A speciális gyermekotthonokról Részletek egy készülő módszertani levélből

A speciális szükségletű gyermekek és az őket ellátó intézmények Speciális igényű gyermek (Gyvt. 58. §): Az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett, tartósan beteg, ill. fogyatékos, beilleszkedési, magatartási vagy beilleszkedési zavarokkal küzdő, szenvedélybeteg, ill. koruk miatt különleges ellátást igénylő gyermekek.

Alapelvek Irányadóak a: Jogalkotásra Jogalkalmazásra

Strukturális alapelvek Diszkrimináció tilalma Emberi méltóságra épülő alapjogok Szociális biztonsághoz való jog

Gyermek-, ill. családközpontúság Komplex rehabilitáció A családi kötelék a gondozás minden szakaszában szoros maradjon Biztosítani kell az örökbefogadás és a nevelőszülőhöz való kerülés lehetőségét Amennyiben nem valósul meg a családias elhelyezés, a gyermek gondozása az arra megfelelő gyermekotthontípusban történik A kezeléssel egyidőben meg kell kezdeni az utógondozást a mihamarabbi visszaillesztés érdekében

A probléma komplex megközelítése Prevenció mint alapelv Elsődleges Másodlagos Harmadlagos Normalizációs alapelv Integráció alapelve Szektorsemlegesség elve

Funkcionális alapelvek Közös munka Egyértelműség Kiszámíthatóság Következetesség Értékelés Határok kijelölése

A speciális gyermekotthonok típusai

Gyvt. által nem szabályozott: Kiskorú fogyatékosok otthonai Javítóintézetek Fiatalkorúak büntetésvégrehajtási intézetei Gyvt. által szabályozott: Koruk miatt (0-3 év) speciális ellátást igénylő gyermekotthonok Ált. isk. és diákotthon gyermekotthona Egyéb speciális ellátást igénylő gondozottak gyermekotthonai: ambulanter kezelést ellátó intézmény, gyógyító jellegű, rehabilitációs, intenzív foglalkoztató gyermekotthon, gyermekotthon speciális csoporttal, gondozottak integrált elhelyezése

Alapfogalmak

Deinstitucionalizáció Az örökbefogadást, a (speciális hivatásos) nevelőszülői elhelyezést, valamint a nagyintézményekbe történő új felvételek számának csökkentésével és az eredeti lakóhely közösségben integrált ellátási alternatívák kiszélesítésével járó folyamat. Előnye Hátránya

Problémamegoldás, konfliktuskezelés a gyermekvédelemben

A gyermekvédelmi szolgálatok egyik alapvető feladata A családok és valamennyi érintett szakember bevonása az adott probléma megoldásába Két lehetősége: Mediáció Facilitálás

A felülvizsgálatok és a facilitálás

Mi a felülvizsgálat – facilitálás lényege? Felülvizsgálat: olyan alkalom / fórum, ahol egy – egy gyermek sorsában történő döntések és napi beavatkozások sorát hagyjuk jóvá vagy kérdőjelezzük meg, valamint alapvető változtatások szükségességét fogalmazzuk meg Szakmai garancia Évente történik Elsőrendű célja: a döntések a gyerek védelmében történjenek

Mit értünk facilitálás alatt?

A szó eredete: francia (faciler) Jelentése: megkönnyíteni, segíteni v.mit A facilitáló neve: facilitátor Facilitátor feladata: a felülvizsgálat résztvevői közötti párbeszéd, kommunikáció könnyítése Ki lehet? – Csoportvezetői tapasztalattal rendelkező, jó kommunikációs képességű, könnyítse a közös munkát és ne uralja, ne irányítsa a csoportos helyzeteket, vegyen részt a szakmai műhelymunkában, továbbképzéseken Facilitátor típusai: Hierarchikus Kooperatív autonóm

Mi fán terem a facilitálás?

Milyen funkciói vannak egy ülésnek? Informálás Tájékoztatás Eszmecsere Problémamegoldás Döntéshozatal Konfliktuskezelés

A facilitátor 2 fő feladata Az ülés előkészítése és utánkövetése Az ülés levezetése

Kommunikációs eszközök Kérdés Tükrözés Csend

Facilitálási eszközök Nyitókör Zárókör (az egyenlő esélyek elvén) Ötletbörze (brainstorming)

Mediáció

A mediáció arra tanít, hogy működjünk együtt azokkal, akikkel konfliktusunk támadt, arra, hogy megoldásokra koncentráljuk erőinket, arra, hogy a múlt sérelmei helyett a jövő lehetőségeit vizsgáljuk. Évezredek óta jól ismert jelenség

Tanács típusok Az önérvényesítésre, a saját érdekek védelmére biztató viselkedés Az elkerülésre, a konfliktus megelőzésére vagy kivédésére biztató viselkedés A megegyezésre, a megoldás megtalálására törekvő viselkedés

Családtípusok Nyomornegyedek családja Szakképzetlen családok Folytonos krízisben élő családok Sokproblémás család Sokproblémás, sok intézményt foglalkoztató családok (Vogelgang) Feloldódott családok Krízisről – krízisre élő szegény családok

Szakképzetlen, szegény családok Biztonság hiánya Lakóhely szegregáció Életmód Rokoni kapcsolatok fontossága Alacsony szintű iskolázottság Kevés esély a mobilitásra A családban a nő jelenti az állandóságot

Az ideiglenes hatályú elhelyezés gyakorlati problémái

A gyermekvédelmi rendszer történeti leírása 1969-1986: a gyermek kiemelés csak Korm. Rendelet 1969: 2 lehetőség: Állami gondozás Azonnali intézmény a kiskorú elhelyezése érdekében (előzménye az állami gondozásnak) Nincs lehetőség a gyermeket az intézményes gyermekvédelmen kívüli helyre beutalni

Beutalások Község: Ha már a védő – óvó intézmények nem vezettek eredményre» iratokat megküldték a járási gyámhatóságba» állami gondozás Elmaradt a személyes kapcsolat Csak a valóban súlyos helyzetű gyermekeket emelték ki Város: Döntés, a gyereket állami gondozásba kell adni» beutaló, beszállítják a gyereket A szülő már csak akkor tudta meg, amikor a határozatot megkapta

1986: Családjogi tv. módosítása Alternatív megoldás: a gyermeket különálló másik szülőnél vagy személynél helyezzék el 60 napos határidő Nem tisztázta a súlyos veszélyhelyzet fogalmát Megszűnt a családbafogadás jogintézménye 1990-1998: gyerek 3. személynél: 28, ideiglenes hatályú intézménybe utalás: 101

1997. évi XXXI. tv. Egyre fontosabb a családon belüli nevelés elsődlegessége A családból való azonnali kiemelés feltételei konkrétabbak: A gyerek felügyelet nélkül maradt Testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődését a családi környezet súlyosan veszélyezteti és emiatt azonnali elhelyezése szükséges Nem muszáj a gyermeket a legközelebbi intézménybe elhelyezni Rendezi az ideiglenes hatályú elhelyezés ideje alatt a szülői felügyeleti jogokat Cél: rövidebb a bizonytalan idő

Gyámhivatal Dönt a védelembe vétel melletti hazaadásról Pert indít a szülői felügyeleti jog megszüntetésére Megváltoztatja az elhelyezést ha van 3. személy Átmeneti nevelésbe veszi a gyermeket

Átmeneti nevelésbe vételi eljárás Jegyző beutaló határozata Iktatott határozat Gyámhivatal megkereséseket küld: oktatási int.-nek, védőnőnek, jegyzőnek, gyermekjóléti szolgálatnak, szakaszolgálatnak, társhatóságnak, stb. 15 napos határidő, közben KT, meghallgatják az ügyfeleket Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal Megyei TGYSZ vizsgálatok: eü.-i, pedagógiai, pszichológiai Elhelyezés értekezlet Tárgyalás Eljárás Gyámhivatali döntés: 99% - átmeneti nevelésbe vétel

2 lehetőség a határidő betartására Gyakorlati határidő csökkentése A gyámhivatal nemcsak a saját, hanem más gyámhivatal illetékességi területén is végezhessen feladatokat Van személyes kapcsolat Nevelőszülőhöz kihelyezés: Minden előtt összeismerkedik a gyerek és a nevelőszülő Tárgyalás: megfelel- e az elhelyezés Gyám meghallgatása, KT Felülvizsgálat – személyesen Ha a szülők, rokonok a gyermek érdekében együttműködésre hajlandók. Hazaadással, családbafogadással, perrel 30 napon belül rendezni lehet.

Rövid határidő 2 következménye Törvénysértő, nem megalapozott és nem a gyermek érdekét minden szempontból jól körüljárt döntések fognak születni Vagy egy állandó bűnbakot állítanak a gyámhivatal személyében, akik nem képesek a Gyvt. betartására

Esetek 3 11