Jeney László A város–vidék kettősség mint felértékelődő térszerkezeti elem az ezredforduló Európájában Új elemek a vidékfejlesztésben A Magyar Regionális.

Az előadások a következő témára: "Jeney László A város–vidék kettősség mint felértékelődő térszerkezeti elem az ezredforduló Európájában Új elemek a vidékfejlesztésben A Magyar Regionális."— Előadás másolata:

1 Jeney László A város–vidék kettősség mint felértékelődő térszerkezeti elem az ezredforduló Európájában Új elemek a vidékfejlesztésben A Magyar Regionális Tudományi Társaság VI. vándorgyűlése Szent István Egyetem Gödöllő, 2008.

2 Új egyenlőtlenségi viszonyok Európa gazdasági térszerkezetében
Új/felerősödő folyamatok az ezredfordulón Rendszerváltozás, európai integráció, globalizáció Hatás a regionális folyamatokra: perifériák gyorsabb fejlődése (különösen a volt szoc. országok) Európán belüli általános gazdasági nivellálódási tendencia De: a konvergencia mellett a felzárkózó gazdaságokon belül van egy divergencia is (váltómozgás-elmélet) Kérdés: hogyan változik a nagyvárosok helyzete a gazdaságilag kiegyenlítődő Európában? Időben: kiegyenlítődés vs. polarizáció nagyváros és vidék között? Térben: van-e különbség az EU tagállamai között? Milyen a nagyváros–vidék kettősség szerepe az EU gazdasági fejlettségi különbségeiben?

3 Felhasznált adatbázis
Vizsgált időszak: 1995–2004 Vizsgált terület: 27 tagú Európai Unió Kelet-Közép-Európa is Vizsgált területi szint: NUTS3 A legtöbb nagyváros ezen a területi szinten önálló egységet képez Vizsgált mutató: egy főre jutó GDP Folyó áron mért GDP (€) Adatok forrása: EuroStat (harmonizált statisztika)

4 A vizsgálatba vont 59 nagyváros lehatárolása
Népességszám alapján 500 ezer fő felett Elővárosok nélkül Azok is, amelyek csak régebben érték el NUTS3-as régiók adatai

5 A nagyvárosokat magukban foglaló NUTS3-as régiók
London, Párizs: több NUTS3-as régió

6 Nagyvárosok és a NUTS-rendszer
Budapest-típus Róma-típus London-típus Nagyváros = NUTS3 Nagyváros < NUTS3 Nagyváros > NUTS3 NUTS3: legtöbb nagyváros NUTS2: Bécs, Prága NUTS1: Berlin, Brüsszel, Hamburg Pl. spanyol, francia, olasz nagyvárosok London: Greater London (NUTS1) Párizs: „Paris et petite couronne”

7 London és Párizs térségi szintjei
Népesség (millió fő) Párizs Inner London (NUTS2) 2,8 2,1 Paris (NUTS3) Greater London (NUTS1) 7,4 6,3 Paris et petite couronne Larger Urban Zone of London 12,0 11,0 Île-de-France (NUTS1, NUTS2)

8 Nagyvárosi terek, mint pozitív reziduumok
Népesség 2004 (mó fő) GDP (md €) GDP/fő (€/fő) GDP-növekedés 1995–2004 (%, évi átlag) EU 485 10458 21547 4,7 Nagyvárosok 98 (20%) 2982 (28%) 30428 5,2 Vidék 387 7476 19301 4,5 Nagyvárosok előnye a vidékhez képest 1,6 X Növekedési különbség: 0,7 %-pont

9 A nagyváros – vidék kettősség Észak-Amerikában
Nagyvárosi régiók GDP súlya: Kanada (CMA): 54% USA (SMA): 49 %

10 Városrégiók (SMA) az USA-ban

11 A nagyváros–vidék kettősség változása az Európai Unió tagállamaiban, 1995–2004
A legtöbb tagállamban nőtt a nagyváros-vidék kettősség Adatok forrása: EuroStat

12 A nagyváros–vidék kettősség eltérései az Európai Unió tagállamaiban, 2004
Leginkább a kelet-közép-európai nagyvárosok ugranak ki országuk térszerkezetéből EU átlaga: 1,6X Maximum: 3X (Lettország) Minimum: 1,2X (Olaszország) Forrás: Eurostat adatai alapján saját számítások, alaptérkép: World Gazetteer

13 A fejlettség és nagyváros–vidék kettősség összefüggése az EU-tagállamokban, 2004
Adatok forrása: EuroStat Az erősebb nagyváros-vidék egyenlőtlenséget az elmaradottabb országoknál látjuk Piros szín: ha nem minden nagyváros, hanem csak az ország legfejlettebb nagyvárosának értékeit vesszük figyelembe

14 A nagyvárosok relatív fejlettsége (a hozzájuk rendelt vidéki régiók százalékában), 2004.
Forrás: EuroStat és World Gazetteer adatai alapján saját számítások

15 Nagyváros–vidék egyenlőtlenség szerepe a regionális fejlettségi különbségekben

16 Fejlettségi közeledés az EU NUTS3-as régiói között, 1995–2004
NUTS3-as szintű regionális fejlettségi különbségek Hoover-indexe (HNUTS3) (n=1267): szigma konvergencia

17 Vizsgált térszerkezeti elemek
Földrajzi fekvés Centrum–periféria egyenlőtlenség Észak–dél egyenlőtlenség Nyugat–kelet egyenlőtlenség Történelmi megosztottság (régi–új tagállam) Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Térszerkezeti elem egyenlőtlenségének szerepe a NUTS3-as szintű regionális különbségekben:

18 HNUTS3: 30% 35% Hváros–vidék: 20% 35% H%: 66,7% %

19 A nagyváros–vidék egyenlőtlenség erősödő szerepe az EU regionális különbségeiben, 1995–2004
Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások

20 Tagállamok közötti egyenlőtlenségei
Egyenlőtlenség nagysága H = 18% A NUTS3-as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest H% = 85%

21 Centrum–periféria egyenlőtlenség
Nép: 37% GDP: 46% Egyenlőtlenség nagysága H = 9% A NUTS3-as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest H% = 45%

22 Észak–dél egyenlőtlenség
Nép: 67% GDP: 71% Egyenlőtlenség nagysága H = 4% A NUTS3-as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest H% = 20%

23 Nyugat–kelet egyenlőtlenség
Nép: 55% GDP: 67% Egyenlőtlenség nagysága H = 12% A NUTS3-as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest H% = 58%

24 Régi és új tagállamok közötti egyenlőtlenség
Nép: 79% GDP: 95% Egyenlőtlenség nagysága H = 16% A NUTS3-as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest H% = 75%

25 Nagyváros–vidék egyenlőtlenség
Nép: 20% GDP: 28% Egyenlőtlenség nagysága H = 8% A NUTS3-as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest H% = 39%

26 Főbb tényezők szerepe a NUTS3-as szintű területi egyenlőtlenségekből, 2004
elemszám Hoover-index, % tényező Hoover-indexének részesedése a NUTS3-as szintű Hoover-indexből, % NUTS3-as szint 1267 21 100 országos szint 27 18 85 régi–új tagállam 2 16 75 nyugat–keleti 12 58 centrum–periféria 9 45 nagyváros–vidék 8 39 észak–déli 4 20 Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások

27 A térszerkezeti elemek szerepváltozása a regionális különbségekben, 1995–2004
Az EU-ra általánosan jellemző kiegyenlítődés a legtöbb tényezőnél megfigyelhető, csak a nagyváros-vidék kettősség esetében növekednek az egyenlőtlenségek Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások

28 A nagyváros–vidék egyenlőtlenség a tagállamok regionális fejlettségi különbségeiben, 2004
Lettországban a legnagyobb a területi egyenlőtlenség Lettországban és Csehországban a területi egyenlőttlenségek 100%-át a nagyváros-vidék kettősség adja Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások

29 A nagyváros–vidék egyenlőtlenség szerepe tagállamok regionális különbségeiben, 2004
nagyváros–vidék egyenlőtlenség szerepe a NUTS3-as szintű fejlettségi különbségekben nagyváros–vidék egyenlőtlenség Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások

30 A nagyváros–vidék kettősség és a NUTS3-as egyenlőtlenség szerinti országcsoportok, 2004.
nagyváros–vidék egyenlőtlenség (10%) NUTS3-as szintű egyenlőtlenség (10%) nagyváros–vidék egyenlőtlenség szerepe a NUTS3-as szintű egyenlőtlenségekben (70%) országtípusok magas BG, CZ, F, GR, PL, LV, LT, H, P alacsony A, B, GB, D, I, RO SF, S DK, NL, E Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások

31 A nagyvárosok és a vidéki térségek országos átlagukhoz viszonyított fejlettsége, 2004.
Nagyvárosok többsége meghaladja az országos átlagot Több országban szinte csak a nagyvárosok haladják meg az országos átlagot (Kelet-Közép-Európa) No., Spo. Olo., Rom.: más térszerkezeti elemek fontosabbak

32 A nagyváros–vidék egyenlőtlenség a tagállamok regionális különbségeiben, 2004
Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások

33 A nagyváros–vidék egyenlőtlenség szerepe a regionális gazdasági fejlettségi különbségekben
Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások

34 A nagyvárosok és a vidéki térségek országos átlagukhoz viszonyított fejlettsége, 2004.

35 GDP növekedése ágazatonként
mg ipar szolg Cseh vidék 2,0 1,4 2,1 Magyar vidék 2,3 1,7 2,5 Lengyel vidék 1,8 1,2 Szlovák vidék 2,2 1,6 2,4 Prága 1,9 2,6 Budapest 1,1 Lengyel város 1,5 Pozsony 1,3

36 Főbb konklúziók Éleződő a nagyváros–vidék kettősség jellemzi az Európai Uniót A nivellálódó EU-ban egyre inkább felértékelődik a regionális fejlettségi különbségekben játszott szerepe is Az elmaradottabb, nekilendülő gazdaságok esetében ez a folyamat markánsabb Ez elsősorban főváros–vidék kettősség