Értékteremtő folyamatok menedzsmentje

Az előadások a következő témára: "Értékteremtő folyamatok menedzsmentje"— Előadás másolata:

1 Értékteremtő folyamatok menedzsmentje

2 A gyártási főfolyamat A gyártási főfolyamat a kialakított gyártási rendszerben térben és időben lejátszódó tevékenységláncolat, amely a nyersdarabok munkába adásától a késztermék elkészüléséig tart.

3 A gyártási tervezés legfontosabb lépései
a naptári tervezést megalapozó számítások a nagyléptékű és az operatív naptári tervek elkészítése a gyártási programok és a munkaadagolási utasítások elkészítése

4 A munkafolyamat időbeni megszervezése
a három tényező (ember, munkaeszköz, anyag)felhasználásánakösszehangolását jelenti, abból a célból, hogy a dolgozó ember munkája és a termelőeszközök optimálisan kihasználtak legyenek; várakozások, időveszteségek ne következzenek be, és a termelés átfutási ideje a legrövidebb legyen.

5 A termelési terv Rögzíti a gyártmányok kibocsátásának határidőit.
Meghatározza: a kibocsátás végső határidejét, az összes művelet elvégzését, a műveletek csatlakozását, a termelő-berendezések kihasználtságát.

6 A termelési tervet megalapozó számítások
Meghatározásra kerül a rendszer kapacitása és átbocsátóképessége, a kapacitásra épülő optimális termékválaszték, a gazdaságos sorozatnagyság, a sorozatok átfutási ideje, a gyártásban ismétlődő feladatok időbeni ritmusa, a gyártás során keletkező és a gyártás folyamatosságát biztosító raktári készletek, valamint a termelés költségei, várható árbevétele és nyeresége.

7 A gyártási kapacitás és az átbocsátóképesség
KAPACITÁS = az a (valamely mértékegységben kifejezett) termékmennyiség, amely adott termelő-berendezésen adott idő alatt a fennálló műszaki, szervezési és minőségi feltételek mellett maximálisan előállítható. ÁTBOCSÁTÓKÉPESSÉG = a vizsgált időszakban megvalósítható reális teljesítmény. A tervezés során ezzel a teljesítőképességgel számolunk, - (a munkarend szerinti adott munkaerőlétszámmal és szakképzettséggel, a technikai és technológiai átlagos színvonallal).

8 A gyártási kapacitás függ:
a termelő-berendezés fajtájától, típusától, állapotától, a berendezés üzemben töltött idejétől, az egyszerre felhasználható azonos (homogén) termelő-berendezések számától, a termelésre felhasználható területtől, a termelő-berendezésen egyszerre foglalkoztatott létszámtól, a gyártandó termék(ek) munkaigényességétől, a gyártandó termékek választékától, az adott műszaki-szervezési színvonaltól.

9 Az átbocsátóképesség meghatározása
először meghatározzuk a homogén termelési keresztmetszetek (gép, munkaerő stb.) időalapját, majd ezt összevetjük a különböző termékek gyártási időszükségletével (műveleti idők).

10 Az időalapok számítása Naptári időalap
Tn= N*msz*mo*gsz (h/időszak) Tn= a naptári időalap (h/időszak) N = a naptári napok száma az időszakban (365 nap/év) msz= a napi maximális műszakszám (pl. 3) mo= egy műszak maximális óraszáma (pl. 8 h) gsz= a homogén gépcsoportba tartozó gépek száma

11 Az időalapok számítása Hasznos időalap
Th =Tn - tTMK (h/időszak) Tn = naptári időalap tTMK= a tervszerű megelőző karbantartás időigénye (h/időszak)

12 Az időalapok számítása Munkarend szerinti időalap
T 'n= N ' *m' sz*m' o*g' sz (h/év) T ' n= a munkarend szerinti időalap (h/időszak) N ' = a munkanapok száma az időszakban (250 nap/év) m ' sz= a napi tényleges műszakszám (1, 2, v 3) m ' o= egy műszak tényleges óraszáma g ' sz= az adott termelési feladatban ténylegesen dolgozó homogén gépcsoportba tartozó gépek száma

13 Az időalapok számítása Munkarend szerinti hasznos időalap
T ' h =T ' n - tTMK (h/időszak) T ' n= a munkarend szerinti időalap (h/időszak) tTMK= a tervszerű megelőző karbantartás időigénye (h/időszak)

14 Erőforrás nagyság meghatározása
E =  * T ' h E = erőforrás-nagyság T ' n= a munkarend szerinti időalap (h/időszak  = teljesítményszázalék

15 A gyártás átbocsátó képessége és egy sorozat átfutási ideje
Á = E/ T (db/időszak) E = erőforrásnagyság (pl. óra/időszak) T = te/s+td (pl. óra/db) te – előkészítési idő s – darabszám td – darabidő Tá= (Átf+te)/E (idő/sorozat) Á tf = technológiai átfutási idő (óra/sorozat)

16 A gyártási főfolyamat tervezésének néhány eleme
A művelet fogalma = a folyamatnak azt a részét, amelynek tartama alatt a munka alanya, a munka eszköze és a munka tárgya ugyanaz marad azt egy műveletnek tekintik. Több egymást rendszeresen követő művelet a munkaszakasz. Több munkaszakasz alkotja a folyamatot.

17 A folyamat teljes átfutási ideje
Ái = Á tf + Tm + Tk Ái = teljes átfutási idő (óra/folyamat) Á tf = technológiai átfutási idő (óra/folyamat) Tm = a műveletek közötti (hasznos) idő, ami szállítással, ellenőrzéssel telik el Tk = kieső idő Vagy Ái = Á tf /   = teljesítményszázalék

18 Egymás utáni műveletkapcsolás (4 darados sorozat 3 művelet)
t1I t1II t1III t1IV t2I t2II t2III t2IV t3I t3II t3III t3IV 1. művelet 2. művelet 3. művelet Átfs =  ti+ (n - 1)  ti

19 Párhuzamos műveletkapcsolás (4 darabos sorozat 3 művelet)
t1I t1II t1III t1IV t2I t2II t2III t2IV t3I t3II t3III t3IV 1. művelet 2. művelet 3. művelet Átf p =  ti+ (n - 1) tf ahol t2=tf

20 Átfedéses műveletkapcsolás (4 darabos sorozat 3 művelet
t1I t1II t1III t1IV t2I t2II t2III t2IV t3I t3II t3III t3IV 1. művelet 2. művelet 3. művelet

21 A folyamat technológiai átfutási idejének meghatározása
Egymásutáni műveletkapcsolás Átfs =  ti+ (n - 1)  ti a várakozási idő: Cv =(n-1)  ti Párhuzamos műveletkapcsolás Átf p =  ti+ (n - 1) tf tf – fő művelet hossza a várakozási idő: Cv =(n-1) tf

22 A naptári átfutási idő T á = (Átf + te)/E ahol
Átf = technológiai átfutási idő te = átállási (előkészítési) idő E (=  * T ' h ) = erőforrás nagyság

23 Termelő berendezések térbeli rendezése
A termelő-berendezések elhelyezését a munkaáramlás rendje határozza meg. Berendezési formák: Gépelvű (műhelyrendszerű gyártás) Folyamatelvű

24 hasonló gépek egy műhelyben
Termelő berendezések térbeli rendezése I. Gépelvű - vagy más néven műhelyrendszerű - berendezés hasonló gépek egy műhelyben a munkadarabok a műveleti sorrendben ezeket végigjárják cél: a szállítási/mozgatási költségek minimalizálása

25 Termelő berendezések térbeli rendezése I
Termelő berendezések térbeli rendezése I. Gépelvű - vagy más néven műhelyrendszerű - berendezés

26 Termelő berendezések térbeli rendezése II Termékelvű - vagy folyamat-rendszerű - berendezés
cél: a kapacitások kiegyensúlyozása, az állásidő és a készlet minimalizálása, anyagáramlás kiegyensúlyozása a gépeket és részlegeket egy egyedi termelési vonalhoz, a termék előállításának lépései szerint helyezik el, egyenes vonalú anyagáramlás

27 Termelő berendezések térbeli rendezése II Termékelvű - vagy folyamat-rendszerű - berendezés

28 „A futószalag kiegyensúlyozása”
A futószalag kiegyensúlyozása annak a problémának a megoldását jelenti, hogy a berendezések folyamat-rendszerű elhelyezése során az egyes munkaállások között hogyan kell a feladatokat úgy elosztani, hogy egyhez se jusson több feladat, mint amennyit a ciklusidő (két egymást követő termék közt) lehetővé tesz, ugyanakkor az állás időt (amíg nincs termelés egy gépen) is minimalizáljuk.

29 gépek csoportos elrendezése
Termelő berendezések térbeli rendezése III Csoporttechnológiára épülő - vagy gépcsoport - berendezés gépek csoportos elrendezése célja: hasznosítani a termékelvű berendezés előnyeit a gépelvű termelés során (a műhelyek közt gépelvű, műhelyekben folyamatelvű) gépcsaládokon alapuló berendezés

30 Termelő berendezések térbeli rendezése VI
Bokor-elvű gépelrendezés A helyhez kötött berendezés: a megmunkáló gépeket viszik a munkadarabhoz