006.

VAGYONRÉSZEK ÉLETPÁLYÁJA ÚJ VAGYONRÉSZ FELVÉTELE KÖVETŐ ÉRTÉKELÉS MEGLÉVŐ VAGYONRÉSZ KIVEZETÉSE BEKERÜLÉSI ÉRTÉK ÉRTÉKKORREKCIÓK (+/-) MÉRLEGÉRTÉK KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK © Deák István - 2006.

BEKERÜLÉSI JOGCÍM KEZDŐ ÉRTÉKE BEKERÜLÉSI ÉRTÉK „az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege.” Sztv. 47. § (1) bekezdés Részei BEKERÜLÉSI JOGCÍM KEZDŐ ÉRTÉKE +/– JÁRULÉKOS TÉTELEK © Deák István - 2006.

BEKERÜLÉSI ÉRTÉK HATÁSA KEZDŐ ÉRTÉK MÉRLEG BEKERÜLÉSI ÉRTÉKET MÓDOSÍTÓ HASZNÁLAT JÁRULÉKOS TÉTELEK BEKERÜLÉSI ÉRTÉKET NEM MÓDOSÍTÓ EREDMÉNYKIMUTATÁS © Deák István - 2006.

Bekerülési érték megjelenési formái Beszerzési ár gazdálkodó külső környezetéből beáramló, általában mennyiségben is kifejezhető eszközök Előállítási költség gazdálkodón belül keletkező eszközök (pl. STK) „Névérték” mennyiségben ki nem fejezhető eszközök (és a források teljes halmaza) © Deák István - 2006.

Beszerzési ár kezdő értékei Vásárlás Számlázott nettó vételár Apportként átvétel Társasági szerződésben rögzített érték Térítés nélküli átvétel Átadónál kimutatott könyv szerinti érték, de maximum az átadáskori piaci érték Követelés, részesedés ellenében átvett eszközök Szerződés, megállapodás, vagyonfelosztási javaslat szerint Többlet Piaci érték © Deák István - 2006.

Járulékos tételek Felár, bizományi díj, szállítási, rakodási díj, belföldiesítés költsége (vámterhek), beszerzéshez kapcsolódó adók (kivéve levonható áfa), le nem vonható áfa, illetékek, alapozási, szerelési, üzembe helyezési költség, hitel megszerzésének járulékos költségei, időarányos hitelkamat, időarányos biztosítási díj, kapcsolódó devizakötelezettségek árfolyamkülönbözetei (+/-), tervezés, előkészítés, lebonyolítás, betanítás költségei, stb. stb. stb. Számlázott engedmények (–) © Deák István - 2006.

ÉRTÉKKORREKCIÓK AZ ESZKÖZÖK ÉLETPÁLYÁJA SORÁN Az eszközök használatából és/vagy a piaci környezet értékítéletének megváltozásából adódó, (általában) a fordulónapon elszámolt növelő vagy csökkentő helyesbítések OKA: a könyv szerinti érték és az aktuális érték (piaci/használati/valós érték) eltérése © Deák István - 2006.

ÉRTÉKKORREKCIÓ-FELFOGÁSOK BEKERÜLÉSI ÉRTÉK MODELL: értékkorrekciók: csak a bekerülési értékig az eredménnyel szemben ÁTÉRTÉKELÉSI MODELL: értékkorrekciók a bekerülési érték fölé is, de csak a tőkével szemben VALÓS ÉRTÉK MODELL: értékkorrekciók a bekerülési értéktől függetlenül az eredménnyel szemben © Deák István - 2006.

ÉRTÉKKORREKCIÓ-FELFOGÁSOK (1) BEKERÜLÉSI ÉRTÉK MODELL (Cost Model): értékkorrekciók bekerülési értékig eredménykimutatásban Bekerülési érték visszaírás értékvesztés KSZÉ0 KSZÉ0 KSZÉ1

ÉRTÉKKORREKCIÓ-FELFOGÁSOK (2) ÁTÉRTÉKELÉSI MODELL (Revaluation Model): értékkorrekciók bekerülési érték fölé is eredménykimutatásban: bekerülési értékig saját tőkében: bekerülési érték fölött Értékhelyes-bítés Bekerülési érték visszaírás értékvesztés KSZÉ0 KSZÉ0 KSZÉ1

ÉRTÉKKORREKCIÓ-FELFOGÁSOK (3) VALÓS ÉRTÉK MODELL (Fair Value Model): értékkorrekciók bekerülési értéktől függetlenül eredménykimutatásban Bekerülési érték +VÉK -VÉK KSZÉ2 KSZÉ0 KSZÉ1 VÉK = valós érték értékelési különbözet © Deák István - 2006.

VAGYONRÉSZEK KIVEZETÉSE FELADAT: KIVEZETETT VAGYONRÉSZ KÖNYV SZERINTI ÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA KIVEZETETT VAGYONRÉSZ EGYEDILEG AZONOSÍTHATÓ KIVEZETETT VAGYONRÉSZ EGYEDILEG NEM AZONOSÍTHATÓ ÉRTÉKELÉSI PROBLÉMA NINCS ÉRTÉKELÉSI PROBLÉMA MEGOLDÁS NINCS ÉRTÉKELÉS ÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOK SORRENDISÉGRE ÉPÜLŐ DIKTÁLT ÁRAK ÁTLAGMÓDSZEREK

ÁTLAGMÓDSZEREK Folyamatos (gördülő) átlagár-számítás Minden bekerülés után aktualizáljuk Időszaki (halmozott) átlagár-számítás Adott időszakra meghatározott © Deák István - 2006.

SORRENDISÉGRE ÉPÜLŐ ELJÁRÁSOK Lényege: a beszerzés időrendjébe, vagy a bekerülési értékek nagyságrendjébe rendezett halmazból, a sorrend képzés logikája szerint számoljuk el a csökkenéseket Fajtái Időrendi sorrend FIFO, LIFO Nagyságrendi sorrend HIFO, LOFO © Deák István - 2006.

Megnevezés F I F O L I F O Angol elnevezés first in – first out last in – first out Jelentése először bevételezett készlet kerül először kivezetésre utolsónak bevételezett készlet kerül először kivezetésre Zárókészlet értéke utolsó árakon első (legkorábbi) árakon Átlagárhoz képest áremelkedés esetén felértékel leértékel árcsökkenés esetén A számviteli törvény előírásai szerinti minősítése Legjobban megfelel! Árcsökkenésnél kimondottan jó, áremelkedésnél ugyan felértékel, de csak az átlagárhoz képest, a tényleges beszerzési árnál viszont nem értékel magasabbra. Sztv. tételes előírásainak nem felel meg! Áremelkedés esetén jó lenne, de árcsökkenés esetén nemcsak az átlagárhoz, hanem a tényleges beszerzési árhoz képest is felértékel, © Deák István - 2006.

A FIFO ELV MŰKÖDÉSE 5 4 3 2 1 © Deák István - 2006.

A LIFO ELV MŰKÖDÉSE 5 3 4 2 1 © Deák István - 2006.

Megnevezés L O F O H I F O Angol elnevezés lowest in – first out highest in – first out Jelentése legalacsonyabb áron bevételezett készlet kerül először kivezetésre legmagasabb áron bevételezett készlet kerül először kivezetésre Zárókészlet értéke legmagasabb árakon legalacsonyabb árakon Átlagárhoz képest felértékel leértékel A számviteli törvény előírásai szerinti minősítése Nem alkalmazható! Ármozgástól függetlenül mindig felértékel, és mindig a legmagasabb áron bevételezett készlet marad raktáron, ami értékelési szempontból nem felel meg az Sztv. előírásainak Ármozgástól függetlenül mindig leértékel, és mindig a legalacsonyabb áron bevételezett készlet marad raktáron, ami – tekintettel az óvatosság elvére – megfelel(het) a számviteli törvénynek. Viszont a valódiság elve alapján a mérlegérték vitatható lehet. © Deák István - 2006.

A HIFO ELV MŰKÖDÉSE 5 2 3 1 4 © Deák István - 2006.

A LOFO ELV MŰKÖDÉSE 5 2 3 1 4 © Deák István - 2006.

DIKTÁLT ÁRAS MÓDSZER az évközi mozgásokat egy előre rögzített (tervezett, elszámoló, diktált) áron számoljuk el és időszakosan (pl. havonta vagy évente) helyesbítjük a tényleges bekerülési értékre. © Deák István - 2006.

Az értékelési eljárások részletes kifejtésére a Számvitel II. tantárgy A számviteli törvény az alábbi eljárásokat engedi alkalmazni: Átlagmódszerek FIFO módszer Diktált áras módszerek Az értékelési eljárások részletes kifejtésére a Számvitel II. tantárgy keretében kerül sor © Deák István - 2006.