A minősítésfejlesztés lehetősége és szükségessége

Minőségfejlesztés 2012 szeptember 1.-ig Minőségirányítási program elemei: Minőségpolitika Fenntartói elvárások Pedagógusok teljesítményértékelése Partnerek elégedettsége Intézményi önértékelés

A pedagógus minősítés helye a minőségfejlesztésben Előzmény: 2007-2012-ig pedagógus teljesítményértékelés Helyzet: Különböző szempontok alapján történt a pedagógusok értékelése az intézményen belül, ugyanakkor KJt. 40. § szerint 5 egységes szempontra kellett ezt konvertálni – minősítés csak speciális esetekben. A tanfelügyelet és pedagógus előmeneteli rendszer szerinti célja: Az iskolák közötti minőségi különbségek csökkentése, az egyes köznevelési intézményekben a pedagógia munka minőségének emelése- középpontban a pedagógusok munkájának minőségével.

A legfontosabb változások a pedagógiai munka minőségére vonatkozóan A pedagógus kötelezettségeiben új elemek (ld. Nkt.62§. (1) Az óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII.17.) Korm. rendelet A pedagógusmunka külső ellenőrzése (tanfelügyelet) A pedagógus előmeneteli rendszerben (életpálya fokozatok)

Legfontosabb változások a pedagógus kötelezettségeiben Nkt. 62§.1.§ m.) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az intézményi ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, o) határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, p) megőrizze a hivatali titkot, q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson, r) a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel.

Legfontosabb változások az óvodapedagógus szakmai munkájában- az alapprogram módosítása során A nevelési program kifejezés pedagógiai programra változott. Hangsúlyosan fogalmazódik meg, hogy az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvodai nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodai nevelés hátránycsökkentő szerepe konkrétan elvárásként fogalmazódik meg, ami szerint az óvodapedagógus figyelembe kell, hogy vegye a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesítenie kell az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. megfogalmazásra kerültek a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlődését támogató keretkövetelmények. bekerült a programba, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése speciálisan képzett szakemberek közreműködését igényli. átvezetésre került a nemzetiségi törvényből eredő terminológia (nemzetiség – a nemzeti, etnikai kisebbség helyett).

Legfontosabb változások az óvodapedagógus szakmai munkájában- az alapprogram módosítása során az inkluzív-, az integrált-, a migráns (multikulturális, vagy ahogy Európában nevezik interkulturális)gyermekek nevelését támogató szemlélet, az egészségmegőrzés szokásainak-, valamint a mindennapi mozgás jelentőségét környezettudatos magatartás kialakításához-, a környezet védelméhez és megóvásához, a fenntarthatósághoz kapcsolódó szokások kialakításának alapelvei.

Legfontosabb változások az óvodapedagógus szakmai munkájában- az alapprogram módosítása során Beépítésre került az óvodai nevelés általános feladatai közé az erkölcsi nevelés, közösségi nevelés. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia. Az óvodai életet átfogó gyermek –dajka közötti kapcsolat jelentősége, A gyermeki személyiségfejlődésben a szokás –és normarendszer megalapozására tett hangsúly A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben, majd az iskolában, az óvodásból iskolássá érik.

A minőségfejlesztés alapja az EU szerint Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2001 februárjában elkészült a tagországoknak tett ajánlásából “Európai együttműködés az iskolai oktatás minőségének értékelésében“ (2001/166/ EC) annak egyik fontos pontját választotta: A külső értékelés fejlesztése annak érdekében, hogy az módszertani segítséget nyújtson az iskolai önértékelés számára és olyan külső képet nyújtson az iskolának, amely bátorítja a folyamatos fejlesztést, biztosítva azt, hogy ez ne szorítkozzék egyszerűen csak adminisztratív ellenőrzésre.

Az intézményi önértékelés eddigi története Tanév végi vezetői beszámolók COMENIUS 2000 Közoktatási minőségfejlesztési program, benne az intézményi önértékelés – nyitott önértékelés, irányított önértékelés (meghatározott területekkel), intézkedési terv (ek). IMIP- benne intézményi önértékelés az intézmény által választott szempontokkal és módszerekkel (Kt. kötöttségek: szülők, alkalmazottak megkérdezése, országos kompetenciamérés felhasználása a fejlesztésben.)

A külső intézményértékelés régen Fenntartó feladata, 5 évenként legalább egyszer (1993-as kt.), KPSZTI külső értékelésének rendszeressége A szempontrendszer egyedül a katolikus óvodákban egységes, Tapasztalatok: az óvodák nagy része minőségi munkát végez.

…és most Fenntartó feladata, 5 évenként legalább egyszer (2011 Knt.) A szempontrendszer egységes, egységesen felkészített külső szakértők (tanfelügyelők) végzik. Nem uralkodik a dokumentumelemzés, a helyszíni látogatás, óra-, foglalkozás, tevékenység-látogatás fontos eleme, nem a bürokratikus működés, hanem a pedagógiai munka minősége áll a középpontban.

…és most Tanfelügyelet- ennek keretében a pedagógusok munkájának ellenőrzése, értékelése, egységes eljárás, egységes szempontok alapján Életpályás minősítések: egységes eljárás, egységes, részletesen kidolgozott szempontok alapján Belső értékelési rendszer, jól meghatározott standardok szerint a külső értékeléshez igazítva

Mi az, ami továbbra is hasznosítható? Minden tapasztalat, amit eddig szereztünk A szülők megkérdezése, amit már megszoktak, az ajánlott eszköz változik Az alkalmazottak megkérdezése, amit már megszoktak, az eszköz változik A belső önértékelési team működése A pedagógusok belső teljesítményértékelésének személete, a visszacsatolás bevált gyakorlata

Mi az, ami új? Hamarosan megkezdődik az intézmények számára ajánlott belső önértékelési rendszer kidolgozása, a következő elemekkel: Az intézményi önértékelés egységes szempont- és eszközrendszere- fókuszban a tanulási folyamat, a pedagógiai munka minősége Benne a pedagógusok értékelésének egységes szempont- és eszközrendszere- fókuszban a tanulási folyamat Benne a vezetők munkájának egységes szempontú értékelése- fókuszban a pedagógusok munkájának támogatása Alapelv: a külső értékelés és az önértékelés szoros kapcsolata

A teljes értékelési rendszer pedagógus vezező intézmény Önértékelés ✓ Tanfelügyelet Minősítés _ ?

Az intézményi önértékelés, a tanfelügyeleti értékelés és a minősítés kapcsolata Intézmény külső értékelése Pedagógusok és vezetők külső értékelése, minősítés Belső önértékelések: pedagógus, vezető, intézmény Az önértékelés pedagógusra, vezetőre és intézményre vonatkozó eredményét a tanfelügyelet és pedagógus esetén a minősítés is felhasználja. (tanfelügyelet és minősítés összesen 30%-ban számít be a minősítésbe) A pedagógusok minősítésének egyik információs forrása a tanfelügyelet keretében készült jegyzőkönyv a pedagógus munkájáról – intézményvezetés értékelései A tanfelügyelet pedagógus értékelések eredményeinek összegzése - a nevelőtestület pedagógiai munkájának értékelése intézményi szinten

Az önértékelési és külső értékelési standardok kapcsolata A tanfelügyelet intézményre vonatkozó standardjaira támaszkodik az önértékelés Az önértékelés területei, szempontjai ugyanazok Az egyes szempontok mentén az intézmény, vezető, pedagógus saját célkitűzéseket határoz meg, azok teljesülését vizsgálja

Középpontban a tanulási folyamat Hogyan foglalkozunk a gyermekekkel? Milyen módszereket alkalmazunk? Hogyan érvényesül a gyermekek egyéni fejlesztése, a fejlődésük követése? Milyen eredményeket értünk el eddig? Mit tudunk tenni, hogy egyre jobbak legyenek az eredményeink? Miben kell még fejlődnünk? Kinek mi a feladata ezzel kapcsolatban? Stb.

Az intézményi önértékelés minőségfejlesztő szerepe Az intézménynek 5 éven belül tervezetten alkalma van folyamatosan visszajelezni a pedagógusok munkájáról, az intézmény működésének jellemzőiről – motiváló, ha elsősorban az erősségekre figyelünk, és arra építve fogalmazunk meg a magunk számára fejlesztési célokat, feladatokat (intézkedési tervek). Az egyéni fejlődésre is motivál, ha ebbe a szervezetfejlesztési folyamatba bevonja a vezetés a nevelőtestület tagjait. Közösen tökéletesítik az intézményi önértékelési rendszert, összhangban a külső értékeléssel.

Az intézményi önértékelés megközelítései Egészséges egyensúly az erősségeink és a fejlesztendők között! Menedzseljük belső értékeinket, bátran mutassuk meg másoknak is (jó gyakorlat)! Mindig legyenek fejlesztésre vonatkozó céljaink! Tartsuk fontosnak a partnerek (szülők, iskola) véleményét! A külső értékelést fogadjuk fontos visszacsatolásként! Fogadjuk el, hogy nem lehetünk mindenben a legjobbak, ha ezt már az önértékelésben feltárjuk, nem okoz meglepetést a külső értékelés.

Ajánlott feladatok az intézményi önértékeléssel kapcsolatban a 2013/14 tanév II. félévére A munkaköri leírások felülvizsgálata (ha nem történt meg). Pedagógusok teljesítményértékelésének igazítása a külső értékeléshez, a minősítés szempontjaihoz (ld. a már megjelent életpálya útmutató, tanfelügyeleti kézikönyv). A vezető értékeléséhez kapcsolódó intézményi szervezeti kultúra, klíma vagy egyéb- a vezetés munkájáról visszajelzést adó mérések folytatása- majd a már végleges tanfelügyeleti eszközök alapján módosítása (szülői, dolgozói elégedettségmérés). Az intézmény specialitásainak megfelelő szempontok megőrzése a jövőben – ezek kiválasztása. Portfólió anyagok gyűjtése

Legyünk büszkék az erősségeinkre! Minden iskolának, óvodának, gyermeknek, tanulónak, pedagógusnak, vezetőnek fontos: ismerje és elismerjék, mi az, amiben ő a legjobb! Ez lehet a minőségfejlesztés legfőbb célja. Ebben segít az önértékelés!

Köszönöm a figyelmet! Barlai Róbertné Kati Elérhetőségek: +3630 9649276 barlaine@fpf.hu