Az átalakulást támogató segítői kompetenciák és azok fejlesztése Dr. Radványi Katalin PhD ELTE BG Gyógypedagógiai Kar Értelmileg Akadályozottak Pedagógiája Szak

Kiindulás: A segítőktől elvárt szerepek, változások a rendszer átalakulása során. A segítés célcsoportja, helyszínei, formái az átalakulás során, mennyiben más ez a helyzet bármilyen korábbi ellátáshoz képest? (Munkavégzés, gyógypedagógiai kísérés és fejlesztés, magánélet, időskor, palliatív ellátás. Érdekvédelem, szociális kapcsolatok ápolása, szabadidő eltöltése)

A kompetencia fogalma, értelmezése, aktualitása, félreértelmezhetősége ≈ latin eredetű szó (competentia: „illetékesség”) A kompetenciák – a tudáshoz hasonlóan – igen széles körben értelmezhetők; vonatkozhatnak az elméleti tudás gyakorlatban való alkalmazására, a különböző gyakorlati stratégiákra, eljárásokra, módszerekre, technikákra; vonatkozhatnak a szakember értékrendjére, továbbá a szakember szakmai személyiségére is: így beszélhetünk személyes, szakmai, társas stb. kompetenciákról. (Budai I.)

A kompetencia Mai köznyelvben: - illetékesség, jogosultság, hatáskör, - hozzáértés, szakértelem (Nagy J. 2000.) Leegyszerűsítve: nem más, mint hogy mire képes, mit tud megcsinálni a már megszerzett tapasztalatokkal és a szakma műveléséhez nélkülözhetetlen értékekkel bíró szakember. Kompetensnek lenni mindenképp személyességet, aktív, alkotó létet és működést is jelent (Lymbery 2003). Többen megegyeznek abban, hogy a kompetencia valamilyen gyakorlati készség (képesség) fejlettségi szintjével bizonyítható és fejezhető ki leginkább (Henkel 1995).

A professzionális segítés(Mizio, 1998, Garcia, 1998) az értelmi és érzelmi zavarok esetén széles spektrumát kell, hogy alkalmazzák : pl.: - önmagára és másokra irányuló destruktív viselkedés - gyógyszerdependencia - az élettel kapcsolatos emocionális problémák - a viselkedés tudatos és nem tudatos meghatározói - intrapszichés dinamikák - meggyengült kognitív és affektív folyamatok - zavaros személyközi viszonyok és családdinamikák - nem megfelelő megküzdés a stresszel szemben - a környezet negatív szociális és kulturális hatásai - előítéletek - nemi és szexuális orientáció - a fogyatékosság illetve betegségek egészségre gyakorolt hatásai

A segítés dimenziói B. Israel (1985) szerint: Intenzitás – emocionális közelség a célszemély és a környezet tagjai között, Kölcsönösség azokban a kapcsolatokban, amelyek a támogatási funkciókra amelyek adottak és elfogadottak a hálózatban Affektív támogatás: erkölcsi támogatással, gondozással és szeretettel kapcsolatos. Ezeknek a jellemzőknek a kombinációja azt sugallja, hogy a szociális kapcsolatoknak a minősége( szándék, intenzitás, közös részvétel), és nem a mennyisége (az interakció mértéke és gyakorisága) határozza meg inkább a fizikai és pszichés jóllétet.

Kompetenciák (személyi tulajdonságok): 1. Kommunikáció és elkötelezettség a szervezetekkel és az emberekkel: elősegíteni a rizikó-, vagy szükség helyzetben lévő gyerekekkel, felnőttekkel, családokkal és csoportokkal folyó kommunikációt, 2. Elősegítés és képessé tevés: az embereket segíteni, hogy használják saját erősségeiket és szakértelmüket, hogy felelősek legyenek jogaik érvényesítése érdekében; 3. Felmérés és tervezés: felmérni és áttekinteni az emberek életkörülményeit, 4. Beavatkozás és szolgáltatás-fejlesztés: a változások elérése érdekében 5. Szervezetben folyó munka: hozzájárulni a szervezetben folyó tevékenységhez; 6. Szakmai kompetenciák fejlesztése: megszervezni és ellenőrizni a saját kompetenciák fejlesztését. /Magyarországi Iskolai Szociális Munkások Közhasznú Egyesülete, munkaköri leírások/

A brit szociális munka gyakorlatában 1996-tól hat kulcskompetencia (core competencies) Országos foglalkoztatási sztenderdek írják elő, meglétét követelik meg az alkalmazandó szakembertől: 1. Kommunikálni és kapcsolatba lépni: kommunikálni és kapcsolatba lépni a helyi közösségek szervezeteivel és tagjaival annak érdekében, hogy a veszélyeztetett csoportok működési, részvételi és fejlődési lehetőségei javuljanak a társadalomban. 2. Elősegíteni és képessé tenni: elősegíteni, hogy az emberek lehetőségek kapjanak saját erejük és tudásuk felhasználására, amivel képessé válnak a felelősségvállalásra, a jogaik érvényesítésére és a változásra. 3. Felmérni és tervezni: partneri együttműködésben felmérni és áttekinteni az emberek életkörülményeit, megtervezni a szükségleteikre és kockázataikra adott válaszokat. 4. Beavatkozni és szolgáltatást nyújtani: beavatkozni és szolgáltatást nyújtani a változások elérése érdekében, a megfelelő szintű támogatás, gondozás, védelem és ellenőrzés biztosítása vagy megszervezése (megvásárlása) révén. 5. Szervezetben dolgozni: hozzájárulni a szervezetben folyó munkához. 6. Szakmai kompetenciát fejleszteni: saját képességeit szakmai kompetenciájának fejlesztése érdekében irányítani és értékelni. (CCETSW 1996, Central Counsil for Education and Training in Social Work Kriteria ).

Szakmai kompetencialeírás a közösségi munkások tekintetében Legyen képes hitelesen együttműködni az emberekkel és embercsoportokkal, Legyen képes az emberek közötti interakciókat adekvát kontextusba helyezni és általános szinten leírni, A konkrét helyzetekben legyen képes szociális attitűddel cselekedni, használni a társadalomtudományok tudáskészletét és saját éleslátását, Legyen képes tevékenységét a szakmai etikai normák szerint végezni, Mind hivatása, mind pedig a társadalmi kérdések tekintetében képes legyen kritikai reflexiókat megfogalmazni, Legyen képes csapatban, szervezetekkel, egyesületekkel, hálózatokkal, partneri kapcsolatokban együtt dolgozni, Szakmai élete során mindvégig fejlessze tudását, Járuljon hozzá a szakma fejlődéséhez és identitásának építéséhez, Segítse hozzá az embereket a szociális szervezetek, szolgáltatások, hálózatok használatához. (Agten, 2007)

Az élethosszig tanuláshoz, fejlődéshez kapcsolódó kompetencia Acten szerint a közösségi szakember: kritikusan viszonyul saját szakmai tevékenységéhez, folyamatosan képes azt fejleszteni és változtatni, szervezete (munkahelye) tevékenységéhez illeszkedően személyre szabott terv alapján fejlődik, mindenkor képes kritikus módon összefüggésbe hozni saját szakmai tevékenységét a szakmafejlődés új irányaival.

Német nyelvterületen: STÄNDIGE KONFERENZ VON AUSBILDUNGSSTÄTTEN FÜR HEILPÄDAGOGIK IN DER BUNDESREPUBLIK DEUTSCHLAND „Kompetenzprofil Heilpädagogischer Ausbildung und Lehre” http://www.stk-heilpaedagogik.de/fileadmin/stk/PDFs/kompetenzprofil.pdf - Az államilag elismert segítő gyógypedagógus hivatás alatt egy, az élethosszig tartó tanulás keretei között megvalósuló szakmai továbbképzést értünk. - Elsősorban felnőttspecifikus tanulmányokat jelent. - A korábbi képzés – és szakmai gyakorlatból kiindulva az ott megszerzett kompetenciákat felhasználva vezeti a személyeket, szakmai felelősséget vállalva arra, hogy a tanulási folyamatot elsajátítsák. - A hallgatók a segítő gyógypedagógia területén korábbi végzettségükhöz illeszkedően szak, - módszertani, - szociális – és személyiségspecifikus területen képzik magukat tovább.

Szociális kompetenciák Módszertani kompetenciák Szakmai kompetenciák Személyes kompetenciák

Kompetenciaterületek I.: Szakmai kompetenciák Legyenek képesek kiismerni magukat az ismeretelmélet modelljeiben, bővítsék tudásukat a nehezített életkörülmények között élő emberek megértésének érdekében. Kiemelten ide tartoznak szükségletorientált megközelítéssel a szomatikus, kognitív és emocionális fejlődés kölcsönhatásai és az azokkal kapcsolatos akadályoztatások, olyan összefüggésben, mely figyelembe veszi a környezet igényeit és elvárásait. Mindehhez vissza kell nyúlnia a pedagógiai, antropológiai, teológiai, pszichológiai, orvosi, szociológiai jogi ismeretekhez, etikai kérdéseket is figyelembe véve.

Kompetenciaterületek II.: Módszertani kompetenciák A segítő tegyen szert olyan készségekre és képességekre, amelyekkel megfelelően tudja a különböző módszereket tervszerűen, személy-és szituációfüggően kiválasztani és alkalmazni. Ide számít például a diagnosztika, a fejlesztés, a tanácsadás, képzés, kísérés támogatás/ápolás és segítés koncepciója

Kompetenciaterületek III.: Szociális kompetenciák A segítők rendelkezzenek olyan készségekkel és képességekkel, amelyek segítségével kreatívan tudnak másokkal – egyénileg vagy csoportokban – sziuáció, folyamat vagy megoldásorientáltan és fejlődést elősegítően kooperálni; Megfelelő módszertani ismeretek, gyakorlati tapasztalatok, kísérés, tanácsadás, szupervízió szükséges hozzá.

Kompetenciaterületek IV.: Személyes kompetenciák A segítők tudják viselkedésüket és motivációikat önkritikusan vizsgálni, személyes és szakmai tekintetben továbbfejlődni ezeken a területeken, hogy az emberekkel való találkozásaik során autentikusak legyenek és felelős döntéseket hozzanak. A megközelítés filozófiai és teológiai kérdéseket is magában foglal. Kialakításához már a képzés során is szükség van az elmélet és a gyakorlat szoros kapcsolatára.

A személyes kompetenciák fejlesztéséhez tartozik: - professzionális kapcsolatok felvétele, alakítása és fenntartása - nyitottság az etikai alapértékekre és azok autentikus képviseletére - saját határainak kellő ismerete, hogy tudjon együttélni a korlátaival - más emberek korlátainak felismerése és akceptálása - szakmai meggyőződésének letisztázása és képviselete mások előtt is - nehéz helyzetekben kitartás és megoldás keresése - bizalmat és bátorítást sugározni - az emberi különbözőség iránt érdeklődést mutatni és értékelni azt - legyen képes kooperatív együttműködésre

„Képessé tenni”– „empowerment” Harkai Nóra: Közösség és közösségi munka.  Budapest, 2006, Közösségfejlesztők Egyesülete Bármely szinten történő változás befolyással van a többi szintre. Ahogy érzem magam mint állampolgár: „jó közérzet”. Mit gondolok arról, hogy mit jelent állampolgárnak lenni: információ, jogok / lehetőségek ismerete, tudás, készségek, demokratikus értékek. Mit teszek mint állampolgár (aktivitás, részvétel szintje): partnerség, együttműködés szintje, közösségi kezdeményezés szintje.

A képessé tétel - vonatkozhat a szociális szolgáltatások felhasználóinak részvételére a szolgáltatások alakításában, - vagy általánosságban az önsegítő megmozdulásokra, melynek során a csoportok lépéseket tesznek saját érdekeik megvédésére, akár függetlenül az állami szolgáltatóktól, akár azokkal együttműködve (Adams, Robert: Social Work and Empowement. London, 2003, Palgrave Macmillan, p. 8. , ford.:Lakatos Kinga) - folyamatának lényeges eleme, hogy lássuk, milyen területeken fejti, vagy fejtheti ki hatását azoknak az életében, akik részt vesznek a folyamatban.

A képessé tétel folyamatában betölthető szerepek (In A képessé tétel folyamatában betölthető szerepek   (In.:Gilchrist, Alison: A közösségi munkás szerepei)   Szervező vagy aktivista Ez a szerep a kezdeti időszakra jellemző, ide tartozik az emberek felkeresése, bevonása, ösztönzése helyzetük megváltoztatására. Amellett, hogy kezdeményezőkészségre van szükség, nem szabad eltúlozni ennek a szerepnek a jelentőségét, tudni kell visszahúzódni és „átadni a terepet” a közösség tagjainak. 2. Szószóló vagy érdekképviselő Ezzel a szerepkörrel óvatosan kell bánnia a szakembernek, hiszen a cél az lenne, hogy a részvevők képessé váljanak önmagukat képviselni, kiállni saját magukért, ám vannak bizonyos helyzetek, mikor szükségessé válhat, hogy ezt a feladatot a szakember lássa el. (In.:Gilchrist, Alison: A közösségi munkás szerepei)

A képessé tétel folyamatában betölthető szerepek (In A képessé tétel folyamatában betölthető szerepek   (In.:Gilchrist, Alison: A közösségi munkás szerepei) 3. Fejlesztő vagy más néven szakértő Ebben a szerepben a szakember leginkább abban van az emberek segítségére, hogy a már meglévő tudásukat és készségeiket segíti kibontakoztatni. Itt tehát nem valami kívülről jövő koncepció fejlesztéséről van szó, hanem a részvevők igényeit és ötleteit támogatja a fejlesztő. Történhet informális beszélgetések útján vagy formális képzéssel, tanácsadással vagy egymástól való tanulással, amikor az emberek megosztják egymással saját ismereteiket. - nyitottság, bátorság

A képessé tételhez szükséges tudások, kompetenciák I A képessé tételhez szükséges tudások, kompetenciák I. (Val Harris, 2005) 1. Szakértelem a kutatás és az információgyűjtés területén Ahhoz, hogy pontos képet kapjunk egy adott problémáról vagy közösségről, több forrásból is információkat és adatokat kell gyűjtenünk 2. Szakértelem az információk megosztásában és a kapcsolattartásban Ahhoz, hogy hatékonyan tervezhessük meg a munkánkat, a már rendelkezésünkre álló, összegyűjtött információkat meg kell osztanunk az érintettekkel, az intézményekkel és azok képviselőivel is.

A képessé tételhez szükséges tudások, kompetenciák II. 3. Kommunikációs szakértelem: Ez a szakértelem a legfontosabb a segítő tevékenység során, beletartozik a lobbitevékenység (támogatókat találni, ismertetni a projekt előnyeit), illetve a folyamatba bevont emberek, csoportok és intézmények közti kapcsolat zökkenőmentességének biztosítása. 4.Szakértelem a csoportmunka területén: A szakembernek értenie kell a csoport dinamikáját, észre kell vennie a lényegtelennek tűnő mozzanatokat és „ki kell hangosítani” azokat, vagyis segítenie kell a részvevőket, hogy ők is megértsék és észrevegyék ezeket. 5.A stratégiák és taktikák fejlesztése: A szakembernek látnia kell a kifutási lehetőségeket, át kell tekintenie a folyamat (projekt) hatását. Képesnek kell lennie reagálni a világ változásaira.

A képessé tételhez szükséges tudások, kompetenciák III. 6. Tárgyalási szakértelem: Azt jelenti, hogy ki tudjuk alakítani a tárgyalás fizikai feltételeit, a, be tudjuk vonni a tárgyalás minden résztvevőjét a megbeszélésbe. 7. Források gyűjtése: tudnia kell, hogy hogyan lehet megpályázni a forrásokat, segítenie kell a támogatások megfelelő felhasználásában, felügyeletében 8. Képzés és oktatás: A képzésnek nagy szerepe van a közös munkában, lehet a hangsúly az egymástól tanuláson, ilyenkor a részvevők úgy jutnak újabb tudáshoz, hogy megosztják a sajátjukat, és meghallgatnak másokat.

Fontos: - személyiségjegyek Összefoglalva: A jó segítő kognitív, pszichológiai, emocionális és szomatikus területen is megfelelő kompetenciákkal kell, hogy rendelkezzen. Fontos: - személyiségjegyek - motiváció - megszerzett ismeretek - folyamatos tanulás Szükség van: - pszichés kiegyensúlyozottságra, ventillációra - szakmai továbbképzésekre - megfelelő munkahelyi környezetre (személyek, tárgyak) - kidolgozott megküzdési stratégiákra - társadalmi és anyagi elismertségre

Köszönöm a figyelmet!