Szociológia előadás I. Dr. Kovács Ernő egyetemi docens

Az előadások a következő témára: "Szociológia előadás I. Dr. Kovács Ernő egyetemi docens"— Előadás másolata:

1 Szociológia előadás I. Dr. Kovács Ernő egyetemi docens h12725kov@ella.hu

2 Mi a szociológia Az ipari társadalom kezdetén kialakult modern társadalomtudomány, amely az emberi társadalmak módszeres kutatásával foglalkozik. Szoros kapcsolatban áll más társadalomtudományokkal, az antropológiával és történettudománnyal különösen szoros a kapcsolata.

3 Gazdaságszociológia Napjainkban a felgyorsult változások komplex hatásainak értelmezése igényelte a közgazdaságtan és szociológia határán folytatott kutatásokat, amelyek megerősítették a gazdaság- és szervezetszociológia fejlődését.

4 A szociológia által vizsgált kérdések típusai: Ténykérdések: pl. melyek a leggyakoribb bűncselekmények? Összehasonlító kérdések: pl. milyen mértékben különbözik az öngyilkossági ráta egyes országok vagy társadalmi csoportok között? Fejlődési kérdések: pl. hogyan változtak a házassági szokások Magyarországon az elmúlt száz esztendő során? Elméleti kérdések: az empirikus (tényfeltáró) vizsgálatok eredményeinek, azok oksági összefüggéseinek értelmezése teoretikus kérdések felvetését és megválaszolását igénylik, pl. igaz-e az a feltevés, hogy csak pénzzel lehet az embereket hatékony munkára ösztönözni?

5 A társadalmi szabályszerűségek Az emberek viselkedésében és kapcsolataiban szabályszerűségek vannak. A társadalmi rendszereket emberi cselekedetek és kapcsolatok alkotják, amelyek egységes mintákba rendeződnek. A szociológiai elemzésben ezért szorosan összekapcsolódnak a társadalmi reprodukció és a társadalmi struktúra, mint a társadalmi újratermelés folyamatát biztosító fogalmak.

6 Az egyén kapcsolata a szociológiával: A szociológiai kutatások eredményeinek ismerete segítik az egyént abban, hogy felismerje társadalmi ítéleteinek érvényességi korlátjait és cselekvéseinek szándékolt vagy akaratlan következményeit, miáltal tudatosabbá válhat társadalmi magatartása.

7 A szociológia gyakorlati jelentősége A társadalmi helyzetek megítélése: a legközvetlenebb hozzájárulás ahhoz, hogy a társadalmi intézmények működéséről világos és egyértelmű képet kapjunk: pl. a szegénység kutatás segít megérteni a szegénység okait, így jobb programokat lehet kialakítani annak megszüntetése érdekében. A kulturális különbségek tudatosítása: az előítéletek eloszlatását, a különböző kultúrájú embercsoportok együttműködését segítik azok a kutatások, amelyek lehetővé teszik az érintett embercsoportok életmódjának és kulturális értékeinek, szokásainak megismerését és megértését.

8 A szociológia gyakorlati jelentősége A politikai döntések hatásainak megítélése: a politikai szándékok, célok és azok megvalósult eredményeinek tényszerű feltárásával segíteni a politikai döntéshozókat. Az önismeret javításával az esélyegyenlőség növelése: a szociológia segíti a társadalmi csoportokat abban, hogy önmagukat és helyzetüket jobban megismerjék és megértsék, ennek alapján tudatosan erősítsék társadalmi önérvényesítő képességüket. Ez a hátrányos helyzetű csoportoknak kifejezetten érdeke.

9 Egyenlőtlenségek a társadalomban Minden mai társadalomban vannak szegények és gazdagok, akik el tudják érni amit szeretnének, és akiknek ez nem sikerül  egyenlőtlenségek:  Hogyan alakul ki, mekkora, nő vagy csökken?  Mi az oka, hogyan lehet csökkenteni?

10 Az egyenlőtlenség dimenziói Jövedelem Vagyon Munkakörülmények Lakásviszonyok Az egészségi állapot A lakóhely környezete A műveltség A szabadidő mennyisége és annak eltöltésének módja

11 Egyenlőség, esélyek egyenlősége Az aktuális pozíciók egyenlősége esetén a társadalom minden tagjának az adott időszakban azonos a jövedelme, a vagyona, a lakásviszonyai stb. Az esélyek egyenlősége azt jeleni, hogy a társadalom minden tagjának (legalább az életpályája elején) egyenlő esélye van arra, hogy jövedelem stb. szempontjából kedvező pozíciókat elérje

12 Méltányosság, igazságosság A társadalom tagjai akkora javadalmazásban részesülnek (jövedelem, megbecsülés…) a társadalom részéről, amely arányos a társadalom érdekében végzett szolgálatukkal, a közjóhoz való hozzájárulásukkal. Igazságosak azok az egyenlőtlenségek amelyek a társadalom minden tagja elfogadhatónak tartja.

13 Szegénység Szegénység és egyenlőtlenség: a jóléti társadalmakban is jelentős a szegénység. Mérésére két módszert alkalmazunk. Az egyik az abszolút szegénység, ami az egészség és a hatékony testműködés fenntartásához szükséges javak hiányát jelenti. A másik a relatív szegénység, amelynek vizsgálata esetén a szegények és a többség életkörülményei közötti különbséget mérjük.

14 Szegénység A depriváció: valamitól való megfosztottság pl. attól, amivel a társadalom nagy többsége rendelkezik vagy kívánatos minimum Hátrányos helyzet a depriváció magyar fordítása Többszörösen hátrányos helyzet.

15 Vagyoni és jövedelem különbségek: A vagyon az egyén tulajdonába levő összes vagyontárgyat jelenti. Megoszlására példa (forrás: Social Trends 22. London, HMSO) Vagyontulajdonlás az Egyesült Királyságban 1989- ben: A legvagyonosabb 10% birtokolja az összvagyonnak 53%-át. A legvagyonosabb 50% birtokolja az összvagyonnak 94%-át.

16 A jövedelem A jövedelem a fizetett munkáért kapott bért, valamint a befektetések után kapott kamatot vagy osztalékot jelenti. Jövedelem megoszlás a U.K.-ban: A háztartások felső 20%-a kapta a lakossági összjövedelmeknek 50%-át. A háztartások felső 50%-a kapta a lakossági összjövedelmeknek 80%-át.

17

18

19 .

20 .

21

22

23

24