Értékteremtés folyamata A fogyasztói igények kielégítése

Az értékteremtő folyamat minden olyan tevékenységet magába foglal, amely hozzájárul - közvetlenül, vagy közvetett módon - a fogyasztói igények kielégítéséhez. Az értékteremtő folyamat értékláncot alkot.

Az input logisztika feladata a termék előállításhoz szükséges erőforrások biztosítása, A termék előállítása gyártási logisztikai tevékenység( anyagok és információk áramlása) a technológia által meghatározott pályán, közben értékük növekszik. Az output logisztika feladata a késztermék eljuttatása a vevőhöz ill. fogyasztóhoz.

A termelési folyamat A piaci igények kielégítésére alkalmas termékek előállítása érdekében a vállalatok összetett tevékenységet fejtenek ki. A termelési folyamat egy rendszert alkot. Tágabb értelemben magába foglalja azokat a tervező, előkészítő és végigkísérő kiegészítő folyamatokat is, amelyek közvetetten segítik a termék előállítást. l. táblázat

Magját a gyártási tevékenység alkotja. anyagi átalakítás fő- és segédfolyamatai, ( berendezések, emberek, anyagok, energiák, a tárolás és továbbítás hálózatai, a működési algoritmusok gyakorlatilag megvalósított formái) Nem anyagi jellegű tevékenységek (végrehajtó gyártási folyamatokat megtervezése, előkészítés, végigkísérés, szükség szerint beavatkozás, eredményeinek értékelése, elszámolása. Σ kiegészítő, vagy vezérlő folyamatok

Tervezés Feladata a jövőbeni tevékenységek meghatározása, hozzá tartozó feltételrendszer kidolgozása a kitűzött vállalati célokra irányuló intézkedések meghozatala.

Távlati tervezés A vállalat törekszik a piaci igények megismerésére. A jelenlegi és várható igényekre fejlesztési tevékenységgel válaszol. Ezeket az igényeket befolyásolni is tudja, új igényeket generálhat (főleg multik)

A fejlesztési tervben: meg kell határozni a vállalat jövőbeni termékösszetételét, az egyes termékek konstrukcióit , a funkciókat és főbb jellemzőket, Új termék gyártásához szükséges a gyártási eljárások és eszközök megújítása, fejlesztése. Ez elsősorban az alkalmazott technológiák fejlesztését jelenti, a K+F eredményeinek felhasználásával.

Beruházási terv: elhasznált eszközök pótlása, új eszközök beszerzése (nem csak termelő !) A célok mérésére alkalmas paraméterek előzetes meghatározása is szükséges . ÁKN terv az árbevétel -költség - nyereség tervezés összefüggését fejezi ki . A tervezett beruházások gazdaságosságának, megtérülésének előzetes tervezése a fejlesztési tervek jóváhagyásához vagy elutasításához.

A rövidtávú tervezés Fizetőképes kereslet (potenciális is) a termelési terv alapja. A termelési tervben: a tervidőszak értékesítésre, illetve előállításra tervezett termékek köre és mennyisége. A kibocsátási terv alapján meghatározhatók a teljesítés erőforrás szükségletei: 1. anyagszükséglet és 2. gyártási időszükséglet.

Az anyagszükséglet meghatározásának alapja: az anyagnormák rendszere. A termékbe közvetlenül beépülő anyagmennyiség a nettó anyagnorma, A megmunkálás során keletkező technológiai veszteségek, hulladékok mennyiségével megnövelt anyagmennyiség a bruttó anyagszükséglet. . A beszerzési norma meghatározásánál a bruttó normából kell kiindulni, megnövelni a tervezhető veszteségekkel és „egész" mennyiségre kerekíteni.

A gyártási, pontosabban megmunkálási időszükségletet az időnorma fejezi ki. 2 fő részből tevődik össze: a darabidőből és az átállítási, más szóval előkészületi és befejezési időből. A darabidő minden egyes munkadarab megmunkálása során felmerül, és a technológia által előírt kézi és gépi főidőket és mellékidőket tartalmazza. Az előkészítési és befejezési időt az indított sorozat együtt gyártott darabjaira egy összegben állapítják meg, amely a darabszámtól függetlenül az indítással kapcsolatos előkészületi műveletekre fordítandó időket tartalmazza. Az egy darabra jutó átlagos normaidő:

Teb tn = ---- + td ; s ahol: tn: normaidő (perc/db) teb: előkészületi és befejezési idő (perc/sorozat) s: sorozatnagyság (db/sorozat) td: darabidő (perc/db)

A gyártási időszükségletet a normaidők alapján termékekre lehet meghatározni, amely - az anyagnormával együtt - a kalkuláció alapját képezi. Az anyag- és időnormák képzésére módszerek: - számított, műszaki norma, - statisztikai alapon előírt norma, - tapasztalati alapon becsült norma. Az egyes különböző módszerekkel előállított normáknak megvan a maga létjogosultsága attól függően, hogy milyen célra, milyen gyártási és értékesítési feltételek mellett kerülnek felhasználásra.

Az üzemi teljesítőképesség mérlegelése szempontjából a gyártási időszükségletet homogén munkahelyekre kell összesíteni, Azok a munkahelyek képeznek egy homogén munkahelyet, munkahely csoportot, amelyeken az adott technológiára jellemző műveleteket korlátozás nélkül el lehet végezni, vagyis az oda tartozó munkahelyek egymás között gazdaságosan helyettesíthetők. A homogén munkahelyekre összesített gyártási időszükséglet a terhelés

k T = Σ (tni * Qi) i=1 ahol: T: terhelés, időegységben = homogén munkahelyekre összesített gyártási időszükséglet tni: i-edik munkadarab normaideje Qi: i-edik munkadarab mennyisége k: munkadarab féleségek száma

A szükségletek alapján lehet meghatározni: a teljesítés feltételeit, a kapacitások biztosítását, a gyártás időbeli lefolyását és egyéb gyártási, értékesítési feltételeket. Itt dől el a terv teljesíthetősége és a kibocsátási határidők tartása. A tervidőszakra a konkrét termelési terv alapján kell elkészíteni az ÁKN tervet és a teljesítést lehetővé tevő pénzügyi finanszírozási tervet. A rövidtávú komplex vállalati terv tartalmazza ezen kívül a további tervfejezeteket, pl. munkaügyi, karbantartási, szervezési stb.

Előkészítés Az ajánlati fázisban minden olyan fontos kérdést tisztázni kell, amely a szerződés alapját képezi. - a termék pontos megnevezése, leírása, minőségének meghatározása, - a szükséges mennyiség, - teljesítési határidő, részteljesítések esetén ütemezés, - a teljesítés feltételei, - az ár megfizetésének módja és feltételei. Az ajánlati fázisban lejátszódhat áralku vagy más teljesítési feltétel körüli alku.

anyagmérleg az anyagszükségleteket és azok forrását kifejező egyenlet: F+É+Z=NY+B+S ahol: F: anyagfelhasználás É: anyagértékesítés Z: záró készlet NY: nyitó készlet B: beszerzés S: saját előállítás