Gyártási folyamatok tervezése

Az előadások a következő témára: "Gyártási folyamatok tervezése"— Előadás másolata:

1 Gyártási folyamatok tervezése
A gyártás tömegszerűsége, a gyártás típusai

2 A gyártás tömegszerűsége, a gyártás típusai
A gyártás mennyiségi adataiból vezethető le, három mutatóval: Gyártási volumen Egyedi jellegű gyártás Ismétlődő jellegű gyártás Munkaigény Tömegszerűségi fok

3 Gyártási feladat összmunkaigénye
Q- gyártási volumen Σt – gyártásmennyiség előállításának időszükséglete A Σt a technológiai műveletekből tevődik össze:

4 Gyártási feladat összmunkaigénye
Olyan üzemben, ahol többfajta, vagy többféle típusú terméket gyártanak, a gyártási feladat összmunkaigénye: Qi (1,2,3,…n) – gyártási volumen gyártmányonként n – gyártmányféleség tij – „i” gyártmány előállításához szükséges technológiai művelet idő m – technológiai műveletek száma

5 Gyártási feladat összmunkaigénye
Az összefüggés közvetve arra is rámutat, hogy a tömegszerűség a gyártandó mennyiségen túl (Q), a termelő berendezések, gyártó eszközök és az alkalmazott technológia termelékenységének függvénye.

6 Munkahelyi tömegszerűségi fok
Adott munkahely ugyanazon termék gyártásával való leterhelésének mértékét mutatja. Tm – adott munkahely tömegszerűségi foka tj – a munkahelyen az adott terméken elvégzett „j”-ék műveletideje R – gyártási ritmus (kibocsájtási ütem-idő, a gyártási feladat ismétlődése)

7 Munkahelyi tömegszerűségi fok
Gyártási ritmus kiszámítása: Jp – munkahely időalapja Q – gyártandó volumen A munkahelycsoport összes időalapját egy gép időalapjának és a munkahelycsoport gépeinek szorzataként kapjuk meg:

8 Munkahelyi tömegszerűségi fok
A munkahelyi tömegszerűségi fok értéke gyakorlatilag: tj Tm>1 Folyamatos gyártás tartománya Tm < 1 :a munkahely csak szakaszosan üzemeltethető: más-más munkáról kell gondoskodni :a munkahely terhelése ugyanazzal a terheléssel biztosítható Tm=1 Folyamatos gyártás h. e. Tm<1 Szakaszos gyártás tartománya Tm > 1 R

9 A folyamat tömegszerűségi foka
Adott termék legyártásához szükséges munkahelyek az illető termék gyártásával való leterhelésének mértéke mutatja. Tf – a folyamat tömegszerűségi foka Qi – gyártási feladat tj – az adott gyártmány előállításához szükséges „j”-edik műveletideje Tö – munkahely terhelése Ipö – gyakorlásban résztvevő gépek összes időalapja

10 A folyamat tömegszerűségi foka Műveleti sorrend száma
PÉLDA Féltengely gyártás Adatok: A gyártási feladat: Egy gép (munkahely) időalapja: Műveleti sorrend száma Művelet tj Munkahely terhelés Gépek száma 1. Darabolás 10 1000 1 2. Esztergálás 35 3500 2 3. Bordamarás 40 4000 4. Fúrás 25 2500 5. Menetesztergálás 6. Köszörülés 15 1500 Összes terhelés: 16000

11 A folyamat tömegszerűségi foka
PÉLDA Féltengely gyártás Számítás: A gyártásban résztvevő gépek összes időalapja: A munkahely terhelése: A folyamat tömegszerűségi foka:

12 A gyártás szervezési típusai
Folyamat átlagos tömegszerűségi foka Munkahelyek tömegszerűségi foka Gyártás ismétlődésének időköze (gyártás ritmusa) Megnevezés Jellemzés Egyedi gyártás 0 > Tf Tmmax < 1 Nincs Tiszta egyedi gyártás Egyetlen munkahelyen sem alakul ki folyamatos munka. Tmmax ≥ 1 Vegyes jellegű ismétlődő egyedi gyártás Elszigetelt munkahelyeknek folyamatos a terhelése Sorozat gyártás 0 < Tf <1 Kissorozat–gyártás A gyártás megszakításos. Egyetlen munkahelyen sem alakul ki folyamatos munkát biztosító terhelés Tmmax = 1 Középsorozat-gyártás Megszakításos jellegű gyártás, a legmunkaigényesebb műveletek folyamatszerűen megszervezhetők Tmmax > 1 Nagysorozat-gyártás Megszakításos gyártás. A termék már nem kapcsolódik ki a folyamatból, de egyes munkahelyek és részfolyamatok folytonos terhelése biztosítható. Tömeg gyártás 1 < Tf Tmmin <1 Egyszerű, vagy részleges folytonosságú tömeggyártás A folyamat megszakítás nélküli. Egyes részei azonban időszakosak. Tmmin = 1 Folyamszerű tömeggyártás Az összes művelet összehangoltan, megszakítás nélkül folyik. Tmmin > 1 Folyamatos tömeggyártás Minden művelet egy, vagy több munkahelyen megszakítás nélkül folyik.

13 Gyártási formák

14 Valamely munkadarab átfutási útvonala műhelyrendszerű gyártásban

15 Tárgy-elv alapján csoportosított munkahely elrendezés

16 A szerszámgépeket és a szerelő-munkahelyeket tagolhatjuk:
A megmunkálási állomások, szerelési állomások száma A szerszámtartók (szánok) száma A gyártási ütemhelyek száma szerint Az egymenmunkálási-állomású gépek lehetnek egyutas és többutas szerszámgépek, vagy szerelőgépek.

17 A többmunkaállomású gépek az ütemek száma szerint hosszosztású és körosztású szerszámgépek, vagy szerelőgépek lehetnek.

18 Munkahelyek kooperációs fokának meghatározása
i – munkahelyek száma ki – azoknak a gépeknek az összege, amelyekkel még az „i”-edik gép még közvetlenül a műveleti sorrend szerint kapcsolatban van