A társadalmi tértudományok alapjai (Bepillantás egy előadásba)

Az előadások a következő témára: "A társadalmi tértudományok alapjai (Bepillantás egy előadásba)"— Előadás másolata:

1 A társadalmi tértudományok alapjai (Bepillantás egy előadásba)
Alternatív kurzus, geográfus és földrajztanári szak ELTE Nemes Nagy József egyetemi tanár

2 Módszerek, modellek

3 A térbeliségre koncentráló kutatási irányok
Területi egyenlőtlenségek A térbeliség súlya, szerepe a társadalomban (ennek mérése), a helyzettel (fekvéssel) összefüggő hatások A távolságfüggés, a szomszédsági egymásra hatások A „geográfia első törvénye” (Waldo Tobler): „Minden mindennel összefügg, de az egymáshoz közeli dolgok kölcsönhatása erősebb” (területi autokorreláció, konvergencia klubok) Történeti és keresztmetszeti összehasonlítás GIS

4 Kutatási vonal, módszerek
Cél: a probléma megfogalmazása, hipotézisek Előképek, előzmények Információs bázis (megbízhatóság), módszerek Elemzés -a jelenség vagy folyamat leírása, okok-következmények Összehasonlítás (történeti, keresztmetszeti), Ábrák, térképek, képek – nem (csak) illusztráció Hivatkozások, források, irodalom

5 A megyék ipari növekedése (láncindex, 1965-2002)

6 A népességi súlypont mozgása az Egyesült Államokban 1790-2000

7 Jövedelemegyenlőtlenségek 1990-2002 (területi mozgóátlag, Dusek T

8 A főtéma: területi egyenlőtlenségek

9 Egyenlőtlenségek - térségi szintek
Világméretű egyenlőtlenségek (makro) Országokon belüli területi különbségek (regionális) Települési tagoltság, város-falu kettősség Településen belüli szegregálódás (lokális) Egyéni, családi (mikro)

10 Társadalmi domborzat Népesség (Sp.: Ladakh)

11 Társadalmi domborzat Jövedelem (Sp.: D-Svédo.)

12 fejlettségi tagoltság
Regionális fejlettségi tagoltság Európában az ezredfordulón

13 Elérhetőség Európában (VÁTI 2002)

14 Országokon belüli különbségek
Svájc: hegyek és völgyek A magyar „mozaik” Kína: parti és belső területek Egyiptom: „a Nílus ajándéka” NNJ 2004

15 A „fordított U”

16 Elméleti közgazdaságtan, gazdaságtörténet:
Az országon belüli regionális tagoltság és a gazdasági fejlettség-fejlődés kapcsolata Elméleti közgazdaságtan, gazdaságtörténet: kiegyenlítődés (R. Solow) VAGY(?) differenciálódás (G. Myrdal) (S. Kuznets 1955 – „társadalmi”, J. G. Williamson 1965 – „területi”) (Nemes Nagy J. 1987)

17 A mai helyzetkép A megsokasodott, új hosszú távú és keresztmetszeti vizsgálatok a „Williamson-hipotézist” alapvetően megerősítik, DE a 20. század utolsó évtizedétől az „új differenciálódás” jelei mutatkoznak a fejlett világban. Európa - konvergencia és/vagy divergencia viták K-Ázsia, volt szoc. - nyitás, éleződő különbségek USA - konvergencia regionális politika nélkül, nivellálódó tőkejövedelmek Latin-Amerika - tartós, éles tagoltság Afrika - a mély szegénység is tagolt

18 A volt szocialista országok sajátos pályája: vissza a „trendvonalra”

19 A magyar eset: területi jövedelem-egyenlőtlenségek, 1988-2002
Adóköteles jövedelem - népesség, Robin Hood index (%)

20 Hatótényezők: a „hely” és a „fej” A települési jövedelemegyenlőtlenségek többváltozós regresszió-elemzése, szignifikáns magyarázó változók (Nemes Nagy J.- Németh N. 2003) A területfejlesztés hatása másodlagos a reáltényezők (TŐKE) szerepéhez képest!

21 A gazdasági térszerkezet az ezredfordulón
Dinamikus magok és tengelyek Külső és belső perifériák OTK felülvizsgálat, VÁTI 2004 alapján

22 További részletek: