4. Egyenlőtlenség és szegénység

Egyenlőtlenség és szegénység Alapfogalmak Társadalmi egyenlőtlenség és esélyegyenlőtlenség Egyenlőség Méltányosság - meritokrácia Igazságosság Szegénység: abszolút és relatív relatív depriváció társadalmi kirekesztés Ki a szegény? szegénységi küszöb: létminimum, átlagjövedelem 50%-a, legalsó jövedelmi kvintilis, nyugdíjminimum többszempontú kritériumrendszer Mekkorák a jövedelmi egyenlőtlenségek? legfelső és legalsó jövedelmi decilis részesedése a jövedelmekből Egyenlőtlenség és szegénység

Egyenlőtlenség és szegénység Elméletek Mennyire elfogadhatók a jövedelmi egyenlőt-lenségek? Szükségszerűek, kívánatosak elitista, libertariánus, funkcionalista álláspontok Mérsékelt egyenlőtlenség igen, esélyegyenlőtlenség nem szociáldemokrata/liberális álláspont (John Stuart Mill) Teljes egyenlőség kell egalitárius álláspont (Marx, Engels, Proudhon) Egyenlőtlenség és szegénység

A jóléti állam modelljei Titmuss Reziduális (USA) Teljesítménymodell (Németország) Intézményes modell (Svédország) Esping-Andersen Liberális modell: rászorultság elve, segélyezés Konzervatív modell: foglalkoztatottak védelme Szociáldemokrata modell: cél az egyenlőség, állampolgári jogon Egyenlőtlenség és szegénység

Az egyenlőtlenség és a szegénység okai Biológiai adottság A gazdasági-társadalmi rendszer jellege Hátrány a műveltségben és az iskolai végzettségben Rossz testi és lelki egészségi állapot Egyszülős családok „Szegénység kultúrája” Életciklus-jelenség Egyenlőtlenség és szegénység

Kik a szegények a rendszerváltás utáni Magyarországon? Hagyományos szegénység: szakképzetlen munkások és mg.-i fizikai dolgozók (alacsony iskolázottság) községi lakóhely Új szegénység munkanélküliek, inaktívak Demográfiai szegénység eltolódás az idősektől a gyermekek felé Etnikai szegénység: cigányok Átmenetileg szegények: többen vannak, kiemelkedési lehetőség Tartósan szegény: reménytelenség, leszakadás, szegregálódás Egyenlőtlenség és szegénység

A tartósan és az átmenetileg szegények aránya 1992 és 1997 között Egyenlőtlenség és szegénység

Jövedelmi egyenlőtlenség és szegénység Magyarországon, 1987-2003 1992 1996 2000 2003 2005 2007 Szegények aránya* - 11,9 14,2 12,9 13,5 12,0 12,6 S10** 20,9 22,7 24,3 24,8 25,7 25,1 23,6 P90/P10*** 2,81 3,07 3,95 3,78 3,90 3,53 * Az ekvivalens mediánjövedelem 60%-a alatti jövedelem esetén ** A legfelső jövedelmi tized részesedése az összjövedelemből az egy főre jutó jövedelem alapján *** A legfelső jövedelmi tized alsó határpontjának és a legalsó jövedelmi tized felső határpontjának az aránya az egy főre jutó jövedelem alapján Egyenlőtlenség és szegénység

5. Társadalmi szerkezet és rétegződés

Egyenlőtlenség és szegénység Alapfogalmak 1. Társadalmi szerkezet/ struktúra: - különböző társadalmi pozíciók (egyének, csoportok) közötti viszonyok - hogyan működik a társadalom? - elméleti kérdés - ismérvek: vagyoni állapot, társ.-i munkamegosztásban elfoglalt hely, jövedelem - kevés kategória - nem feltétlenül rendeződnek hierarchiába Társadalmi rétegződés: - különböző embercsoportok helyzete, életkörülményei, életmódja közötti strukturált egyenlőtlenségek - hogyan épül fel a társadalom? - erősen empirikus - ismérvek: foglalkozás, beosztás, munkahely, iskolai végzettség, lakóhely - több kategória - hierarchiát alkotnak Egyenlőtlenség és szegénység

Egyenlőtlenség és szegénység Alapfogalmak 2. Társadalmi osztályok: azoknak az egyéneknek történelmileg kialakult sajátos csoportjai, akik azonos helyet foglalnak el a társadalmi termelés szervezetében Társadalmi rétegek: foglalkozás, iskolai végzettség, lakóhely, jövedelem stb. alapján definiált társadalmi kategóriák Státuszcsoportok: egyéneknek vagy családoknak olyan csoportjai, amelyek különböző dimenziókban együttesen hasonlóan helyezkednek el (anyagi színvonal, fogyasztás, életmód, lakás, lakókörnyezet, munkamegosztás, hatalmi pozíció – Kolosi Tamás) státuszinkonzisztencia Egyenlőtlenség és szegénység

A társadalmi rétegződés történeti típusai Rabszolgaság: az egyik ember birtokolja a másikat Kasztrendszer: brahmanák, katonák, kereskedők-iparosok, érinthetetlenek (teljesen zárt, egyéni mobilitás nem, csoportos igen) Rendi tagozódás: eltérő kötelezettségek és jogok, nem teljesen zárt Osztálytagozódás: jogi vagy vallási rendelkezés nem különíti el, nem örökíthető, nem olyan világosak a körvonalai, házasodási tilalom nincs, az egyén formailag saját teljesítménye alapján jut be, jelentős a társadalmi mobilitás, alapjai elsősorban a gazdasági különbségek Egyenlőtlenség és szegénység

Egyenlőtlenség és szegénység Módszerek 1. Survey-módszer különféle adatokat gyűjtünk össze a megkérdezett egyének/családok társadalmi helyzetéről, életkörülményeiről, életmódjáról, gondolkodásáról kategóriák alkotása átlagos értékek, vagy a hátrányos/átlagos/kedvező helyzetben lévők aránya Példák: KSH 1963. évi rétegződésfelvétele (1988-ig ötévenként jövedelmekről) 1981-82.: sokdimenziós rétegződésfelvétel Utána: Tárki kisebb felvételei Háztartásiköltségvetés-felvételek (KSH) 1992 óta: Magyar Háztartás Panel (2000 háztartás) Egyenlőtlenség és szegénység

Egyenlőtlenség és szegénység Módszerek 2. Önbesorolás A megkérdezetteket kérdezik meg, hogy milyen osztályba vagy rétegbe sorolják magukat Presztízsvizsgálat A megkérdezetteket arra kérik fel, hogy pontosan megnevezett foglalkozások „presztízsét” nevezzék meg A foglalkozások presztízsrangsora egy-egy társadalmon belül az idő folyamán meglehetősen nagy állandóságot mutat (→ funkcionális fontosság) nemzetközi presztízs-skála Társadalmi-gazdasági státus [SES] pontszámok minden kis foglalkozási csoportra Egyenlőtlenség és szegénység

Egyenlőtlenség és szegénység Rétegződéselméletek Karl Marx konfliktuselmélete – egy dimenzió, dichotóm modell Termelőeszközök tulajdonviszonya: tőkések és proletariátus Átmeneti osztályok: kisárutermelő paraszt, földbirtokos Max Weber elmélete – több dimenzió 1. Osztály: gazdasági dimenzió (termelőeszközök, munkaerőpiaci helyzet, szakképzettség) 2. Rend: társadalmi presztízs, megbecsültség, melynek jellegzetes életvitel az alapja 3. Párt: hatalom dimenziója, közös célú, érdekű egyének csoportja, együtt tevékenykednek Funkcionalista irányzat (Davis és Moore) harmóniaelmélet funkciók eltérő fontossága, legmegfelelőbb emberek privilégium-, jövedelemkülönbségek funkcionálisak Egyenlőtlenség és szegénység

Nemzetközi változások Nő a szellemi és csökken a fizikai foglalkozásúak aránya. Nő a szolgáltatások területén foglalkoztatottak aránya. Növekszik a munkásosztály belső differenciálódása. „Új szegény réteg” kialakulása (→ tartósan munkanélküliek, krónikus betegek és rokkantak, faji kisebbségek tagja, vendégmunkások körében). A gazdasági szervezetek és az államapparátus méretei nőnek, tovább bürokratizálódnak. Ellentétes tendencia is: nő a kis gazdasági egységek száma, háztartások és más kiscsoportok szerepe. Kispolgárság nem tűnt el. Növekszik az állami juttatásokból élők száma (főként a nyugdíjasok). Egyenlőtlenség és szegénység

Egyenlőtlenség és szegénység A magyar társadalom szerkezetének két elméleti modellje (1980-as évek) 1. Szelényi Iván „két háromszög” modellje 1-káderelit 2-új vállalkozók 3-bürokratikus középosztály 4-magánszektor, önállók 5-állami szektor dolgozói, akik a második gazdaságból is húznak jövedelmet 6-redisztributív szektor munkásai 7-magánszektor alkalmazottai 2 4 7 5 1 3 6 állami-redisztributív gazdaság piaci gazdaság Egyenlőtlenség és szegénység

Egyenlőtlenség és szegénység A magyar társadalom szerkezetének két elméleti modellje (1980-as évek) 2. Kolosi Tamás „L-modellje” 1-politikai-államigazgatási vezetők 2-középszintű állami alkalmazottak és munkások 3-szakképzetlen állami munkások 4-magánvállalkozók 5-látens magánvállalkozók 6-magánszektor kisárutermelői 7-a második gazdaságban részt vevő szakképzetlenek 8-menedzserek, gazdasági vezetők 9-a redisztributív szektorban és a második gazdaságban is nagy jövedelmet elérő értelmiségiek, szakmunkások 10-mindkét szektorban közepes jövedelmet elérők 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 piac re-disz-tribú-ció Egyenlőtlenség és szegénység

Változások a rendszerváltás óta Foglalkoztatás jelentős visszaesése Jelentősen nőtt a foglalkoztatottság a szolgáltatásokban és visszaesett a nehéziparban és a mg.-ban Lényegesen több, kisebb szereplőből álló vállalatszerkezet + multik Megnőtt a tartósan munkanélküliek és inaktívak aránya Megnőtt a tanulók aránya, nőtt a kereslet a magas iskolázottság iránt Nők: elsősorban rutin szellemi és alsó szintű hivatalnoki foglalkozások Férfiak: nagyobb arányban vezetők és vállalkozók Egyenlőtlenség és szegénység

A mai magyar társadalom szerkezete nyugati kétharmados társadalom? dél-amerikai modell? „terhes babapiskóta”? Egyenlőtlenség és szegénység

Egyenlőtlenség és szegénység A 16 éven felüli magyarországi népesség megoszlása társadalmi osztályok szerint, 2003 (%) 3% - elit nagy- és közepes vállalkozók, szabadfoglalkozású értelmiségiek; valamint felsővezetők és beosztott értelmiségiek a státuszindex legfelső decilisében 8% - felső középosztály rosszabb státuszú felsővezetők; középvezetők, vállalkozók, gazdálkodók a státuszindex legfelső decilisében; és beosztott értelmiségiek a státuszindex 6-9. tizedében 31% - középosztály rosszabb státuszú középvezetők, vállalkozók, gazdálkodók; értelmiségiek a státuszindex 1-5. tizedében, alsóvezetők, egyéb szellemi foglalkozásúak; valamint szakmunkások a státuszindex 8-10. decilisében 38% - munkásosztály rosszabb státuszú szakmunkások, szakképzetlen és mezőgazdasági munkások, ha társadalmi státuszuk a 3. tizednél magasabb 20% - depriváltak szakképzetlen és mezőgazdasági munkások a státuszindex alsó három decilisében Egyenlőtlenség és szegénység