MŰSZAKI KISZOLGÁLÁS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA

HEGESZTÉS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA Az anyagok egyesítése, kötése történhet külső, vagy belső erők felhasználásával. Külső erőt közvetít a csavar, szegecs, stb. Belső erő a részecskéket összetartó kohéziós erő (pl. hegesztés) A hegesztés a munkadarabok egyesítése hővel, nyomással vagy mindkettővel, melynek során az anyagok természetének megfelelő fémes (kohéziós) kapcsolat jön létre. Hegesztés végezhető hozaganyaggal, vagy anélkül. A lángvágás olyan daraboló művelet, amely az anyag elégetésével választja szét az anyagrészeket Kötőhegesztési eljárások: Ömlesztő-hegesztés Sajtolóhegesztés Ömlesztve sajtolóhegesztés

HEGESZTÉS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA Ömlesztő-hegesztés lehet: lánghegesztés (gázhegesztés) ívhegesztés A láng magas hőfoka (3000 – 3300 C) megolvasztja az alapanyagot és a pálcát. A kötés minőségét nagymértékben befolyásolja a hegesztőpálca anyaga.

HEGESZTÉS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA Ívhegesztés: Az olvasztáshoz szükséges hőt elektromos ívvel hozzák létre. Az áramforrás: - hegeszt transzformátor, vagy hegeszt dinamó Az ív létesítéséhez kis feszültség és nagy áramerősség szükséges. A kézi ívhegesztés adatai: - Gyújtófeszültség: 60 - 80 V - Üzemi feszültség: 16 - 26 V - Áramerősség: 70 - 400 A

HEGESZTÉS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA A hegesztés veszélyessége a a felhasznált energiától hegesztő berendezésből hegesztésnél használt anyagokból hegesztési munkafolyamatból származhat A legfőbb veszélyek és azok okai: Tűz- és robbanásveszély nyomás alatt palackban tárolt gáz (C2H2, H2) nagynyomású oxigén nem szabályozott, ellenőrizetlen gázfejlődés robbanókeverék kialakulásának lehetősége nyílt lánggal égő hegesztőpisztoly visszaégés, visszarobbanás veszélye nagy hőfokú folyékony fém, salak Ártalmas sugárzások villamos ív fényhatása Ibolyántúli és infravörös sugárzás elektromágneses és egyéb nagy energiájú sugárzások

HEGESZTÉS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA Káros élettani hatások fémgőzök belélegzése porok belélegzése (SiO2, fémporok) ózon belélegzése mérgező gázok gőzök belélegzése áramütés zaj hőterhelés fizikai túlterhelés (kényszerhelyzetű hegesztésnél) Fulladási veszély égő láng oxigénelvonó hatása levegő kiszorítása CO, CO2 atmoszféra keletkezése Egyéb veszélyek mechanikai sérülések anyag kezelésből égési sérülések (fekete-meleg daraboknál) fém- és salakfröcskölés eszközök, berendezések hibás működése

HEGESZTÉS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA Hegesztés során a veszélyek figyelembevételével a munkáltatónak különösen gondoskodnia kell : a hegesztő munkahely biztonságos üzemeltetéséről; a munkavállalók egészségvédelméről; a hegesztő munkahelyekre történő belépés korlátozásáról; a minimális létszám meghatározásáról, illetve szükség szerint az egyedüli munkavégzés korlátozásáról; az egyéni védőfelszerelések juttatásáról; a kollektív védőeszközök használatáról; a hegesztő berendezések biztonságos állapotáról; más munkáltató által végzett munkák koordinálásáról, a biztonságos munkafeltételek kialakításáról; közös légtérben több munkahelyen történő egyidejű hegesztés biztonságos feltételeinek megteremtéséről; a minőségtanúsításra vonatkozó követelmények érvényesítéséről; a veszélyes külső körülmények (pl.: szélsőséges időjárás) között végzett hegesztő tevékenység feltételeinek biztosításáról; a hegesztés során keletkező mérgező gázok, gőzök, füst és por részecskék elleni védelemről; - a hegesztő(k) tevékenységének munkavédelmi ellenőrzéséről;

HEGESZTÉS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA Hegesztés során a biztonsági előírásokat a 143/2004. GKM rendelet a Hegesztési Biztonsági Szabályzat tartalmazza Hegesztést önállóan végezhet, aki betöltötte a 18. életévét, és a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgákat alapján alkalmas, és megfelelő hegesztői és tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezik. Hegesztő ipari tanuló csak megfelelő képesítésű személy felügyelete mellett szabad foglalkoztatni. A felelősségtudatot, a pontosságot a hegesztőtől minden esetben meg kell követelni (a technológiától való eltérés, hanyag munka varrathibát eredményez, ami törést, robbanást, stb. is okozhat)

HEGESZTÉS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA Munkavégzésre vonatkozó szabályok A munkavégzés során (hegesztés alatt) a hegesztő köteles a technológiai előírásokat és a biztonságtechnikai szabályokat betartani. Ha üreges tárgyat, edényt, tartályt, vezetéket kell hegeszteni, amelyben ismeretlen töltet van vagy volt, akkor a hegesztési munkát csak a töltet azonosítása után szabad megkezdeni. Gázhegesztés az égőfejből kiáramló gáz meggyújtásához gyufát, öngyújtót, erre a célra rendszeresített szikrát keltő gyújtót, illetőleg őrlángot (pl. lángvágógépet) szabad használni. Tilos a láng begyújtása, illetőleg újragyújtása tüzes, meleg munkadarabon. A láng begyújtása sem személyek, sem éghető anyagok felé nem irányulhat. A gázforrást meg kell védeni mindenféle közvetlen és koncentrált hőhatástól. Gázhegesztő és lángvágó készüléket csak a készülék üzemzavarából eredő visszaáramlás, visszaégés és visszacsapás ellen védő biztonsági szerelvények alkalmazása mellett szabad használni. A hegesztési munkák befejezése után a munkavégző köteles a munkatérben maradt gyúlékony anyagok állapotát ellenőrizni.

HEGESZTÉS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA A hegesztőberendezés és a biztonsági szerelvények biztonságos működését időszakonként ellenőrizni kell (pl. hegesztőtrafó 1 év, hegesztőpisztoly ¼ év) Gázhegesztésnél a gázpalackokra vonatkozó 14/1998. GM rendeletet Gázpalack Biztonsági Szabályzatot kell betartani. Gázpalackok színjelölése:

HEGESZTÉS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA Védőfelszerelések A hegesztő egyéni védőeszközei: védőruházat, szemüveg vagy pajzs, légzésvédő és zajvédő eszközök A kollektív védelmet biztosítják: fényhatároló ernyő, elszívó- és zajcsökkentő berendezések HEGESZTŐRUHA, BŐR HEGESZTŐRUHA, PAMUT HEGESZTŐKÖTÉNY

HEGESZTŐ VÉDŐFELSZERLÉSEK Hegesztő fejpajzsok Ultraibolya és infravörös sugárzás ellen véd Automata hegesztő fejpajzs Hegesztő kézipajzs Sisakra szerelhető

HEGESZTŐ VÉDŐFELSZERLÉSEK Hegesztő kámzsa szemüveggel Lánghegesztő szemüvegek HEGESZTŐ KARVÉDŐ HEGESZTŐ LÁBSZÁRVÉDŐ

FORGÁCSOLÁS Marás Esztergálás Fúrás Gyalulás, vésés

SZERSZÁMGÉPEK A szerszámtérben, főként a mozgó szerszámok között mechanikai veszélyek: zúzódásveszély, nyíródásveszély, vágás- levágásveszély, elkapásveszély, behúzás vagy befogásveszély, lökésveszély, Védelmi módok: zárt szerszámok alkalmazása; védőburkolatok alkalmazása, melyek lehetnek rögzített, zárral ellátott reteszelt védőburkolatok; A veszélyes térbe való benyúlás megakadályozható aktív optoelektronikus védőberendezések, illetve érintés nélkül működő védőberendezések alkalmazásával is. A védelem meg kell akadályozzon minden veszélyes mozgást, mindaddig, amíg valamely testrész a fénysugarat megszakítja. Az egyik legáltalánosabban alkalmazott védelem a kétkezes indító használata

SZERSZÁMGÉPEK Általános biztonsági előírások: A forgó-mozgó géprészek, szerszámok jelentette veszélyforrások a munkavédelmi szabályok betartásával elkerülhetők Munka közben ne viseljen bő ruhát, fedetlen hosszú hajat, ékszert Kerülje el a gép véletlen bekapcsolását. A szerszám ki- és beszerelése csak kihúzott csatlakozódugó mellett történhet. Megfelelő munkaruha, egyes esetekben védőfelszerelés használata kötelező. Tipikus, a gyakorlatlan felhasználóra jellemző kezelési hiba, ha bent felejti a tokmánykulcsot a tokmányban. Az így bekapcsolt gép nagy erővel kidobja a kulcsot.

FORGÁCSOLÁS Fúrás biztonságtechnikája     A legjellemzőbb veszélyességi tényezők a fúrásnál: a forgószerszám és a vele érintkező munkadarab.   Fúrás közben a legtöbb baleset a helytelenül, rögzített munkadarab elforgásakor keletkezik. Ezért a munkadarabot, még a kis méretűeket is, mindig szilárdan (pl. satuval, pillanatszorítóval) rögzíteni kell.   Csak jól élezett nem görbült fúrószerszámot használjunk. Ellenkező esetben az erőltetéstől eltörhet a fúró és a kirepülő része súlyos balesetet, okozhat.   A keletkező forgácsot puszta kézzel eltávolítani nem szabad. Az összefüggő (folyó) forgács eltávolítására horgas végű pálcát (forgácskaparót), a szilánkosan leváló forgácstörmelék (töredezett forgács) eltávolítására, ecsetet, seprűt kell használni. A szerszám folyamatos hűtéséről (pl. fúróolajjal) gondoskodni kell.

KÖSZÖRÜLÉS Köszörüléshez általában kétkorongos asztali vagy állványos köszörűket használnak. A köszörülés legjellemzőbb veszélyes és ártalmas tényezői:   a forgó korongban fellépő centrifugális erő a korongot széttépheti, és a szétrepülő darabok a dolgozókat megsérthetik (korongrobbanás); a munkadarab a forgó koronghoz nyomva megbillenhet, lecsúszhat a tárgytartó asztal és a korong közé, ilyenkor a munkadarab vagy a korong megsértheti a dolgozó kezét;   köszörülés közben a munkadarabról vagy a forgó korongról forgácsrészecskék (szilánkok) pattannak le és a dolgozó szemét, megsérthetik;   a felszabaduló por az egészséget károsíthatja.

KÖSZÖRÜLÉS Köszörülés biztonsági előírásai: A korongrobbanás elkerülése, megelőzése érdekében nem szabad a korongon feltűntetett fordulatszámot túllépni. Védeni kell a korongot az ütéstől; egyenletesen kell a munkadarabot a koronghoz szorítani, meg kell akadályozni, hogy a munkadarab a korong és a tárgytartó asztal közé szoruljon. Biztosítani kell a korong egyenletes futását (szabályszerű felszerelés, időszakos felszabályozás), ki kell próbálni a felszerelt új korongot (próbajáratás); megfelelő védőburkolatot kell alkalmazni.

Köszörülés biztonsági előírásai: Minden köszörűszerszámot el kell látni acélból vagy acélöntvényből készült védőburkolattal. A védőburkolatnak illeszkedni kell a köszörűgéphez és a munkafeltételekhez. A korong és a munkadarab asztal közötti távolság sohasem lehet több 3 mm-nél. A korong és a védőburkolat nyílásainak teteje közötti távolság nem lehet több 5 mm-nél. A maximális nyitott rész 65° lehet. Kézi adagolású köszörűgépeknél a korong kopását figyelembe kell venni a munkadarab asztal megfelelő beállításával és a védőburkolat nyílásának a korong kopásával arányos lezárásával.