Társadalmi szerkezet és rétegződés. Alapfogalmak Társadalomszerkezet: A különböző társadalmi csoportok (osztályok) közötti társadalmi viszonyok (pl. munkamegosztás,

Az előadások a következő témára: "Társadalmi szerkezet és rétegződés. Alapfogalmak Társadalomszerkezet: A különböző társadalmi csoportok (osztályok) közötti társadalmi viszonyok (pl. munkamegosztás,"— Előadás másolata:

1 Társadalmi szerkezet és rétegződés

2 Alapfogalmak Társadalomszerkezet: A különböző társadalmi csoportok (osztályok) közötti társadalmi viszonyok (pl. munkamegosztás, tulajdon, hatalom) összessége Társadalmon belüli különböző pozíciók közti viszony, melyek között érdekellentétek állnak fenn

3

4

5

6 Munka megosztás I

7 Munkamegosztás II.

8

9 Alapfogalmak Társadalmi rétegződés: Egyének (családok) és társadalmi csoportok közötti társadalmi egyenlőtlenségek rendszere oHogyan differenciálódik a társadalom? oMekkora az egyenlőtlenség? oMarginalizáció foka? oDeprivált társadalom nehézségei?

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22 Alapfogalmak Társadalmi rétegződés: –Különböző ismérvek (foglalkozás, beosztás, munkahely, iskolai végzettség, lakóhely, életmód, életkörülmények…) alapján megállapított társadalmi kategóriák helyzetének eltérése –Hierarchikus sorrend a kategóriák (rétegek, csoportok) között –Vizsgálat: erősen empirikus jellegű

23 Alapfogalmak Státusz: Az egyén által a társadalomban, és a társadalmi intézményekben elfoglalt pozíció. Egy személy többféle státuszt foglalhat el. A társadalmi státuszok betöltői meghatározott szerepek szerint viselkednek (pl. főnök- beosztott, kizsákmányoló-kizsákmányolt, hatalmon lévő-elnyomott stb.)

24 Alapfogalmak Szerep: A különböző társadalmi státuszokhoz tartozó viselkedési minták (jogok és kötelezettségek) együttese. (tanár, orvos, politikus) A társadalom elvárja, hogy a státuszból eredő elvárásoknak megfeleljen az adott szerepet betöltő személy.

25 Szerepek Szerepek

26

27

28 Főnök vagy beosztott?

29

30 Alapfogalmak Társadalmi osztály: Marx: A termelőeszközök tulajdona alapján megkülönböztetett társadalmi kategória Weber: birtok szerinti és jövedelem szerinti osztályok, társadalmi osztályok Társadalmi réteg: a társadalmi egyenlőtlenségek rendszerében (pl. foglalkozás, iskolai végzettség, lakóhely, vagyon-jövedelem) hasonló helyzetben lévők csoportja

31

32 Alapfogalmak Státuszcsoport: Az egyéneknek (családoknak) az a csoportja, amelynek tagjai különböző rétegződési dimenziókban hasonló helyzetben vannak (pl. hasonló az anyagi helyzetük, fogyasztásuk, életmódjuk, lakókörnyezetük, foglalkozásuk stb.)

33 Hasonló lakókörnyezet

34

35

36

37

38 Hasonló foglalkozás

39

40

41

42 Fogyasztói státuszcsoportok TGI: Target Group Index A csoportok A: átlagosnál lényegesen jobb anyagi körülmények, a háztartás főkeresője értelmiségi vagy menedzser B: átlagosnál jobb anyagi körülmények, a háztartás vezetője alkalmazott értelmiségi, vállalkozó vagy képzett szakmunkás C1: átlagos, illetve annál kicsit jobb anyagi körülmények, a háztartás vezetője irodai alkalmazott vagy vállalkozó C2: átlagos anyagi körülmények D: átlagnál rosszabb anyagi körülmények, a háztartás vezetője tipikusan szakmunkás E: átlagosnál lényegesen rosszabb anyagi körülmények, a háztartás vezetője képzetlen fizikai munkás, vagy inaktív

43 Fogyasztói státuszcsoportok

44

45

46

47 Alapfogalmak Társadalmi osztály: –Termelőeszközökhöz való viszony alapján definiált –Modernebb értelmezés: munkahelyi viszonyok, termelőeszközök felett rendelkezők, de nem tőkések Társadalmi réteg: –Foglalkozás, iskolai végzettség, lakóhely, jövedelem, életkörülmények,…stb. alapján definiált kategória Elit: –A társadalmi hierarchia csúcsán elhelyezkedő kis létszámú csoport –Hatalmi elit: gazdasági és politikai hatalom van a kezében

48 Módszerek Kérdőíves adatfelvétel - adatelemzés Önbesorolásos módszer Presztízsvizsgálatok: foglalkozások rangsorolása Társadalmi-gazdasági státuszindex: A foglalkozási csoportok átlagos jövedelme és átlagos iskolai végzettsége alapján számított mutató

49 Elméletek Harmóniaelméletek: a társadalmakra az együttműködés jellemző - a társadalmi konfliktusok diszfunkcionálisak Davis és Moore: funkcionalista rétegződéselmélet következtetése: a jövedelemkülönbségek funkcionálisak

50 Elméletek Konfliktuselméletek: a társadalmi konfliktusok jellemzőek, a társadalmi fejlődés belőlük fakad Marx (és Engels) osztályharc-elmélete: A történelem osztályharcok története Pareto: elitek körforgása

51 Elméletek Társadalmi csere elmélete: a társadalmi interakciók a piaci csere mintájára zajlanak (költség-haszon) Blau: egyensúlyhiányos csere - hatalom Kényszerelméletek: a társadalmak működését a hatalommal rendelkezők által alkalmazott kényszer határozza meg Lenski: a társadalmi különbségek alapja a hatalmi különbség: az erőszak alkalmazásának lehetősége legitimitás

52 Társadalomszerkezet és rétegződés dimenziói Geiger: több dimenzió, osztály helyett réteg Életmód, életkörülmények, gondolkodásmód, stb. is meghatározó Lenski: hétféle osztályrendszer él egymás mellett: 1. politikai-hatalmi, 2. vagyoni- tőketulajdoni, 3. foglalkozási, 4. iskolai végzettségi, 5. faji, etnikai, vallási, 6. nemek szerinti, 7. életkori

53 A társadalomszerkezet és rétegződés dimenziói 1. Marx: a termelőeszközökhöz való viszony, tulajdonviszonyok 2. Weber: Gazdasági dimenzió - osztályok Hatalomi dimenzió – pártok Életmód-presztízs dimenzió - rendek

54 Társadalomszerkezet és rétegződés dimenziói Bourdieu: Tőketípusok: pénztőke, kulturális tőke (műveltség) és társadalmi tőke (kapcsolatok) Tőkeátváltások

55 Az Orosz Állami Autóút Moszkvától Jakutszkig vezet, Szibérián keresztül. Az útnak nincsen aszfalt vagy bitumen burkolata. Ha esik az eső (arrafelé sok eső zuhog), az autóútból dagonya lesz. A tengelyig süllyedő sárban néha sokszáz teherautó, kamion és személyautó kínlódik és sorjázva viaskodnak a ragadós agyagtengerrel. Ezekben a helyzetekben a sofőrök éheznek és szomjaznak, a tankokból kifogy a benzin, sehol egy üzlet, mentőállomás, telefon vagy illemhely. A többnapos várakozás során egy terhes asszonynak a távolsági buszban megindult a szülése és a kisbaba a sártenger felett jött világra- 2006-ban. Az utasokat előre figyelmeztetik, hogy meleg ruhaneműt, élelmet és ivóvizet vigyen magával erre az útra. Üzemanyag, élelem, ivóvíz, hóláncok, fémrámpák, kampós vontatókötél és sok egyéb kell erre az autópályára, de mindenekelőtt: türelem!

56

57

58

59

60

61

62

63

64

65

66

67

68 Társadalomszerkezet és rétegződés: Magyarországi helyzet Két világháború között az ország lakosságának fele a mezőgazdaságból élt (iparosodás kezdete) a középosztály kicsi volt (20%) a legszegényebbek: mezőgazdasági munkások és cselédek, kisbirtokos parasztok nagy jövedelemegyenlőtlenség

69 Társadalomszerkezet és rétegződés: Magyarországi helyzet Erdei Ferenc: Kettős társadalom történelmi-nemzeti (rendies): egyházak, arisztokrácia, állami hivatalnokok, nagybirtokosok, nemzeti kispolgárság modern polgári: pl. kapitalista vállalkozók, polgári eredetű arisztokrácia, kapitalista kispolgárság, szabad értelmiségiek, munkásság

70 Társadalomszerkezet és rétegződés: Magyarországi helyzet Második világháború utáni időszak: Sztálini Két osztály - egy réteg „modell”: munkásosztály, parasztság ill. értelmiség Egyéb kategóriák: kisiparosok, egyéni gazdálkodó parasztság

71

72

73 Almaszedő brigád

74 TSZ- alapítók

75 Zárszámadó közgyűlés résztvevői

76 Énekkar

77 Óvodaépítés társadalmi munkában

78 Életképek 1950-60-as évek

79

80

81

82

83

84

85 A szocialista autóipar

86

87

88

89

90

91

92

93

94

95

96

97

98 Társadalomszerkezet és rétegződés: Magyarországi helyzet 1960-as évek: a sztálini „modell” kritikái (Hegedűs, Ferge) Ferge Zsuzsa: munkamegosztás: munkajelleg-csoportok Vezető és értelmiségi Középszintű szellemi Irodai Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Mezőgazdasági fizikai, vagyis paraszt Nyugdíjas

99 Társadalomszerkezet és rétegződés: Magyarországi helyzet Új osztály elmélet: Konrád György- Szelényi Iván:Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz (1974) A kialakuló és megerősödő új osztály a bürokrácia-gazdasági vezetők helyett az értelmiség, amely a javak feletti kizárólagos rendelkezéssel biztosítja a hatalmat

100 Társadalomszerkezet és rétegződés: Magyarországi helyzet Andorka Rudolf: Felemás modernizáció A kemény modernizációs mutatók javulnak (gazdaság szerkezeti átalakulása, statisztikai jelzőszámok) DE számos probléma merül fel: oÉletminőség javulása aránytalan nagy munkaerő- ráfordítással sikerül oÖnálló egzisztenciák számának drasztikus csökkenése

101 Társadalomszerkezet és rétegződés: Magyarországi helyzet oA hagyományos európai értékrendektől való folyamatos távolodás oTársas kapcsolatok jellemzője az atomizálódás, közösségen kívüliekkel bizalmatlanság oCivil szféra hiánya, amely nagymértékben hátráltatja a társadalmi integráció folyamatát

102

103 Gulyáskommunizmus

104

105 Egészséges erotika

106 Szelényi Iván- Juhász Pál: Megszakított polgárosodás: a Horthy korszak utáni kommunista hatalomátvétel megszakította az 1945 utáni paraszti polgárosodást, amihez csak a 60-as években kibontakozó második gazdaságban lehetett visszatérni. g Társadalomszerkezet és rétegződés: Magyarországi helyzet

107 Kolosi Tamás: státusz-csoportok rétegződés- modell vizsgálatok (1981-82) 7 dimenzió: fogyasztás, kultúra-életmód, érdekérvényesítés, lakás, lakókörnyezet, anyagi színvonal, munkamegosztás Elit Városias felső Falusias felső réteg Fogyasztói magatartású középréteg

108 Társadalomszerkezet és rétegződés: Magyarországi helyzet Városias jómódú munkások Rossz anyagi helyzetű középcsoport Falusias középcsoport Érdekérvényesítő alsó csoport Jó anyagi helyzetű falusias alsó csoport Városias alsó csoport Enyhén deprivált csoport Deprivált csoport

109 Társadalomszerkezet és rétegződés: Magyarországi helyzet 80-as évek elméleti modellek Kolosi Tamás: L-modell Piac és redisztibúció Szelényi Iván: két háromszög-modell Első és második gazdaság