A járulékszabályok változása 2012. Készítette: Görgei Zsolt

A Tbj. alapelvi szinten változik A társadalombiztosításban való részvétel – törvényben meghatározottak szerint – továbbra is kötelező. A társadalombiztosítás rendszerében a biztosított – eltérő rendelkezés hiányában – az egyéni felelősség elvének megfelelően járulékfizetés alapján szerezhet jogot a saját maga és törvényben meghatározott hozzátartozója javára az egyes Tb. ellátásokra. A pénzbeli ellátások összege - ha törvény kivételt nem tesz – arányban áll a biztosítottnak az ellátás fedezetére szolgáló járulék alapjául szolgáló jövedelmével.

A Tbj. alapelvi szinten változik A társadalmi szolidaritás elvének megfelelően – a szociális biztonsághoz, valamint a testi és lelki egészséghez való jog érvényesítése, valamint az egységes állami nyugdíjrendszer fenntartása érdekében – törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését egészben vagy részben megillető olyan fizetési kötelezettséget is megállapíthat, amelynek megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogot nem keletkeztet

Jelentősebb változások A járulék fogalma leszűkül, megszűnik a társadalombiztosítási járulék. A korkedvezmény-biztosítási járulék is megszűnik 2013. január 01-től. (A korhatár előtti nyugdíjak megszűntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLVII. törvény 64.§; Magyar Közlöny 2011. évi 148. szám) Bevezetésre kerül a szociális hozzájárulási adó. Magán-nyugdíjpénztári rendszer megszűnik. (Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. tv. 48.§; MK 2011. évi 164. szám)

Korkedvezmény-biztosítási járulék A korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke változatlanul 13 százalék. Alapja a Tbj. 4. § k) pont szerinti jövedelem, kivéve a 21. § szerinti jövedelmeket (járulékalapot nem képező jövedelmeket).

Biztosított által fizetendő járulékok Nyugdíjjárulék mértéke: 10 százalék a járulékfizetési felső határig. A járulékfizetési felső határ: évi 7.942.200 forint, napi 21.700 forint. Minimálbér összege: 93.000 forint Garantált bérminimum összege: 108.000 forint

Biztosított által fizetendő járulékok Egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék. a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék mértéke 1,5 százalék. A foglalkoztatott az „egyéni járulékokat” a Tbj. 4. § k) pontja szerinti jövedelme (kivéve a 21. § szerinti jövedelmét) után fizeti meg .

Egyidejűleg fennálló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony Megszűnik a heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyra tekintettel nyújtott pénzbeli egészségbiztosítási járulék alóli mentesség. A járulékalap után – főszabály szerint – mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot. A munkaerő-piaci járulékfizetés alól történő mentesítésre vonatkozó szabályok nem változnak.

Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot meg kell fizetni: A jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás, a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a Munka Törvénykönyve 88. §-ának (2) bekezdése és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 27. §-ának (2) bekezdése alapján kifizetett összeg után is. A pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a külön jogszabály szerinti prémiumévek program, illetőleg a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után továbbra sem kell fizetni.

Az egyházi személy utáni járulékfizetés Az egyházi személy után az egyház a minimálbér alapulvételével 10% mértékű nyugdíjjárulékot, valamint 4% mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet. A járulékot központilag, egy összegben az Art. szabályai szerint kell az állami adóhatóságnak bevallani és megfizetni.

Felszolgálási díj, borravaló utáni járulékfizetés A külön jogszabály szerinti felszolgálási díj után a foglalkoztató – a foglalkoztatott helyett – 15%-os mértékű nyugdíjjárulékot fizet. A vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15% nyugdíjjárulékot fizethet.

Felszolgálási díj, borravaló utáni járulékfizetés A vendéglátó üzlet felszolgálója a borravaló után fizethető járulékot a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be, a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg, továbbá a bevallásában adatot szolgáltat a 15% nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről. 12

Vállalkozókat, vállalkozásokat érintő változások

Biztosítási jogviszony, biztosítási kötelezettség elbírálása A segítő családtag kikerül a biztosítottak köréből. Amennyiben a vállalkozó közeli hozzátartozója munkát végez a vállalkozásban, azt kell megvizsgálni, hogy ezt a tevékenységet milyen jogviszonyban végzi, és ez biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget eredményez-e. (Bejelentés!) Vezető tisztségviselő Tb. jogállása változhat!

Vezető tisztségviselő társadalombiztosítási jogállása A Tbj. alkalmazásában társas vállalkozó: a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el kivéve, ha a személyes közreműködésre tekintettel a vezető tisztségviselő társas vállalkozónak minősül. (Tbj. 4. § d) 5.) A Tbj. 5. § (2) bekezdése alapján biztosítottnak kell tekinteni a gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselőjét is, ha a jogviszonyban a járulékalapot képező jövedelme a minimálbér 30%-át eléri. (választott tisztségviselő)

Vezető tisztségviselő Nincs változás annál a betéti társaság, közkereseti társaság és korlátolt felelősségű társaság tagjánál, aki a társaság ügyvezetését munkaviszony keretében látja el. Ha a vezető tisztségviselés megbízás alapján történik, vizsgálni kell, hogy a tag csak vezető tisztségviselői feladatokat lát el, vagy a tag a társas vállalkozásban egyidejűleg más tevékenységet is végez-e. 16

Vezető tisztségviselő Ha a tag megbízásos jogviszonyban kizárólag ügyvezetői feladatokat lát el, tehát mellette a társaságban más tevékenységet nem végez, a megbízásra tekintettel 2012-tól már társas vállalkozónak minősül. Ha a tag a vezető tisztségviselést megbízásban látja el, és mellette a saját társaságában munkaviszonyban áll, vagy megbízás alapján végez valamilyen tevékenységet, akkor a vezető tisztség tekintetében a tag társas vállalkozónak minősül, tehát társadalombiztosítási szempontból a megbízást át kell minősíteni társas vállalkozói jogviszonnyá. 17

Vezető tisztségviselő Ha tag a vezető tisztségviselői feladatokat megbízás alapján végzi, és mellette a saját társaságában ténylegesen és személyesen közreműködik, a személyes közreműködésre tekintettel a tagot társas vállalkozónak kell tekinteni, és ebben az esetben a megbízásban ellátott vezető tisztségviselői tevékenység tekintetében a vezető tisztségviselő nem válik társas vállalkozóvá, hanem az ún. választott tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat kell esetében alkalmazni. 18

Vezető tisztségviselő A betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság természetes személy tagjai a jövőben társas vállalkozónak minősülnek, ha a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látják el. (pl.: a vezetést eddig 0 forintért megbízási jogviszonyban látta el; 5.100,-Ft eü. szolg. jár.) Kivételt képez ez alól, ha személyes közreműködésre tekintettel a vezető tisztségviselő társas vállalkozónak minősül.

Vezető tisztség a Gt. szerint A társas vállalkozás vezető tisztségviselője tb-i jogállásának változása 2012. Vezető tisztség a Gt. szerint A vezető tisztség ellátása mellett a tisztségviselő a társaság tevékenységében személyesen közreműködik (munkaviszony vagy megbízási jogviszony vagy társas vállalkozói jogviszony) A vezető tisztségviselő társadalombiztosítás jogállása munkaviszony nincs van (ebben az esetben érdektelen, hogy milyen jogviszonyban) megbízás társas vállalkozó van (munkaviszonyban) van (megbízás) van (társas vállalkozó) a választott tisztségviselőkre vonatkozó szabályok szerint lesz biztosított a vezető tisztség ellátása tekintetében (Tbj. 5.§ (2))

Vezető tisztségviselő Ha a tag a vezető tisztségviselői tevékenysége tekintetében társas vállalkozónak minősül, a biztosítási kötelezettsége a társas vállalkozásnál létesített vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart. Figyelni kell a biztosítási jogviszony bejelentésére Art. szabályi szerinti bejelentésére (‘1041-es nyomtatvány)

A társas vállalkozó járulékfizetése A biztosított társas vállalkozó 10% mértékű nyugdíjjárulékot, 8,5% mértékű egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg.

A társas vállalkozó járulékfizetése a nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese . (Figyelem! a Tbj. szerinti minimálbér!) Havonta (2012.) ≠ havi átlagban (2011.) A társas vállalkozó nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizet. 23

Nem EVA alany egyéni vállalkozó fizetési kötelezettsége Megszűnik a kezdő egyéni vállalkozókra vonatkozó speciális járulékfizetési szabály A biztosított egyéni vállalkozó 10 % mértékűi nyugdíjjárulékot, 8,5 % mértékű egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg.

Nem EVA alany egyéni vállalkozó fizetési kötelezettsége a nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. Havonta (2012.) ≠ havi átlagban (2011.) Az egyéni vállalkozó nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizet. 25

Az EVA alany egyéni vállalkozó fizetési kötelezettsége Az evás egyéni vállalkozó 8,5 % egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, valamint 10 % nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja havonta a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta a minimálbér másfélszerese. Magasabb összegű Tb. ellátások megszerzése érdekében vállalt magasabb összegű járulékalap havonta legalább a minimálbér másfélszerese lehet. (A nyugdíjjárulékot is meg kell fizetni a magasabb összeg után.)

„Másodfoglalkozású” vállalkozók A járulékalapok változatlanok. A fizetendő járulékok mértéke változik. A heti 36 órás foglalkoztatással járó jogviszony mellett vállalkozói tevékenységet folytatóknak a járulékalapot képező jövedelem után 7 % egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot kell fizetni.

rehabilitációs járadékban részesül, Saját jogú nyugdíjas A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával: öregségi nyugdíjban rehabilitációs járadékban részesül, Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban),

Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül. az a személy, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül, (például Ausztriában állapítottak meg öregségi nyugdíjat)

Továbbra is saját jogú nyugdíjasnak kell tekinteni az öregségi nyugdíjban részesülő személyt: aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte (1949. évben vagy azt megelőzően született), életkorától függetlenül azt a nőt, akinek 40 év jogosultsági idő alapján állapítottak meg öregségi nyugdíjat, az 1954. évben vagy azt megelőzően született szolgálati nyugdíjban részesülő személyt, a rehabilitációs járadékost.

A saját jogú nyugdíjas kategóriából kikerülnek azok a személyek, akik 2011. december 31-éig korengedményes nyugdíjban, előnyugdíjban, bányásznyugdíjban, szolgálati nyugdíjban részesültek, de nyugdíjuk az öregségi nyugdíjkorhatár el nem érése miatt 2012. január 1-jével átminősül korhatár előtti ellátássá, szolgálati járandósággá.

A változás érinti: a rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülőket is, akik egészségi állapotuk miatt rehabilitációs illetve rokkantsági ellátásra szerezhetnek jogosultságot Ha a fent említett ellátásokban részesülő személy eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt, és öregségi nyugdíjra válik jogosulttá, társadalombiztosítási szempontból újból saját jogú nyugdíjassá válik.

„Nyugdíj” mellett vállalkozói tevékenységet folytatók A korhatár előtti nyugdíjak megszűntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLVII. Törvény (Magyar Közlöny 2011. évi 148. szám) kiegészítő tevékenység minősítését befolyásolja. Korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszűnnek, új ellátási forma. Korábban kiegészítő tevékenységűnek minősülő vállalkozó főfoglalkozású biztosítottá válhat! Egészségügyi szolgáltatási járulék összege havonta 6.390 forint (napi: 213 forint)

Rokkantsági nyugdíj rendszerének változása A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Magyar Közlöny 2011. évi 162. szám) kiegészítő tevékenység minősítését befolyásolja. Rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj helyett rehabilitációs ellátás, vagy rokkantsági ellátás Nem minősül saját jogú nyugdíjasnak a természetes személy. Korábban kiegészítő tevékenységűnek minősülő vállalkozó főfoglalkozású biztosítottá válhat! 34

és a 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, Őstermelő A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a 4% természetbeni és a 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint 10% mértékű nyugdíjjárulékot (kikerült a nyugdíjbiztosítási járulék)

4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot és Őstermelő Az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka után 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet.

A külföldieket érintő változások 2012. január 1-től nem terjed ki a biztosítás a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor. További feltétel, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el.

A külföldieket érintő változások A 2012. január 1-je előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés és munkaerő-kölcsönzés esetén is az előzőekben leírtakat kell alkalmazni, azzal, hogy a két éves időtartamot 2012. január 1-jétől kell számítani.

(magán-nyugdíjpéntári tagdíj megszűnt) A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató Tbj. 56/A. § A külföldi vállalkozás a járulékalapot képező jövedelemből nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot állapít meg és von le. (magán-nyugdíjpéntári tagdíj megszűnt)

Hatály A módosítások 2012. január 1-jén lépnek hatályba, de a 2012. január 10-ig juttatott olyan 2011. december hónapra járó jövedelmeknél, melyeket a 2011. december havi bevallásban kell szerepeltetni, még a 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

Egészségügyi hozzájárulás A 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapja nemcsak az adóelőleg alapját képező jövedelem, de - az egyéb feltételek fennállása esetén - azokat a jövedelmeket is hozzájárulás terheli, amely után adót kell fizetni. A kamatkedvezményből származó jövedelem utáni eho kötelezettség alapja azonos lesz az adó alapjával, vagyis a kamatkedvezményből származó jövedelem 1,19-szerese után kell a 27 százalék eho-t megfizetni. A változások nem érintik a magánszemélyt terhelő 14 százalékos mértékű hozzájárulás kötelezettséget.

Egészségügyi hozzájárulás Bevezetésre kerül a kifizetőt terhelő béren kívüli juttatás (Szja tv. 71. §) adóalapként meghatározott összege utáni egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség, melynek mértéke 10 százalék. (2011. december 31-éig mentes volt a hozzájárulás fizetési kötelezettség alól a béren kívüli juttatás.)

Egészségügyi hozzájárulás Az Szja tv. 70. § (4) bekezdés második mondata szerinti egyes meghatározott juttatás utáni 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni, azzal, hogy fizetési kötelezettséget csökkenti az ugyanazon alap után számított 10 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összege.