Szerzői jogi útjelzők az analóg és a digitális környezetben A szellemitulajdon-védelem a K + F eredmények hasznosításában 2009. június 3. Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Szabadalmi Hivatal

A szerzői jog helye a szellemi tulajdonjogon belül a szellemi tulajdon a polgári jog külön ága; Ptk. a szerzői jog a szellemi tulajdon külön ága, a védi a szerzői műveket és a szerzői joghoz kapcsolódó teljesítményeket, a szerzői jog védelme alatt állnak: szerzői művek, szomszédos jogi teljesítmények, nem eredeti adatbázisok, know how, üzleti titok (mögöttes védelem: Ptk.).

Regulare necesse est, avagy szabályozzunk vagy ne szabályozzunk Szabályozzunk: szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény + vhr.-ek, Önszabályozzunk: A domain-nevek nemzetközi és nemzeti rendszere (ICANN, ISZT)

A szerzői jog megsértése, jogkövetkezmények 1. Polgári jogi jogkövetkezmények, Vámintézkedések, Büntetőjogi jogkövetkezmények, Jogérvényesítést segítő egyéb jogintézmények (Szerzői Jogi Szakértő Testület, Egyeztető Testület, igazságügyi szakértők és más szakértő, tanácsadó szervezetek).

A szerzői jog megsértése 2. Polgári jogi jogkövetkezmények a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása, abbahagyás és eltiltás a további jogsértéstől, nyilatkozattal elégtétel, megfelelő nyilvánosság, adatszolgáltatás a jogsértéssel kapcsolatban, elért gazdagodás visszatérítése, (Szjt. mód. 2009-től!) sérelmes helyzet megszüntetése, eredeti állapot helyreállítása, a jogsértéssel előállított dolog lefoglalása, kártérítés (értékcsökkenés, elmaradt vagyoni előny, a hátrány kiküszöböléséhez szükséges költségek megtérítése). (Szjt. mód. 2009-től!)

A szerzői jog megsértése 3. Büntetőjogi jogkövetkezmények bitorlás, szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése, műszaki intézkedések kijátszása, jogkezelési adat jogosulatlan meghamisítása vagy megváltoztatása.

A szerzői jog megsértése 4. Szerzői Jogi Szakértő Testület szerzői jogi szakkérdésekben vagy a felhasználási jog gyakorlásával összefüggő kérdésekben, perben álló felek közötti jogvitában, hatóságok (pl. rendőrség) megkeresésére, peren kívül vagy a pert megelőzően megbízás útján, három- vagy öttagú tanácsokban + külső szakértő, szakvélemény elkészítésének alapdíja 180 000 Ft + ÁFA a feltett kérdések és a benyújtott iratok alapján (nem végez külön bizonyítást és nem idézhető).

A Magyar Szabadalmi Hivatal szerzői jogi szolgáltatásai és hatósági feladatai Szerzői Jogi Szakértő Testület (2000-től), Önkéntes műnyilvántartás (2006-tól), Árva művek felhasználásának engedélyezése (2009-től).

Az önkéntes műnyilvántartás 1. (A szerzőség vélelme) Ellenkező bizonyításig azt kell szerzőnek tekintetni akinek a nevét ilyenként a művön a szokásos módon feltüntették, aki a művet sajátjaként az MSZH-nál önkéntes műnyilvántartásba vetette, és ezt közokirattal igazolja, aki ezt közös jogkezelő szervezet által kiállított magánokirattal igazolja, aki a művet először hozta nyilvánosságra.

Az önkéntes műnyilvántartás 2. a műnyilvántartás alanya: a szerző vagy a kapcsolódó jogi jogosult (képviselő is!), a műnyilvántartás tárgya: az Szjt. hatálya alá tartozó minden, a műnyilvántartás kellékei: formanyomtatvány, a mű eredeti vagy másolt példánya (A/4-es méretben, 5000 Ft) a műnyilvántartás eredménye: tanúsítvány

Árva művek felhasználásának engedélyezése 1. előzménye: a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetővé tételéről, valamint a digitális megőrzésről szóló bizottsági ajánlás javasolja, hogy a tagállamok hozzanak létre mechanizmusokat az árva művek felhasználásának megkönnyítésére, fogalma: árva művek azok az alkotások, amelyeknek a jogosultja ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik, célja: olyan jogi megoldás bevezetése, amelynek révén ezek a művek is jogszerűen felhasználhatóvá válnak, ugyanakkor a jogosult érdekei sem sérülnek, letéteményese: az MSZH, amely ideiglenesen a jogosult helyébe lépve adja meg a felhasználásra az engedélyt.

Árva művek felhasználásának engedélyezése 2. hatálya: Magyar Köztársaság területére, legfeljebb öt évre, nem kizárólagos, át nem ruházható, a mű átdolgozására és további felhasználási engedély adására nem jogosít, lehetősége: ha a felhasználó a szerző fellelésére, felkutatására megtette az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket (ezek felsorolása az R.-ben), ára: a kérelemért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni (mértéke 102.500, 40.000, -10.000, +10.000), üzletszerű felhasználás: az MSZH által megállapított felhasználási díjat az MSZH-nál letétbe kell helyezni.

Árva művek felhasználásának engedélyezése 3. a jog feléledése: ha a jogosult személye még a felhasználási engedély hatálya alatt ismertté válik, joga feléled, és meg is tilthatja a felhasználást. a díj jogosultja: ha a szerző ezen az öt éven belül nem tart igényt a díjra, akkor azt a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgáló felhasználások esetében nem kell megfizetni, az egyéb célú felhasználások körében pedig a letétbe helyezett díjat annak a közös jogkezelő szervezetnek utalja át az MSZH, amely az ismeretlen vagy az ismeretlen helyen tartózkodó szerző művének egyéb felhasználását jogosítja. Ha nincs ilyen, az NKA-nak. nem adható engedély, ha a felhasználás jogosítása közös jogkezelésbe tartozik.

Árva művek felhasználásának engedélyezése 4. az MSZH eljárására a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény (Ket.) szabályait kell alkalmazni eltérésekkel, az MSZH döntéseinek felülvizsgálatát a Fővárosi Bíróságnál lehet kérni nemperes eljárás keretében. Az eljárás megindítására irányuló kérelmet a döntés közlésétől számított 30 napon belül az MSZH-nál kell benyújtani, amely azt az ügy irataival együtt 15 napon belül továbbítja a bírósághoz, az elévülési időn belül megjelent szerző által a díj mértékével kapcsolatban kezdeményezett viták bírósági úton rendezhetők, a szerzői jogi perekre irányadó szabályok szerint