Könyvviteli alapismeretek Számvitel I. Könyvviteli alapismeretek

Vállalkozások tevékenysége és annak információs rendszere I. fejezet

1. Vállalkozási tevékenység tartalma, főbb kategóriái Társadalmi újratermelés: termelés- forgalom- elosztás- fogyasztás

1. Vállalkozási tevékenység tartalma, főbb kategóriái Termelés: A javak és szolgáltatások előállítására irányuló tudatos és célszerű emberi tevékenység. elemei: termelési eszköz, munkaerő Forgalom: A javak és szolgáltatások cseréje.

1. Vállalkozási tevékenység tartalma, főbb kategóriái Elosztás: A megtermelt javak mozgatása a termelőeszközök tulajdonosai és a munkaerő között. Fogyasztás: A javak és szolgáltatások végső felhasználása.

1. Vállalkozási tevékenység tartalma, főbb kategóriái Gazdálkodás: Céltudatos tevékenység az erőforrások ésszerű felhasználásával. Gazdálkodó: Az a természetes vagy jogi személy aki gazdálkodást végez.

1. Vállalkozási tevékenység tartalma, főbb kategóriái A számviteli törvény szerint gazdálkodó: Vállalkozások Államháztartási szervezetek Egyéb szervezetek MNB és az általuk alapított intézmények egészségügyi, szociális és oktatási intézmények

1. Vállalkozási tevékenység tartalma, főbb kategóriái Az a termelő, szolgáltató tevékenység amelyet a gazdálkodók üzletszerűen, saját nevükben, saját kockázatukra nyereség vagy vagyonszerzési céllal végeznek. Vállalkozó: Az a személy aki vállalkozási tevékenységet folytat.

2. Vállalkozói tevékenység főbb sajátosságai Cél, kockázat: cél: hosszú távú: vagyonbővítés, tőkenövelés rövid távú: nyereség, profit kockázat: pénzügyi piaci politikai humán egyéb

2. Vállalkozói tevékenység főbb sajátosságai Működési formái: Termék előállítás Szolgáltatás nyújtás Erőforrásigénye: Tőke: P(1)- beszerzés- termelés- értékesítés- P(2) Vagyon: Eszközök, Források

2. Vállalkozói tevékenység főbb sajátosságai Sikeressége: ? A siker feltételei: Szoros vevőkapcsolat Kiváló minőség Kapacitáskihasználás Erőforrások ésszerű felhasználása

2. Vállalkozói tevékenység főbb sajátosságai Eredményesség megállapítása: Közvetlen: vagyon összehasonlításon alapuló E=ST(2)-ST(1) Közvetett: eredmény-kimutatáson alapuló Feltételrendszere: Külső tényezők: politikai, gazdasági, jogi, kulturális, stb. Belső tényezők: munkaerő, munkaeszköz, tőke, információ, stb.

2. Vállalkozói tevékenység főbb sajátosságai Megjelenési formái: Kkt. Bt. Kft. Rt. (Zrt., Nyrt.) Szövetkezet Állami vállalat

3. Vállalkozások információs rendszere Információ szerepe: Felértékelődött! Hozzá kell jutni, ki kell adni tájékoztatási céllal.

3. Vállalkozások információs rendszere Számviteli információk igénylői: Külső felhasználók: piaci szereplők hatóságok Belső felhasználók: vezetők alkalmazottak

3. Vállalkozások információs rendszere Beszámoló: A vállalkozás működéséről, vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről az üzleti év zárását követően elvégzett írásos jelentés.

3. Vállalkozások információs rendszere Számviteli információs rendszer felépítése: Beszámoló Főkönyvi könyvelés Analitikus nyilvántartás Alapnyilvántartás

3. Vállalkozások információs rendszere Beszámoló: A vállalkozás helyzetét, fejlődésének irányát bemutató írásos jelentés. Alapokiratai: Főkönyvi könyvelés Leltár Készítője: mérlegképes könyvelő Mérésmódja: értékben (eFt) Rendeltetése: valós kép a gazdasági élet szereplőinek

3. Vállalkozások információs rendszere Főkönyvi könyvelés: A vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről vezetett értékbeni nyilvántartás. Alapokiratai: Analitika (részletes nyilvántartás) Külső bizonylatok Készítője: főkönyvi könyvelő Mérésmódja: értékben (Ft, deviza) Rendeltetése: a beszámoló megalapozása, belső információ szolgáltatás

3. Vállalkozások információs rendszere Analitikus nyilvántartások: A vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről vezetett értékbeni és mennyiségi nyilvántartás. Alapokiratai: bizonylatok Készítője: könyvelő, pénztáros, pénzügyi és számviteli ügyintéző Mérésmódja: értékben (Ft, deviza) mennyiségben Rendeltetése: a feladások készítése a főkönyvi könyvelés felé

3. Vállalkozások információs rendszere Alapnyilvántartások: Formái: Raktárkönyv Készletnyilvántartó lap Állapot nyilvántartó lap Alapokiratai: bizonylatok Mérésmódja: mennyiségben Készítője: raktáros Rendeltetése: alapadat

4.Számvitel szabályozása: Lehet: Külső: Nemzetközi: IASC EU Hazai: Törvények Standardok Belső: Számviteli politika

5. Számvitel lényege, területei Fogalma: A gazdálkodó szervezetek működését bemutató információs rendszer. Jellemzői: Megfigyeli a gazdasági eseményeket,tájékoztat, informál, feldolgozza a vagyonváltozásokat, hozzáférhetővé teszi az információkat.

5. Számvitel lényege, területei Feladatai: Számbavétel Tájékoztatás Vagyonvédelem Kommunikáció

5. Számvitel lényege, területei Pénzügyi számvitel Vezetői számvitel Ágazati számvitel Konszern számvitel Egyszeres könyvvitel

6. Számviteli törvény A számvitel jogi szabályozása A számvitel rendjére vonatkozó legmagasabb szintű jogszabály a számviteli törvény. 2000. évi C. törvény 14 fejezetből, 178. §-ból, 7 mellékletből áll

6. Számviteli törvény Kikre vonatkoznak a törvény előírásai? A törvény hatálya alá tartozik a gazdálkodó. A törvény alkalmazásában gazdálkodó: a vállalkozó az államháztartás szervezetei az egyéb szervezetek (pl. lakásszövetkezetek, egyházak, alapítványok, befektetési alapok, magánnyugdíjpénztár stb.) a Magyar Nemzeti Bank valamint az általuk ill. természetes személyek által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézetek. A törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozókra!

6. Számviteli törvény A számviteli törvény célja: Objektív információ biztosítása a piac szerepelői (a beszámolók felhasználói) részére a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról.

6. Számviteli törvény A SZÁMVITELI TÖRVÉNY STRUKTURÁJA I. fejezet: Általános rendelkezések - a törvény célja - a törvény hatálya - értelmező rendelkezések, fogalmak II. fejezet: Beszámolás és könyvvezetés - beszámolási kötelezettség - könyvvezetési kötelezettség - számviteli alapelvek - üzleti év

6. Számviteli törvény III. fejezet: Az éves beszámoló - általános szabályok - a közbenső mérleg - a mérleg tagolás, tételeinek tartalma, értékelése - az eredménykimutatás tartalma, tagolása - a kiegészítő melléklet - az üzleti jelentés

6. Számviteli törvény IV. fejezet: Egyszerűsített éves beszámoló Részei: - a mérleg tartalma - az eredménykimutatás tartalma - a kiegészítő melléklet tartalma - készítésének feltételei V. fejezet: Egyszerűsített beszámoló - általános szabályok - a mérleg - az eredménylevezetés

6. Számviteli törvény VI. fejezet: Összevont (konszolidált) éves beszámoló - készítési kötelezettség - formája, tartalma - konszolidáció módszerei VII. fejezet: Sajátos beszámolási kötelezettségek - előtársasági időszak - gazdasági társaságok átalakulása - egyéb átalakulás

6. Számviteli törvény VIII. fejezet: Számviteli szolgáltatás IX. fejezet: Nyilvánosságra hozatal és közzététel - letétbe helyezés - közzététel X. fejezet: Könyvvizsgálat - célja, a könyvvizsgálati kötelezettség - könyvvizsgálói jelentés és a könyvvizsgálói záradék

6. Számviteli törvény XI. fejezet: Könyvvezetés, bizonylatolás - kettős könyvvitel - az egységes számlakeret - a számlarend - egyszeres könyvvitel - a könyvviteli rendszerek változása - könyvviteli zárlat - a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem - a számviteli bizonylatok - szigorú számadási kötelezettség - a bizonylatok megőrzése

6. Számviteli törvény XII. fejezet: Jogkövetkezmények XIII. fejezet: Az Országos Számviteli Bizottság, Mellékletek XIV. fejezet: Záró rendelkezések

6. Számviteli törvény Számviteli alapelvek A számviteli törvény filozófiája a „megbízható valós összkép biztosítása” a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. Ennek érvényre juttatása az alapelveken (14) keresztül valósul meg, amelyeket alkalmazni kell, mind a beszámoló elkészítésekor, mind a könyvvezetés során.

6. Számviteli törvény A számviteli alapelveket a szabályozásuk irányultsága szerint a következők alapján csoportosítjuk: 1. A vállalkozás folytatásának elve

6. Számviteli törvény I. Tartalmi elvek: 2. A teljesség elve 3. A valódiság elve 4. Az óvatosság elve 5. Az összemérés elve

6. Számviteli törvény II. Kiegészítő alapelvek: 6. Az egyedi értékelés elve 7. A bruttó elszámolás elve 8. Az időbeli elhatárolás elve 9. A tartalom elsődlegessége a formával szemben 10. A lényegesség elve 11. A költség-haszon elve

6. Számviteli törvény III. Formai alapelvek: 12. A világosság elve 13. A folytonosság elve 14. A következesség elve

6. Számviteli törvény 1. A vállalkozás folytatásának elve: a vállalkozás a belátható jövőben fenn kívánja tartani tevékenységét, folytatni tudja a működését, nem várható a tevékenység beszüntetése, jelentős csökkentése 2. A teljesség elve: minden gazdasági eseményt, amely a vagyont, eredményt befolyásolja, könyvelni kell, a fordulónap és mérlegkészítés között ismertté váltakat is (azokat is, amelyek a mérleg fordulónapja előtt nem következtek be, a mérleg készítés előtt ismerté váltak)

6. Számviteli törvény 3. A valódiság elve: a beszámolóban, könyvvezetésben rögzített vagyonok a valóságban is megtalálhatónak, bizonyíthatónak, kívülállók által is megállapíthatónak kell lennie. Ezt a vagyont a számviteli törvény szerint kell értékelni 4. Az óvatosság elve: nem lehet eredményt kimutatni, ha az árbevétel, bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. Az előre látható kockázatot és feltételezhető formájában (akkor, ha a fordulónap és a mérlegkészítés napja között vált ismerté.) Az értékvesztéseket és értékcsökkenéseket az eredménytől függetlenül is el kell számolni

6. Számviteli törvény 5. Az összemérés elve: a bevételeknek és költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől 6. Az egyedi értékelés elve: az eszközöket és kötelezettségeket egyedileg kell rögzíteni a nyilvántartásban, és egyedileg kell értékelni

6. Számviteli törvény 7. A bruttó elszámolás elve: a bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatóak el 8. Az időbeli elhatárolás elve: több évet érintő gazdasági események eredményre gyakorolt hatását időarányosan kell megosztani az alapul szolgáló időszak és az elszámolási (beszámolási) időszak között

6. Számviteli törvény 9. A tartalom elsődlegessége a formával szemben: a gazdasági eseményeket ténylegesen tartalmuknak megfelelően kell elszámolni és bemutatni, a számviteli törvény alapelveinek, vonatkozó előírásainak figyelembevételével 10. A lényegesség elve: lényeges minden olyan információ, aminek elhagyása vagy téves bemutatása – az ésszerűség határain belül – befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit

6. Számviteli törvény 11. A költség-haszon elve: a beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel 12. A világosság elve: a könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, a számviteli törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni

6. Számviteli törvény 13. A folytonosság elve: a naptári év nyitómérlegében szereplő adatoknak meg kell egyezniük az előző év zárómérlegében megfelelő adataival. Az egymást követő években az eszközök és források értékelése, az eredmény számbavétele csak a számviteli törvényben meghatározott szabályok szerint változhat 14. A következesség elve: biztosítani kell az állandóságot és az összehasonlíthatóságot a beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében

6. Számviteli törvény Számviteli politika: az adott gazdálkodónál a számviteli törvény végrehajtása érdekében szükséges módszereket, eszközöket sajátos szabályokat, előírásokat tartalmaz. Számvitelpolitikai döntések: Beszámolási forma megválasztása A mérleg választott formájának megállapítása és annak tagolása Az eredménykimutatás választott formája és annak tagolása A beszámoló készítés időpontjának meghatározása Az eszközök és kötelezettségek értékelésének meghatározása

6. Számviteli törvény Számvitelpolitikai döntések: Kiegészítő melléklet tartalma. Amortizációs politika meghatározása. 100 e Ft egyedi bekerülési érték alatti eszközök, vagyoni értékű jogok és szellemi termékek bekerülésekor az egyösszegű leírás. Céltartalék képzés módjának meghatározása. A jelentős összegű hiba nagysága. A lényeges összegű hiba nagysága. Stb.

Beszámolási kötelezettség II. fejezet

A beszámoló célja Megbízható valós kép kialakítása a vállalkozás tevékenységéről. mert Ez az a dokumentáció, mely a vezetői döntéseket megalapozza! Ez az a dokumentáció, mely az ellenőrző szerveket tájékoztatja!

2. A beszámoló részei Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet Nem része, de kötelező elkészíteni Üzleti jelentés

2. A beszámoló részei Mérleg: Olyan számviteli okmány, amely a vállalkozás vagyonát egy adott időpontra vonatkoztatva összevontan, pénzértékben mutatja ki. Tartalma: vagyonelemek megjelenési forma szerint ESZKÖZÖK származás, eredet szerint FORRÁSOK

2. A beszámoló részei Sémái: - finanszírozási szemlélet esetén lépcsőzetes elrendezésű - egyezőség bemutatása esetén mérlegszerű elrendezésű Adott időpont: MÉRLEGFORDULÓNAP (december 31.)

2. A beszámoló részei Eredménykimutatás: Olyan számviteli okmány, amely adott időszakra vonatkoztatva pénzértékben, meghatározott formában mutatja ki a vállalkozás bevételeit, ráfordításait és az eredmény levezetését.

2. A beszámoló részei Adott időszak: ÜZETI ÉV ami általában 1 naptári év Fajtái: Összköltség eljárással készülő forma: Ráfordításait a vállalkozás az adott időszakhoz köti. Forgalmi költség eljárással készülő forma: Ráfordításait a vállalkozás az értékesítéshez köti.

2. A beszámoló részei Kiegészítő melléklet: A vállalkozásról alkotott valós és megbízható kép kialakításának fontos eszköze. Tartalmát törvényi előírás határozza meg. Kiegészíthető bármilyen adattal, információval amit a vállalkozás fontosnak tart. Részei: Általános jellegű kiegészítések Tájékoztató jellegű kiegészítések Specifikus jellegű kiegészítések Cash flow

3. Beszámolás és könyvvezetés Könyvvezetés a gazdasági események írásban történő kifejezése Módjai: Kettős könyvvitel: a gazdasági esemény hatása a vállalat vagyonára Egyszeres könyvvitel: csak a pénzmozgással járó eseményeket rögzíti

4. Beszámolók formái Egyszerűsített beszámoló: egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozás készíti egyszerűsített mérlegből és eredmény levezetésből áll (megszűnt: 2004. január.1.)

4. Beszámolók formái Éves beszámoló: kettős könyvvitelt vezető vállalkozás készíti részei: Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet magyar nyelven a törvényben előírt formában kell készíteni a vállalkozás vezetőjének alákell írnia

4. Beszámolók formái Egyszerűsített éves beszámoló: Készítheti az a vállalkozó , akinél két egymást követő évben a mérlegfordulónapján a következő három mutató értéke közül kettő nem haladja meg az adott határértéket: Mérlegfőösszeg: 500 millió Ft Éves nettó árbevétel: 1000 millió Ft Foglalkoztatottak száma: 50 fő

4. Beszámolók formái Nem készítheti: Rt. konszolidált vállalkozás külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe naptári évtől eltérő üzleti évvel működő vállalkozás

4. Beszámolók formái Konszolidált éves beszámoló: (konszolidálás: összevonás, kapcsolat) Készítésének célja halmozásmentesség megteremtése az anyavállalat és a leányvállatok beszámolóinak összevonása miatt. (Fontos: saját beszámolót minden szereplő készít)

A MÉRLEG és annak tartalma III. fejezet

1. A MÉRLEG fogalma, jellemzői, fajtái Olyan számviteli okmány, amely a vállalkozás vagyonát egy adott időpontra vonatkoztatva összevontan, pénzértékben mutatja ki.

1. A MÉRLEG fogalma, jellemzői, fajtái egy adott időpontban mutatja a vállalkozás vagyoni helyzetét kettős vetületben fejezi ki a rendelkezésre álló vagyont Eszközök (aktívák) Források (passzívák) az eszközök és források összegének mindig egyeznie kell összevontan, kötött sorrendben készül értékben (eFt), magyar nyelven készül

1. A MÉRLEG fogalma, jellemzői, fajtái hitelesítő okmányai: leltár könyvvezetés vállalkozónak alá kell írnia könyvvizsgálónak ellen kell jegyeznie tárgyévi és megelőző évi értékoszlopot tartalmaz sémái: finanszírozási szemlélet esetén lépcsőzetes elrendezésű egyezősé bemutatása esetén mérlegszerű elrendezésű

1. A MÉRLEG fogalma, jellemzői, fajtái Mérlegkészítés célja alapján: STATIKUS mérlegek DINAMIKUS mérlegek ORGANIKUS mérlegek Készítés gyakorisága alapján: Rendszeres mérlegek Eseti mérlegek (alapítás, felszámolás, átalakítás)

1. A MÉRLEG fogalma, jellemzői, fajtái Terjedelmük alapján: Egyedi mérlegek Konszern mérlegek Nemzetgazdasági mérlegek Időszakkal való kapcsolatuk szerint Nyitó mérleg Záró mérleg Közbenső mérleg Közbenső felszámolási mérleg A számviteli törvény alapján értelmezett mérleg: dinamikus, rendszeres, egyedi és konszern,

2. A MÉRLEG formája, tagolása Kétoldalas: „A” változatú Egyik oldal: ESZKÖZÖK Másik oldal: FORRÁSOK Lépcsőzetes: „B” változatú Mérleg tagolása: Mérlegfőcsoport: nagybetű (A,B,C,D,E,F,G) Mérlegcsoport: római számok (I.-VII.) Mérlegtétel (mérleg sor): arab számok (1,2,…….)

3. A MÉRLEGFŐCSOPORTOK az ESZKÖZ oldalon A. Befektetett eszközök: Olyan vagyontárgyak, amelyek a vállalkozói tevékenységet egy évnél hosszabb időn keresztül szolgálják. B. Forgóeszközök: Olyan vagyontárgyak, amelyek a vállalkozói tevékenységet egy évet meg nem haladóan szolgálják.

3. A MÉRLEGFŐCSOPORTOK az ESZKÖZ oldalon C. Aktív időbeli elhatárolások: Olyan bevételek, amelyek ténylegesen csak a következő évben jelennek meg, de az üzleti évet illetik, illetve olyan ráfordítások, amelyek az üzleti évben merülnek fel, de a következő évek hozamai érdekében.

3. A MÉRLEGFŐCSOPORTOK a FORRÁS oldalon D. Saját tőke: Olyan tőkeelem amelyet a tulajdonosok bocsátanak a vállalkozás rendelkezésére. E. Céltartalékok: Olyan forrás, amelyet az adózás előtti eredmény terhére képeznek, a következő év kötelezettségeinek és költségeinek a fedezetére.

3. A MÉRLEGFŐCSOPORTOK a FORRÁS oldalon F. Kötelezettségek: Olyan tőkeelem, amely a szállítókkal, hitelezőkkel szemben fennálló tartozásokat fejezi ki pénzértékben. (idegen forrásnak is nevezzük)

3. A MÉRLEGFŐCSOPORTOK a FORRÁS oldalon G. Passzív időbeli elhatárolások: Olyan bevételek, amelyek az üzleti évben keletkeznek, de a következő évet illetik meg, illetve olyan ráfordítások, amelyek a következő üzleti évben keletkeznek, de a tárgyévi hozamok érdekében merülnek fel.

4. A MÉRLEGCSOPORTOK az ESZKÖZ oldalon A. Befektetett eszközök: A.I. Immateriális javak: Olyan forgalomképes nem anyagiasult vagyonelemek, amelyek tartósan szolgálják a vállalkozás tevékenységét.

4. A MÉRLEGCSOPORTOK az ESZKÖZ oldalon A. Befektetett eszközök: A.II. Tárgyi eszközök: Olyan materiális vagyontárgyak, amelyek tartósan szolgálják a vállalkozói tevékenységet, és ez idő alatt fokozatosan elveszítik értéküket.

4. A MÉRLEGCSOPORTOK az ESZKÖZ oldalon A. Befektetett eszközök: A.III. Befektetett pénzügyi eszközök: Olyan eszközök amelyet a vállalkozás azzal a céllal fektet be, hogy tartós jövedelemre, osztalékra, kamatra, tegyen szert, vagy irányítási, ellenőrzési jogosultságot szerezzen.

4. A MÉRLEGCSOPORTOK az ESZKÖZ oldalon B. Forgóeszközök: B.I. Készletek: Olyan vagyonelemek, Amelyeket termék előállításra, vagy szolgáltatás nyújtása során használnak (anyagok) Amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, feldolgozás valamely fázisában vannak (FKT, BEFLEN) Amelyek elkészültek és értékesítésre várnak (KT) Amelyeket értékesítési céllal szerez be a vállalkozás (áruk)

4. A MÉRLEGCSOPORTOK az ESZKÖZ oldalon B.II. Követelések: Különféle szerződésből vagy jogi előírásból eredő pénzben kifejezett fizetési igények, melyek elismertek. B.III. Értékpapírok: Vagyonnal kapcsolatos jogokat megtestesítő forgalomképes okiratok. B.IV. Pénzeszközök: Azok a vagyontárgyak amelyek készpénzben, elektronikus pénzeszközben, csekken, bankbetétben állnak a vállalkozás rendelkezésére

4. A MÉRLEGCSOPORTOK a FORRÁS oldalon D. Saját tőke: D.I. Jegyzett tőke: A létesítő okiratban meghatározott, cégbíróságon bejegyzett tőke. D.II. Jegyzett de még be nem fizetett tőke: A jegyzett tőke azon része a melyet a tagok még nem fizettek be.

4. A MÉRLEGCSOPORTOK a FORRÁS oldalon D.III. Tőketartalék: A tulajdonosok bocsátják a vállalkozás rendelkezésére alapításkor, illetve tőkeemeléskor. Cégbírósági bejegyzésre nem kerülnek. D.IV. Eredménytartelék: A tárgyévet megelőző üzleti években folytatott gazdálkodás eredményének halmozott összegét mutatja.

4. A MÉRLEGCSOPORTOK a FORRÁS oldalon D.V. Lekötött tartalék: A saját tőke felhasználásának korlátja kerül itt bemutatásra. D.VI. Értékelési tartalék: Itt kell kimutatni a piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítés összegét. D.VII. Mérlegszerinti eredmény (MSZE): Tárgyévi adózott EREDMÉNY.

4. A MÉRLEGCSOPORTOK a FORRÁS oldalon F. Kötelezettségek: F.I. Hátrasorolt kötelezettségek F.II. Hosszú lejáratú Kötelezettségek F.III. Rövid lejáratú kötelezettségek

Az EREDMÉNYKIMUTATÁS és annak tartalma IV. fejezet

1. Az EREDMÉNYKIMUTATÁS fogalma jellemzői A mérlegszerinti eredmény (MSZE) levezetését bemutató számviteli okmány. Jellemzői: arra szolgál, hogy bemutassa a jövedelemtermelő képességet egységes szerkezetben, kötött kategóriákkal készül az eredményt időszakra vonatkoztatva mutatja be ezer/milliárd Ft-ban készül három oszlopos négy változatban készíthető

2. Az EREDMÉNYKIMUTATÁS változatai 1. Formai megközelítés szerint: az eltérés tartalmi jellegű Összköltség eljárással készülő forma Forgalmi költség eljárással készülő forma 2. Változat szerinti megközelítés szerint: az eltérés alaki jellegű Lépcsőzetes felépítésű „A” változat Mérlegszerű felépítésű „B” változat

3. Az EREDMÉNYKIMUTATÁS kategóriái és annak tartalma A. Üzemi (üzleti) eredmény: I. Értékesítés nettó árbevétele: Export értékesítés nettó árbevétele Belföldi értékesítés nettó árbevétele Árbevétel: Eladott készletek kiszámlázott szolgáltatások üzleti partner által elismert ellenértéke, mely az áfa-t nem tartalmazza.

3. Az EREDMÉNYKIMUTATÁS kategóriái és annak tartalma Árbevételt csökkentő tételek: számla szerinti engedmény számla szerinti visszaküldés Árbevételt növelő tételek: árkiegészítés felár II. Aktivált saját teljesítmények értéke (AST): saját termelésű készletek állomány változása saját előállítású eszközök aktivált értéke

3. Az EREDMÉNYKIMUTATÁS kategóriái és annak tartalma III. Egyéb bevételek: Olyan bevételek amelyek a rendszeres tevékenység során keletkeznek, de…. Ilyenek: kapott bírság, kártérítés, kötbér, kamat céltartalék feloldás nem számla szerinti engedmény értékesített tárgyi eszköz, immateriális jav

3. Az EREDMÉNYKIMUTATÁS kategóriái és annak tartalma VII. Egyéb ráfordítások: Olyan ráfordítások amelyek a rendszeres tevékenység során keletkeznek, de…. Ilyenek: fizetett bírság, kártérítés, kötbér, kamat céltartalék képzés nem számla szerinti engedmény értékesített tárgyi eszköz, immateriális jav KSZÉ adók, illetékek, hozzájárulások

3. Az EREDMÉNYKIMUTATÁS kategóriái és annak tartalma Költségek: Az üzletmenet során felhasznált élő és holtmunka pénzben kifejezett értéke. A felmerült éves összes költség. IV. Anyagjellegű ráfordítások: Anyagköltség Igénybevett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke

3. Az EREDMÉNYKIMUTATÁS kategóriái és annak tartalma V. Személyi jellegű ráfordítások: bérköltség személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok VI. Értékcsökkenési leírás (ÉCS)

3. Az EREDMÉNYKIMUTATÁS kategóriái és annak tartalma B. Pénzügyi műveletek eredménye: Bevételek: kapott kamatok árfolyamnyereség osztalék, részesedés Ráfordítások: fizetendő kamatok árfolyamveszteség fizetett részesedés

3. Az EREDMÉNYKIMUTATÁS kategóriái és annak tartalma C. Szokásos vállalkozási eredmény: Üzemi (üzleti) eredmény + Pénzügyi műveletek eredménye

3. Az EREDMÉNYKIMUTATÁS kategóriái és annak tartalma D. Rendkívüli eredmény: Olyan bevételek amelyek a vállalkozás üzletmenetén kívül esnek. Bevételek: Bevitt apport értéke (a létesítő okirat szerint) Térítés nélkül átvett eszköz Kapott támogatás Elengedett kötelezettség

3. Az EREDMÉNYKIMUTATÁS kategóriái és annak tartalma Ráfordítások: Bevitt apport értéke (KSZÉ) Adott támogatás Térítés nélkül átadott eszköz (KSZÉ) Átvállalt kötelezettség

3. Az EREDMÉNYKIMUTATÁS kategóriái és annak tartalma E. Adózás előtti eredmény: Szokásos vállalkozási eredmény + Rendkívüli eredmény A társasági adó alapja. F. Adózott eredmény: E-TÁSA=F G. Mérleg szerinti eredmény: F+igénybevett eredménytartalék-jóváhagyott osztalék, részesedés=MSZE

Értékelés a számvitelben V. fejezet

1. Az értékelés fogalma főbb kategóriái Az értékelés az a tevékenység, amelynek keretében az egyes vagyon és tőkeelemek értékét kiszámítjuk. Képletszerűen: érték=q*p q:mennyiség p:egység ár összes költség=q*önköltség

1.Az értékelés fogalma főbb kategóriái Egység ár (p): Az a pénzmennyiség, amelyen egységnyi termék/szolgáltatás számbavétele megtörténik. Önköltség: Egységnyi termék/szolgáltatás előállítása/elvégzése érdekében felhasznált élő és holtmunka pénzben kifejezett értéke. Érték: Termék/szolgáltatás mennyiségének és egységárának szorzata (p*q).

2. Értékelés szabályai Értékvesztés: Adott eszköz bekerülési értéke (KSZÉ) és a mérlegkészítéskori piaci árának pozitív különbözete. Értékhelyesbítés: Adott eszköz fordulónapi árának és a bekerülési értékének pozitív különbözete.

3. Bekerülési érték Fogalma: Az az érték, amekkora összegen a vagyont és tőkeelemeket nyilvántartásba vesszük. Megjelenési formái: Beszerzési költség (vásárláskor) Előállítási költség (saját előállítás esetén)

3. Bekerülési érték KSZÉ= Bekerülési érték - Korrekciós tételek értékcsökkenés értékvesztés árfolyam különbözet

3. Bekerülési érték Beszerzési költség tartalma: Vételár + szállítási, rakodási költség + alapozási, szerelési, üzembe helyezési költség + beszerzéssel kapcsolatos közvetítői költségek + vámköltség, vámteher + hitel,kölcsön kamata, költsége, jutaléka az üzembehegyezésig

3. Bekerülési érték Beszerzési költség tartalma: + adó, illeték, felszámított de le nem vonható ÁFA + felár + hatósági, igazgatási, szolgáltatási díjak + biztosítási díj (beruházásoknál) + vételi opció díja (értékpapíroknál) + devizahitel árfolyamvesztesége - engedmények

3. Bekerülési érték Beszerzési költség tartalma: Tárgyi eszközöknél még: + bővítés, átalakítás értéke + felújítás ellenértéke + tartozékok, alkatrészek ára + építési teleknél meglévő épület bontási költsége

3. Bekerülési érték Beszerzési költség tartalma: Tárgyi eszközöknél még: + tervezési költség + le nem írt bérleti jog ha a vétel előtt bérelték az ingatlant - elszámolt időarányos kamat - próbatermék előállítási ára

3. Bekerülési érték Előállítási költség tartalma: Eszköz előállítás esetén: előállítás, üzembe helyezés, bővítés, átalakítás, felújítás költsége előállítással szorosan összefüggő költségek mutatókkal, jellemzőkkel felosztható költségek

3. Bekerülési érték Előállítási költség tartalma: Szolgáltatás esetén: szolgáltatás teljesítése során közvetlenül felmerült költség szolgáltatással szoros kapcsolatban álló költségek mutatókkal, jellemzőkkel felosztható költségek

4. Értékcsökkenés tartalma, elszámolása Fogalma: Az immateriális javak, tárgyi eszközök fizikai kopásának, illetve erkölcsi elavulásának pénzben kifejezett értéke. Formái: terv szerinti terven felüli Elszámolási módszerei: lineáris, degresszív, progresszív, teljesítményarányos, kombinált, egyösszegű

5. Készletek értékelése Aktiváláskor: Évközben: Mérlegkészítéskor: Beszerzési áron Előállítási költségen (STK előállítása esetén) Évközben: Átlagáron FIFO módszerrel Mérlegkészítéskor: KSZÉ kell értékelni

6. Értékvesztés KSZÉ tartósan és jelentősen nagyobb mint a piaci érték.

Könyvvitel alapjai VI. fejezet

1. Könyvvezetési kötelezettség A vállalkozások működéséhez erőforrások szükségesek. Erőforrások eredete: alapítóktól kapja a vállalkozás működés során vásárolja a vállalkozás előállítja a vállalkozás A vállalkozás vagyona a rendelkezésre álló anyagi és nem anyagi javak összessége.

2. Kettős könyvvitel jellemzői a vállalkozásnak évente (legalább egyszer) beszámolót kell készítenie be kell mutatni a vállalkozásnak hogy hogyan alakult a vagyoni helyzete el kell számolni a vagyonelemek mozgását, származását megjelenési forma és eredet szerint is (ezt a kettős nyilvántartást nevezzük kettős könyvvitelnek!)

2. Kettős könyvvitel jellemzői Gazdasági események: Olyan változások, melynek hatására a vállalkozásnak változik a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzete. Lehet: alapvető vagy egyszerű összetett

2. Kettős könyvvitel jellemzői Alapvető (egyszerű) gazdasági események: Az esemény csak a vállalkozás vagyonának mennyiségét és/vagy összetételét módosítja. Csoportosításuk: eszközátrendeződés forrásátrendeződés vagyon nő vagyon csökken

2. Kettős könyvvitel jellemzői Összetett gazdasági események: Az esemény hatására nemcsak a vagyon változik, hanem a jövedelmezőség is. A tevékenység során nyereség vagy veszteség keletkezik. Csoportosításuk: A vállalkozás tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó A vállalkozás tevékenységéhez közvetetten kapcsolódó

3. Számlasoros elszámolás jellemzői Könyvvezetés fogalma: Könyvvezetés alatt azt a tevékenységet értjük, amelynek keretében a gazdasági eseményeket feljegyzik, rögzítik. Könyvvezetés menete: megfigyelés dokumentáció összegyűjtése vagyonelem változás feljegyzése

3. Számlasoros elszámolás jellemzői Analitikus könyvelés: Az egyes vagyonelemekről vezetett részletes, mennyiségi és értékbeni nyilvántartás. Főkönyvi (szintetikus) könyvelés: Csak értékben vezetett összevont nyilvántartás az analitikus könyvelés alapján.

3. Számlasoros elszámolás jellemzői Főkönyvi számla: Olyan kétoldalú kimutatás, amelynek egyik oldalán a vagyonelemben bekövetkezett növekedést, másik oldalán a csökkenést fel. Fajtái: eszköz számlák (T+, K-) forrás számlák (T-, K+) bevétel számlák (T-, K+) költség, ráfordítás számlák (T+, K-)

Formája: Tartozik Követel

3. Számlasoros elszámolás jellemzői Könyvelés a főkönyvi számlákon: nyitás könyvelés zárás Főkönyvi kivonat: A főkönyvi számlákról készített összesítő, ellenőrző kimutatás.

4. Idősoros elszámolás jellemzői Lényege: A gazdasági eseményeket sorrendben, időrendben követi nyomon Tartalma: gazdasági esemény sorszáma gazdasági esemény ideje gazdasági esemény megnevezése gazdasági esemény által érintett vagyonrész és változása vagyonváltozás összege

Gazdasági esemény megnevezése Formája: Sorszám Dátum Gazdasági esemény megnevezése Számla Összeg Tartozik Követel

6. Kettős könyvvitel folyamata NYITÓMÉRLEG Eszköz és forrás számlák nyitása

Gazdasági események folyamatos évközi könyvelése analitika szintetika idősoros számlasoros

eszköz és forrás számlák zárása, eredményszámlák átvezetése LELTÁR eszköz és forrás számlák zárása, eredményszámlák átvezetése ZÁRÓMÉRLEG

Számviteli bizonylatok VII. fejezet

1. Számviteli bizonylatok fogalma kellékei Számviteli bizonylat minden olyan okmány amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítenek, és amely rendelkezik a számviteli bizonylat alaki és tartalmi kellékeivel. Lehet: számla szerződés megállapodás hitelintézeti bizonylat bankkivonat egyéb minősített okirat

1. Számviteli bizonylatok fogalma kellékei Bizonylatok alaki és tartalmi kellékei: megnevezés, sorszám kiállító neve, címe megrendelő neve,címe kiállítás ideje gazdasági művelet mennyiségi és értékbeni adatai érintett könyvviteli számla megnevezése könyvviteli számlára rögzítés időpontja, igazolása

2. Bizonylatok fajtái Kiállítás módja szerint: elsődleges bizonylatok másodlagos bizonylatok Kezelésük módja szerint: szigorú számadású bizonylatok nem szigorú számadású bizonylatok

3. Bizonylati szabályzat A vállalkozásnak belső szabályzatban rögzítenie kell a bizonylatok besorolását és a feldolgozás rendjét

4. Bizonylati elv, bizonylati fegyelem Minden olyan eseményt amely a vállalkozás vagyonát érinti bizonylatolni és könyvviteli nyilvántartásban rögzíteni kell. Bizonylati fegyelem: A bizonylatok kiállításának pontossága, könyvelésének szabályszerűsége.

Könyvvizsgálat VIII. fejezet

1. Könyvvizsgálat fogalma A könyvvizsgálat annak megállapítása hogy a vállalkozó által készített beszámoló a számviteli törvény előírásai alapján készült e.

2. Könyvvizsgálói záradék Törvény határozza meg a hitelesítő záradékot. Lehet: egyező korlátozó elutasító

3. Letétbe helyezés, közzététel A fordulónapot követő 150 napon belül. Konszolidált beszámoló esetén 180 napon belül. Közzététel kötelező: A számviteli törvény szerinti gazdálkodókra Takarékszövetkezeteknél Kötvény kibocsátóknál