Társadalmi mobilitás.

Az előadások a következő témára: "Társadalmi mobilitás."— Előadás másolata:

1 Társadalmi mobilitás

2 Alapformái Társadalmi mobilitás Földrajzi mobilitás, vándorlás
Egyén vagy a család társadalmi helyzete megváltozik. Általánosan a foglalkozási vagy a más alapon definiált társadalmi kategóriák közötti elmozdulásra vonatkozik. Földrajzi mobilitás, vándorlás Olyan időszakos vagy állandó lakóhely-változtatási folyamat amely az eredeti lakóhely települési határainak az átlépésével jár.

3 Vándormozgalmi folyamatok. Földrajzi mobilitás típusok
Attól függően, hogy az elmozdulás politikai fennségváltással jár vagy sem. Belső vándorlás. Külső vándorlás. Az elmozdulás időhorizontja függvényében Ideiglenes (ingázás) Állandó (átköltözés)

4 Vándorlás Településtípusonként és regionálisan eltérő termékenység.
Asszimetrikus gazdasági szerkezeti fejlődés. Venczel József a Székely népfelesleg (első demográfiai átmenet) legalább 140 ezer ember hagyta el a régiót 1940-ben 500 ezer ember, de csak 300 ezer számára tudott az akkori gazdasági szerkezet elfogadható jövedelmet biztosítani Relatív népességtöblet.

5 Belső-külső vándorlás
Nem lépi át a határt. Határ: fennhatóság, munkaerőpiac, a tartózkodás engedélyezéshez kötött. Belső vándorlás a bejelentés kötelezettsége. Külső vándorlás a belépés és a tartózkodás engedélyezése.

6 Belső vándorlás A nyilvántartás kötelezettsége: ideiglenes tartózkodás, lakhelyváltás. Folyamatok: Urbanizáció – Ruralizáció Régiók közti migráció Belső állandó és ideiglenes vándorlás (ingázás) Állandó és lakónépesség

7 Belső vándorlás átmenete
Premodern – területileg cirkuláris, térségi kiegyenlítődés. Korai átmenet (indusztrializáció) falu – város, a gyéren lakott területek benépesedése. Az iparosodás végén – csökken falu – város, növekszik cirkuláris, régiók közti Növekszik város – város

8 Nemzetközi vándorlás Gyors demográfiai növekdedés – kolonizáció jellegű masszív vándorlás fejlett régiókból vagy fejlett vagy fejletlen. Népességcsökkenés a fejletelen de termékeny országokból a fejlettebbekbe. Átemenetek Európában. XX. század elő: Észak, Dél Amerika. XX. század második fele Dél – Észak XX. század utolsó évtízed Kelet-Nyugat Népességhelyettesítő migráció.

9 Településtípusok közötti elmozdulás
Folyamatos városi népességnövekedés 1992-ig. Erőltetett urbanizáció. (rurbanizáció). Megtorpanás, visszaesés 2002-re. Deindusztrializáció. A tulajdonszerkezet megváltozása

10 Régiók közötti elmozdulás 1992
71206

11 Az osztályrétegződés és mobilitás
Mint a rétegződés történelmi formája elvben nyitott társadalom. Az egyenlőtlenségek kialakult formát sem jogilag, sem ideológiailag nem rögzítik. A társadalmi pozíciókat/státusokat szerzik (teljesítmény elv) és nem öröklik (származási alapon történő hozzárendelés). Nyított társadalom Meritokrácia mint ideál.

12 Társadalmi mobilitás típusai
IRÁNY Vertikális Fölfele irányuló mobilitás. Lefele irányuló mobilitás. Horizontális A társadalomszerkezet viszonylag azonos hierarchikus szintjén elhelyezkedő poziciók közötti elmozdulás.

13 Társadalmi mobilitás típusai
VISZONYÍTÁSI HORIZONT Intragenerációs, nemzedéken belüli, karrier mobilitás Azonos évjáratokon (kohorszokon belüli) mobilitási pályák. Az egyéni élet során bekövetkezett pozicióváltások folyamata. Intergenerációs, nemzedékek közti A gyermekeknek a szülőkhöz viszonyított mobilitási pályájának az alakulása.

14 A mobilitásvizsgálatok módszerei
ISA paradigma Kilépési mobilitási arányszámok Egy adott kategóriából származok közül milyen arányban kerülnek a különféle társadalmi kategóriákba. Belépési mobilitási arányszámok. Egy adott kategóriába tartozók hogyan oszlanak meg a származási kategóriák szerint.

15 Példa az ISA paradigmára
Kilépési mobilitási arányszámok

16 Példa az ISA paradigmára
Belépési mobilitási arányszámok

17 Nehézségek a mobilitási folyamatok értelmezésében
Imobilis

18 Belépési kilépési mobilitás

19 Belépési kilépési mobilitás (arányszámok)

20 Strukturális mobilitás
Az apák nemzedékének a társadalomszerkezete eltér a fiúk nemzedékének a társadalomszerkezetétől. A fiúk nemzedékének egy része azért lett mobilis mert megváltozott maga a társadalom szerkezet – strukturális mobilitás. Imobilis 57,% Összesen mobilis 42,8% Strukturálisan mobilis 26,5% Cirkuláris mobilitás (16,3%) = Összesen mobilis(42,8%) - Strukturálisan mobilis (26,5)

21 Könyvészet Andorka Rudolf (1997) 220-228, 232-242, 256-263
Giddens