Eger, a Magyar Athén

Eger iskolaváros, rengeteg kulturális intézménye van, nevét egykor a tudományok, a művészetek igazi otthonaként a „magyar Athén” jelzővel is illették.

Emlékük nem csak szívünkben él. „Be kell Egerbe menni” – vélekedett a költő két évszázadnyi idővel ezelőtt. … és ha már betértünk, ismerjük meg azokat az írókat, költőket, akik itt születtek, éltek dolgoztak városunkban… Emlékük nem csak szívünkben él.

Tinódi Lantos Sebestyén         „Ím egy krónikát mondok, meghallyátok,            Talám mássát soha nem hallottátok,            Magyarok, végházban sem szolgáltatok,            Eger várát mint mast oltalmazátok.” Tinódi Lantos Sebestyén Eger diadalmas 1552. évi megvédése után rögtön a várba ment. Az itt gyűjtött adatok alapján írta az Eger vár viadaljáról való ének és az Egri historiának summája című műveit. Tinódi szobra a vár főbejárata előtt a Dózsa György téren

Király Róbert Balassi szobra a Várban „Az jó hírért-névért s az szép tisztességért ők mindent hátra hadnak, Emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak” Balassi Bálint Balassi egri éveiről kevés megbízható adat maradt fenn. Biztosan egy életre szóló élményt jelentett azonban neki a végvári élet, a katonáskodás, ennek izgalma és szépsége verseiben is visszaköszön. Egerben, Dobó diadalának színhelyén eltöltött négy esztendő volt az, amikor a katonaélet mindennapjainak nehézségeit, a portyázások izgalmát, a párviadalok szépségét átélhette. Az irodalomtörténészek szerint Balassi közismert katonaéneke, A végek dicsérete Eger dicséretét jelenti. Király Róbert Balassi szobra a Várban

Egerben utcanév őrzi emlékét Koháry István „Az ki Eger alatt, karja sebesülve, Epedett bújában sorsát keserülve Fájdalmai árjában, éppen elmerülve, Töltötte napjait, hol fekve, hol ülve.” Támogatta a kor legkedveltebb költőjét, Gyöngyösi Istvánt, de maga is igen sok verset írt, illetve „memorizált”, börtönben, a fogság hosszú évei alatt kezdett verselni. Az irodalomtörténet Koháryval zárja le a barokk főúri költészet korszakát. Egerben utcanév őrzi emlékét

„Szellemtrónjából széttekint A jog nagy Istene, S megrendül a miriád világ Sötét végetlene.” Tárkányi Béla 1840-ben a Kisfaludy Társaság pályázatán Honáldozat című balladája díjat nyert. 1841-ben egy szatírájával elnyerte a Kisfaludy Társaság dicséretét. 1844 februárjában Petőfi Sándor Tárkányit kereste, mikor Egerben járt. Nemcsak költészettel és a Biblia fordításával foglalkozott, hanem ima- és énekeskönyveket is összeállított. Emléktábla a Hittudományi Főiskola folyosóján

Vitkovics Mihály „Csendes Eger, boldog magyarok helye, életet adtál,    Hálaadásom ezért mint fizetem le neked? A haza szent nyelvén, anyatejjel melyre tanitál,    Font versben buzgón egy nefelejtset adok.” Eger iránti szeretetéről és nosztalgiájáról levelei és versei egyaránt vallanak, de talán legszebb emlékezése szentimentális levélregénye, amelyet A költő regénye címmel írt. A Vitkovics ház, ahol Emlékszoba mutatja be Vitkovics Mihály irodalmárt

Sírja a Hatvani temetőben található Zalár József „Régen laktam én e házban, régen, Rég elmúlt már az én gyermekségem. E kis háznak hű lakója voltam, Örömöm telt fákban, virágokban.” Költeményeinek meghatározó élménye a szülőföld, a gyermekkori emlékek, a Mátra és a forradalom. Elbeszélő költeményei többnyire történelmi témájúak. Sírja a Hatvani temetőben található

Bródy Sándor „És míg szemük csillogott a költészet tiszta gyönyörétől: elragadtatva beszélgettek a költőkről, kik közül nem egy városukban járt, mint Petőfi, vagy a dicső emlékű egri várról írt, mint Vörösmarty örökszép hőskölteményében, melynek a címe is „Eger”.” Egri gyermekéveinek az 1894-ben megjelent Az egri diákok című ifjúsági regényében állít emléket az író. Bródy érsekkerti szobra, Varga Imre alkotása. Az író egy padon ül, mellette áll jó barátja, Gárdonyi Géza.

Szobra az emlékmúzeumban Gárdonyi Géza „…véremet és életemet a hazáért és királyért, az egri vár védelmére szentelem. Sem erő, sem fortély meg nem félemlít. Sem pénz, sem ígéret meg nem tántorít.” Egerben írta leghíresebb regényeit. Az Egri csillagok című regénye lett Magyarország kedvenc könyve 2005-ben a Nagy Könyv játékon. Szobra az emlékmúzeumban

Emléktábla a Telekessy utcában „Újra és újra látom a képet, amely köznapiságával lenyűgöz, banalitásával mellbe vág, szürkeségével lehengerel, az egri főutcát a század harmincas éveiben, a nyüzsgő esti korzót a liceumtól a moziig terjedő kurta útszakaszon,…” Kálnoky László Egerben készült verseiről csak újságíró barátjával, Apor Elemérrel beszélgetett. Szülővárosát sohasem felejtette el, később is többször ellátogatott Egerbe. Emléktábla a Telekessy utcában

Emléktábla a Jókai utcában Breznay Imre Szépirodalommal is foglalkozott, versei jelentek meg, irodalomtörténeti kutatómunkát is végzett. Emléktábla a Jókai utcában

„Bogár megyen útra, el is fárad rajta, ki s kinőtt az ág a földből, pihenjél meg rajta. Madár megyen útra, el is fárad rajta, ki s kinőtt az ág a földből, pihenjél meg rajta. Apor Elemér Babám megyen útra, el is fárad rajta, ki s kinőttem én a földből, borulj a vállamra.” Igazi szenvedélye az irodalom volt, mégis az asztalfióknak írt. Ő fedezte fel Kálnoky Lászlót, ő közölte először a tehetséges fiatal költő verseit. Emléktábla a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnáziumban

… a sort folytathatnánk történetíróinkkal, nagyszerű tanárokkal, az irodalom és művészet pártfogóival… … mert emlékük él.