A rokokó

Fro. -ból indult ki a XVII. század vége felé Fro.-ból indult ki a XVII. század vége felé. Az arisztokrácia és a nagypolgárság művészete volt. Tul.képpen a barokk formákat viszi tovább, ugyanakkor ellenhatás is a barokk reprezentatív monumentalitására. A heroizmus, a hősi nagyság, emelkedettség helyét a könnyed, játékos örömök keresése, az intimitás kultusza, az életet idillinek érző szemlélet foglalja el. Míg a barokkra a monumentális méretek, addig a rokokóra a kis szobák, pici méretek voltak jellemzőek. A falakat fehérre, halványkékre, krémszínűre festik. Jell. A virágminta, a csiga- és a kagylóforma. (rocaille: kagyló) Kedvelik a pásztorjeleneteket, ahol az alakok felett gyakran Ámorok nyilazgatnak, madárkák, pillangók repülgetnek. A költészetre jellemző: játékosság, szójátékok, zeneiség, mindenféle érzékterületünkre hat, miniatürizálás (-ka, -ke), a mitológiában a hősi istenek helyére szelíd istennők lépnek (pl. Flóra, Hébé, Zefir), megszaporodnak a bort, a szerelmet, a pillanatnyi boldogságot megéneklő ún. anakreóni dalok. Reprezentatív műfaja: komikus v. vígeposz (CS.V.M.: Dorottya)

Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773.11.17. – Debrecen, 1805.01.28.)

Élete 1780-tól a kollégium tanulója, 1788-ban a főiskolai tanfolyamra iratkozott be, majd teológushallgató lett. 1790 körül diáktársaival „önképzőkört” szervezett. 1794-ben a gimnáziumi osztály vezetésével bízták meg. 1792-től Kazinczyval levelezett, s ekkor születtek legkiválóbb filozófiai költeményei (Az estve; Az álom; Kostancinápoly). 1795-ben kizárták a kollégiumból, s ezzel derékba tört életpályája. Jogot ment tanulni Sárospatakra, de itt sem bírta sokáig, s 1796-ban abba is hagyta tanulmányait.

96 őszén Pozsonyba ment abban a reményben, hogy az ott megnyíló országgyűlés nemesi résztvevői között mecénásokat találhat. Egyszemélyes verses hetilapot indított Diétai Magyar Múzsa címmel, de ez megbukott. 95 után a múlt felé fordult, Árpádiász címmel eposzt kezdett írni, közeledett a nemesi világszemlélethez, verseiben egyre több a franciaellenes indulat. 97 őszén Komáromba ment a franciák ellen készülő nemesi bandériumok zászlóavató ünnepségére. Itt ismerkedett meg Varga Juliannával (Lilla). Sajnos a lányt, mialatt Csokonai állást keresett, 98 márciusában férjhez adták. Ezután pár évig Dunántúlon bolyongott (Keszthely, Kaposvár, Nagybajom).

Közel egy évet töltött Sárközy István kisasszondi kastélyában. Majd egy évig helyettes tanár volt a csurgói gimnáziumban. Itt született legkiválóbb epikai alkotása, a Dorottya. 1800 februárjában gyalog indult haza – meghalni. Az 1802-es tűzvész szinte porig rombolta Darabos utcai házacskájukat, így Csokonai a nyomor szélére került. 1804. ápr. 15-én egy nagyváradi temetésen tüdőgyulladást kapott, s rögtön ágynak esett. Sándorffy József gyógyítgatta, s vitte haza Debrecenbe. 1805. január 28-án fejezte be fiatal életét.

A stílusirányok sokfélesége Verseiben fellelhető a kor valamennyi művészeti törekvése. „A különböző stílusirányok nem egységbe forrasztva, hanem egymás mellett és után élnek nála, s ez teszi költészetét oly kedvesen bájossá, zseniálisan sokszínűvé.” (Horváth János) Egyszerre volt született őstehetség (poeta natus) és az esztétikai tudományokban jártas tudós költő (poeta doctus). Gyöngyössy-féle barokkos hagyomány; klasszicizmus iskolás változata; manierizmus elemei; rokokó (anakreóni dalok); szentimentalizmus.

Felvilágosodás és klasszicizmus Az iskolai versfeladatok két fő típusa: sententia, pictura. (sententia: az antik költők bölcs mondásainak, tanításainak részletező kifejtése a retorika szabályai szerint; pictura: természet, tájak, évszakok, emberek leírása) E két verstípus vegyítéséből született meg a 90-es évek első felének nagy filozófiai lírája, melyben egyértelműen, nyílt bátorsággal szólaltatja meg a felvilágosodás legfőbb gondolatait.

Az estve A vers keretes szerkezetű: 1.rész: természetleírás, pictura - alkonyi szépség, romlatlan természet - egy vonzó, harmonikus világ - a rokokó finomsága, könnyedsége jelenik meg => kifinomult eszközök, apró kidolgozottság - minden érzékterületet megcéloz 2.rész: társadalombírálat, sententia - egy taszító, diszharmonikus világ leírása - megjelennek a rousseau-i gondolatok: a jelenlegi állapotokért a magántulajdont teszi felelőssé - felsorolja a társ. Visszáságait, közben utal a mo.-i viszonyokra (dézsma, porció) -ezt a részt a klasszicista szabályok szerint írta, itt nem gyönyörködtetni akar, hanem tanítani. Kifejt egy tételt, és ezt bizonyítja. 3.rész: pictura. A rousseau-i szentimentalizmus hatása alatt írta.

Konstancinápoly 1. rész: pictura A költő egyre beljebb csalogatja Múzsáját, a tenger felől közeledik a városhoz. Majd egy belső, intim térbe kalauzol a leírás,a szultán háremébe. Később a zárt térből újra a szabadba jutunk. 2.rész: sententia Az elmélkedő részben érvényesül az időbeli szerkezeti elv (jelen, múlt, jelen, jövő). A költeményt szárnyaló jövendölés, boldogító látomás zárja le az új világról, ahol megvalósulhat a testvériség eszménye.

Anakreóni dalok Csokonai közeli rokonának érezte az ókori görög költőt, Anakreónt. Az ő modorában írt verseiben a bor, a szerelem örömeit, s ált. a pillanatnyi boldogságot énekelte meg. Ezeket a verseit utolsó éveiben összegyűjtötte és sajtó alá rendezte. Kettős szándék vezérelte e versek írásakor: - a mindennapok apró örömeinek feltárása - a klasszikus versforma meghonosítása a magyar lírában. Az anakreóni dalok idilli hangulata aprólékosan rajzolt, miniatűr képei a rokokó stílus hatására mutatnak. ˘˘-- => ionicus a minore!

Csokonai, a magány költője A Magánossághoz: Keletkezési kör.: 1798-ban Sárközy István vendége a kisasszondi kastélyban. A Lilla szerelem véget ér, állása pedog nincs. A versben jelen van a korabeli szentimentális líra teljes motívumkincse (pl. könny, sír, term., holdvilág, nyüzsgő világ kerülése). A vers gondolatmenete: 1. vsz.: invokáció, fohász. Megszólítja a magányosság istenasszonyát 2-3. vsz.: pictura. A magány lakhelyének bemutatása. 4-5.: nagyvilág  magány 6-7.: A költ. Magaslata, a magány az alapja a teremtő szellemi erőnek. 8.: újabb invokáció 9.: A költő elitélően szól a világ nyüzsgéséről. 10-11.: A legteljesebb magányosság, a halál képe jelenik meg, amely feledteti a földi szenvedést.

A rousseau-i szentimentalizmus Lilla szerelme boldogságba ringatta Csokonait, elfeledtette vele csalódottságát, költői terveinek kudarcait; kárpótolta meghiúsult vágyaiért, reményeiért. Lilla elvesztése szétzúzta a víg poéta mítosz-ábrándjait, az álomvilágból való kihullás visszavetette a komor életbe. A rokokó kecses-játékos verseinek örömérzetét a kiábrándult csalódás szomorúsága, fájdalmas szenvedése váltotta fel, s ez új irányt adott költészetének.

A reményhez

Dorottya 1799-ben, somogyi tartózkodása alatt írta ezt a komikus eposzt. 4 „könyvből”, azaz énekből áll, s ezek a napszakokat követik (ebédig, estvélig, éjfélig, hajnalig). => 24 óra Helyszín Esterházy herceg kaposvári kastélya. Egy kisszerű és nevetséges történetet ad elő a hősköltemények modorában, az antik eposzok kellékeit is felvonultatva.

Készítette: Biacs Barbara VÉGE Készítette: Biacs Barbara