Ányos István Pál Készítette: Horváth Vivien. Amiről szó lesz… Élete Művei Stílusa Gróf Zrínyi Miklósról című verse Utóélete.

Az előadások a következő témára: "Ányos István Pál Készítette: Horváth Vivien. Amiről szó lesz… Élete Művei Stílusa Gróf Zrínyi Miklósról című verse Utóélete."— Előadás másolata:

1 Ányos István Pál Készítette: Horváth Vivien

2 Amiről szó lesz… Élete Művei Stílusa Gróf Zrínyi Miklósról című verse Utóélete

3 Élete 1756. december 28-án született Esztergárban Nemesi családból származott Komáromban, Győrben, Veszprémben és Pápán tanult 1772-ben belépett a pálosok márianosztrai klastromába Itt vette fel a Pál nevet * klastrom (latin = "zár") kolostor, monostor, zárda

4 1774 – a nagyszombati egyetemen megismerkedett Dugonics Andrással Katona Istvánnal (tanára volt) Barcsay Ábrahámmal 1777 – Buda: Teológiai tanulmányok Neves költő Kapcsolat: Bessenyei György és a „testőrírók” A Tudós Titkárság titkára 1780 – elhidegült a papi életformától, mégis pappá szentelték

5 1781 – A Nyitra megyei felsőelefánti klastromba helyezték át 1782 – Székesfehérváron elsős gimnáziumi tanár 1784. szeptember 5., Veszprém – betegeskedés után, mindössze 28 évesen hunyt el

6

7 Művei Kevés műve került kiadásra Néhány fontosabb költeménye: Egy boldogtalannak panaszai a halvány holdnál Gróf Zrínyi Miklósról Kalapos király Gyöngyösit választotta a példaképévé

8 Gyöngyösi István, a példakép magyar költő, alispán, országgyűlési követ Jómódú családból származott 1629-1704 között élt Főműve: Márssal társalkodó Murányi Venus

9 Stílusa A szentimentalizmus híve Az érzelmek és a hangulatok változékonyságának visszaadására törekedett műveiben Ányos vívmánya például a látomások költői megjelenítése a lírában

10 Gróf Zrínyi Miklósról,, Ellenség csontjai közt gázolt vérében, Nyugszik Zrínyi Miklós dicsőség ölében. Elesett! de fején maradt borostyánja, Nem lehetett ekként Szulimán zsákmánya. Magyar! e sír felett ne hullass könnyeket, Mert a könyv nem illet bajnoki sziveket. Tapsolj, s kevélykedjél ilyen vitézedben, Pompa gyanánt hordozd nagy nevét mellyedben. Zrinyi! édes hazánk címeres fajzása! Nyugodj! terjedjen rád az egek áldása. Majd, ha a trombita rettentő hangjára Mindegyikünk testét felvészi magára, Elődbe sietünk, s ölelünk tégedet: Megháláljuk akkor nemes esetedet.”

11 A mű 1782-ben keletkezett Zrínyi hősiességét, a hazáért meghalni bátor hazafi eszményi képét állítja kortársai elé

12 Utóélete Veszprémben utcát neveztek el róla Nagyesztergáron iskola viseli nevét