KOZMETIKAI KÓROKTAN

A bőrtípusok kialakulása, pl A bőrtípusok kialakulása, pl. a szőrnövési és festék-rendellenességek megjelenése- ugyanúgy, mint az egyes betegségek – különböző okokra vezethetők vissza. A szervek, szervrendszerek megbetegedésének okait kutató tudomány a kóroktan. A kozmetikai elváltozások okait a kozmetikai kóroktan kutatja. Az egyes kozmetikai elváltozások kialakulásában szerepet játszó okokat kóroktani tényezőknek is nevezzük, melyek lehetnek: Külső eredetűek Belső eredetűek Öröklöttek

Külső kóroki tényezők és az általuk létrehozott kozmetikai elváltozás A külső kóroki tényezők a következőkre vezethetők vissza: Fizikai hatások Kémiai hatások Időjárási tényezők Munkahelyi ártalmak Mikroorganizmusok Állati élősködők

Fizikai hatások A bőr mechanikai, hő- vagy fényhatásokra jellegzetesen reagál. Ezek a hatások maradandó szépség vagy kozmetikai hibákat hagynak a bőrön. Mechanikai hatások Az olyan mechanikai hatást, amely a bőr felületét, a hámréteget vagy annak legalsó sejtsorát, a bazális réteget is megsérti (pl. a kaparás, vakarás), eróziós hatásnak nevezzük. Ha a bazális réteg az eróziós hatás következtében sérül, akkor annak helye gyakran pigmentfolttal vagy szövethiánnyal gyógyulhat. Az így keletkező elváltozások maradandók. A bőr rendszeres „lehúzható peelinggel” való szakszerűtlen kezelése a piheszőrök megerősödéséhez, szőrtúltengéshez vezethet. A hátrafésült frizura, különösen akkor, ha a hajat, pl. lófarokba vagy kontyba szorosan befogjuk, a haj ritkulását okozza. Az elváltozás oka a tartós húzó hatás.

Hőhatások A bőr egy ideig jól alkalmazkodik a hőmérséklet változáshoz, de ha ez tartós végleges elváltozásokat idéz elő a bőr különböző rétegeiben, attól függően, hogy a hőhatás milyen mértékben tér el a normális körülményektől. Hideg hatására, hűvös, szeles időben már 10 0C körül fagydaganat jelenhet meg. Ez az elváltozás azokon a területeken alakul ki a bőrünkön, ahol a vérkeringés is valamilyen ok miatt – pl. szűk cipő – csökken. E területeken a bőr megduzzad, vörössé válik, érintése fájdalmas. Ha a külső hőmérséklet tartósan 0 0C alá csökken, nem ritka jelenség a fagyás, amelynek súlyosságától függően több fokozata ismeretes.

Meleg hatására bőrünk pórusai, vérerei kitágulnak, fokozódik a verejtékmirigyek tevékenysége. A felsoroltak miatt a bőr pirossá és nedvessé válik. Ha a hőhatás megszűnik a bőr is visszanyeri eredeti állapotát. Baj csak akkor van, ha bőrünk közvetlenül érintkezik nagy hőmérsékletű tárggyal, anyaggal vagy tűzzel. Ilyenkor I., II., III., illetve IV. fokú égést szenvedhet. Égési sérülések a kozmetikai kezelés során keletkezhetnek, pl. a gyantázás során. Az égési sérülések nyomában gyakran pigmentfoltok, hegek keletkeznek. A tartós hőhatások okozta bőrelváltozásokat a kozmetikus nem kezelheti, az elváltozások házi kezelésre vonatkozóan még tanácsot sem adhat.

Fényhatások Bőrünket az ibolyántúli sugarak is károsíthatják. A gyulladáskeltő ibolyántúli sugarakra a bőr a behatása időtartamától függően gyulladással, hólyagképződéssel, lemezes hámlással, majd pigment-rendellenességgel válaszol. A kozmetikusnak nagyon pontosan kell tudnia, hogyan előzheti meg a felsorolt elváltozásokat.

Kémiai hatások Bőrünk a savakkal illetve lúgokkal szemben, azok koncentrációjától függően, bizonyos határig védekezik. A vízelvonó (higroszkópos) anyagok, pl. glicerin a bőr hám és irharétegét is vízhiányossá teheti. A bőrlégzést akadályozó apoláris molekulák (pl. paraffin szénhidrogének) a szeborrhoea kialakulásához vezethetnek. A kozmetikumok és gyógyszerek is sokféle elváltozást okozhatnak, pl. a placenta szőrnövési rendellenességet, az illatanyagok bőrgyulladást, pigment rendellenességet. A kémiai hatásokkal szemben gyakori az érzékenység, ez savós gyulladásban nyilvánul meg. Az ilyen gyulladást allergiának nevezzük.

Időjárási tényezők Minden évszaknak megvannak a maga jellegzetes kozmetikai elváltozásai: Tavasz- erősebb UV sugárzás, szeles idő, tavaszi bőrgyulladás kialakulásához vezethet. Nyár- gyakoriak a napozás ártalmaiként jelentkező bőrgyulladások. Ősz- a szederjességre hajlamos bőrök változása a legszembetűnőbb, mert színük lilássá, felszínük hideg tapintásúvá válik. Tél – szinte valamennyi bőrtípus, ha nem kellően védjük az időjárás viszontagságai ellen, felszíni vízhiányossá válik, így állapota rosszabbodik.

Munkahelyi ártalmak A hajhullás, acne, egyes pigmentrendellenességek kialakulásában szerepe lehet a munkahelynek, a munkaruha szennyezettségnek. Gátolja a bőrlégzést, szeborrea, acne kialakulása gyakoribb. A nehézfémekkel, a radioaktív illetve röntgensugarakkal dolgozók körében nem ritka a hajhullás, különösen, ha nem tartják be a munkavédelmi előírásokat. A vegyi anyaggal dolgozók súlyos melanózist (vegyi anyag okozta pigmentfelhalmozódás) kaphatnak. A poranyagokkal dolgozók körében, különösen, ha a bőr felülete megsérült, az ún. véletlen tetoválások gyakoribbak.

Fertőző természetű ártalmak Élősködők okozzák, amelyeket eredetük szerint két nagy csoportra osztunk: Mikroorganizmusok Vírusok Baktériumok Gombák Állati élősködők Vírusok sokféle bőrelváltozást okozhatnak: Kiütéssel járó vírusfertőzés: kanyaró, rózsahimlő Hólyagképződéssel járó elváltozások: herpesz, bárányhimlő Szövetszaporulat: szemölcs, bőrszarv Baktériumok: Gömb alakúak – gennyes gyulladások kialakításáért felelősek. Pálcika alakúak – bőrtuberkulózist idéz elő.

Gombák – a bőrt, hajat, körmöket károsítják. Kipállás- lábujjak között jelentkezik, bőrrepedéssel jár, a bőr élénkvörös színű és nedves tapintású. Tarka hámlás – fényvisszaverő gombatelepek alatti pigmenthiány, színét változtatja. Trichomycosis a hónaljszőröket sárgás színű merev bevonat boríthatja. Szájberepedezés Szájpenész Trichopytia – hajon, szakállon szürkés bevonatot képező elváltozás. Microsporia – haj és piheszőrök lisztszerű bevonata Favus – végleges kopaszságot okozhat. Körömgombásodás Az állati élősködők (tetvek, bolhák, poloskák, szúnyogok, kullancsok) csípése, őrbe juttatott váladéka kellemetlen, viszkető, piros foltokat okozhat. E foltok gyakran duzzadtak, hólyag is képződhet. Az okozott bőrelváltozások mellett vírusok, baktériumok terjesztői lehetnek.

Belső kóroki tényezők és az általuk létrehozott kozmetikai elváltozás Bármely bőrtípus vagy kozmetikai rendellenesség kialakulásának okai a következő okokra vezethető vissza: Szervrendszerek zavarai Vitaminhiány vagy túladagolás Ismeretlen eredetű belső okok Gyulladás Allergia

Szervrendszerek zavarai okozta kozmetikai elváltozások legtöbbjét a szervező szervrendszer és az anyagcsere szervrendszerének zavarai idézik elő. Idegrendszeri zavar- fokozott verejtékezés Hipofízis zavara – szeborrhoea Keringési zavar – aktív és passzív vérbőség Bőrlégzés zavarai- korai öregedés A vitaminok hiánya vagy éppen túladagolása a normális élettani folyamatok megszűnéséhez vezet. Ismeretlen eredetű belső okokra vezethető vissza a vitiligo kialakulása.

Gyulladás A szervezet a környezeti hatásokra az idegrendszer segítségével válaszol és alkalmazkodik azokhoz. Ha a szervezetet káros hatások érik, akkor azok ellen védekezési mechanizmusát mozgósítja. A szervezet védekezési reakcióját, amelyet a káros környezeti hatásokra indít be, gyulladásnak nevezzük. Az átlagos gyulladást normergiás gyulladásnak is nevezzük. Átlagos gyulladás játszódik le közönséges aknék, napégés okozta bőrártalmak, mandulagyulladás esetén is. A védekezési reakció, a gyulladás bonyolult reflexfolyamatok eredménye. Kialakításában az idegrendszeren kívül a belső elválasztású mirigyek, a RES- rendszer sejtjei, valamint az irha és a bőralja vesz részt.

Folyamata (acne kialakulásánál): Az irhába kerülő szabad zsírsavak vegyi ingerként hatnak az érző idegvégződésekre. ↓ Az idegingerület felszálló pályákon a vegetatív idegrendszeri központba kerül, itt megtörténik az információk elemzése és kialakul a válaszreakció, mely leszálló pályán keresztül belső elválasztású mirigy aktivitást (hipofízis ACTH, mellékvesekéreg) eredményez. Hormonhatásra hisztamin illetve acetil-kolin szabadul fel, melyek hatására a vérerek átmérője nő, áteresztőképességük fokozódik. Vérbőség alakul ki, amit, a vérsavó kiáramlását jelző duzzanat is kísér. A kötőszövet sejtjei és rostjai eltávolodnak egymástól, a szövet tömege megnagyobbodik. A vérsavóval együtt fehér vérsejtek is kilépnek a vérből, a fibrinogénből kialakulnak a fibrinszálak (lobgát), melyek védik és elhatárolják a környező ép szöveteket, lokalizálják a gyulladást.

A gyulladást mindig fokozott oxidációs folyamatok kísérik, melyek hatására a bőrfelület melegebbé válik, mint egészséges környezete. A változás hat az idegvégződésekre is, amely enyhébb vagy erősebb fájdalmat okoz. A gyulladás jellemzője: Helyi pirosság (rubor) Duzzanat (tumor) Meleg tapintat (calor) Fájdalom (dolor)