Reformok és változások a közoktatásban Szentendre November 13. Halász Gábor Országos Közoktatási Intézet

Amiről ebben az előadásban szó lesz: Hogyan a viszonyulunk a változásokhoz? Akarjuk-e változásokat és reformokat? Globális és hazai folyamatok: avagy mi történik ma a közoktatásban itthon és a világban? Mi várható? A stabilitás és a reformok közötti egyensúly lehetősége a jövőben. >>

Hogyan viszonyulunk a változásokhoz? Egy 1989-es paradoxon: a változás programja: „Csak reformot ne…!” Közvélemény-kutatások: „túl sok a változás, nagyobb stabilitás kell” Politikai inga és „reformfáradtság” 2006-os választások: a stabilitás vonzása >>

Hogyan viszonyulunk a változásokhoz (folyt.)? 2006 ősze: szembesülés az államháztartás egyensúlyi helyzetével (a hazai közszolgáltatási rendszerek fenntarthatatlansága és a változások elkerülhetetlensége mindenki számára nyilvánvaló lett) Két nagy dilemma: –A változás és stabilitás milyen viszonyával kell számolnunk hosszabb távon? Lehetséges-e a változások visszafogása? –Milyen változásokkal kell számolnunk? Képesek vagyunk-e ezekkel együtt élni? >>

Miért elkerülhetetlenek a változások? A tanulásról való tudásunk változása A közoktatás társadalmi-gazdasági környezetének változása –Demográfiai változásokDemográfiai változások –Átmenet a digitális és tudásgazdaságbaÁtmenet a digitális és tudásgazdaságba Átalakuló globális oktatási környezet Változásban lévő hazai rendszer >>

Miért elkerülhetetlenek a változások (folyt) ? A magyar oktatási rendszer nagy problémái –Alacsony szintű eredményességAlacsony szintű eredményesség más országokhoz képest sokkal több erőforrással hozunk létre sokkal kisebb eredményt –Rossz hatékonyság (azaz: más országokhoz képest sokkal több erőforrással hozunk létre sokkal kisebb eredményt)Rossz hatékonyság A költségvetési egyensúly helyreállítása (ennek érdekében már elindult változások: államháztartási, közigazgatási, közszolgálati reformok) Jelentős összegű és tartós EU források (ezek csak reformcélokra használhatóak) >>

Tudunk-e együtt élni a folyamatos változásokkal? Meg tudjuk-e határozni, milyen további változások szükségesek? –Országos szint: folyamatos fejlesztő beavatkozásokOrszágos szint: folyamatos fejlesztő beavatkozások –Helyi-iskolai szint: folyamatos önfejlesztésHelyi-iskolai szint: folyamatos önfejlesztés Lehetséges-e stabilitás a változásban? –Új reformgondolkodás: a „reform reformja”reform reformja –A változások fenntartásához szükséges környezetA változások fenntartásához szükséges környezet >>

Lehet-e együtt élni a folyamatos változással? A gazdaság világában a folyamatos változás már természetessé vált. A közszolgáltatások, ezen belül az oktatás világában is azzá kell válnia! Köszönöm a figyelmet!

Országos szintű fejlesztő beavatkozások Prioritások: –Hatékonyság és eredményesség javítása –A tanári foglalkoztatás –Kompetenciaalapú tartalmi szabályozás és fejlesztés –Vezetés és szervezetfejlesztés –Természettudományos és technológiai oktatás erősítése –Tanárképzés: a legfontosabb és legnehezebb terep A legfontosabb eszköz: NFT II („Új Magyarország Fejlesztési Terv”)Új Magyarország Fejlesztési Terv >>

Helyi-iskolai szint: önfejlesztés Önértékelés és intézményi stratégia Folyamatos önfejlesztés és intézményi minőségpolitika A tanulási eredmények folyamatos elemzése: „kutató iskola” Intézményi személyzeti politika (alkalmazás, értékelés, fejlesztés, elismerés) Az iskolák tanuló szervezetté alakulása >>

A XXI. század elejének globális reformirányai Egész életen át tartó tanulás –A fókusz az ellátó rendszerről a tanuló egyénre –A tanulás eredménye a fontos, nem az, hogy hol történik A tanulás eredményesebb megszervezése –Minden egyén számít – személyre szabott oktatás –Hatékony tanulásmenedzsment: formatív értékelés –Hangsúly a kompetenciák fejlesztésénkompetenciák Az oktatási rendszer eredményesebb kormányzása –Intézményi önállóság + visszajelzés + elszámoltatás –Intézményi intelligencia, szervezeti tanulás, vezetés fejlesztése >>

Az elmúlt évek legfontosabb hazai reformjai Tartalmi reform: kompetenciafejlesztés és programfejlesztés Mérési reform: minden iskolára és tanulóra kiterjedő mérés Vizsgareform: differenciált, standardizált és kompetenciát értékelő érettségi Oktatástechnológiai reform: IT fejlesztések Irányítási reform: kistérségi együttműködés Fejlesztési beavatkozások (pl. esélyegyenlőségi és nyelvtanulási programok) >>

A „reform reformja” Középpontban maga a tanulásKözéppontban a szabályok, a struktúrák és a nagyrendszer Evolúciós folyamatok, ágensek viselkedésének befolyásolása Lineráris tervezés, hangsúly a reform aktív „bevezetésén” Többszintű gondolkodás (osztály, iskola, lokalitás, nemzeti rendszer) Egyszintű gondolkodás A mikroszintű változás a célMakroszintű változások (a mikroszint alig változik) „Puhább eszközök”: meggyőzés és az érdekeltség A változás kiváltója a jog Eltérő ütem: van aki előrébb, és van aki hátrébb tart Mindenki egyszerre lép A reform mai felfogása A korábbi reformparadigma >>

Élveszületések KilépőkBelépők >>

Globális hálózatok kialakulása Az elmúlt 5 évben megtörtént a föld behálózása A munkaszervezés drámai átalakulása indult el: –Egyre több munkafázis a világon bárhova áthelyezhető –Elkezdődött a munka felbontása áthelyeztető és nem áthelyezhető részfeladatokra >>

Eredmények és különbségek (PISA 2003, matematika) Magas teljesítmény – Nagy különbség Magas teljesítmény – Kis különbség Alacsony teljesítmény – Nagy különbség Alacsony teljesítmény – Kis különbség >>

Oktatási kiadások és tanári bérek Forrás: OECD EaG adatbázis, 2004 Magyarázat: a magyar közoktatás munkaerő-igényessége >>

A magyar közoktatási rendszer munkaerő- igényessége Forrás: OECD EaG adatbázis, 2004 OECD Átlag: 77 Magyarország = 94 A magyar közoktatás ugyanannyi tanuló ellátására az OECD országok átlagnál 22%- kal több munkaerőt alkalmazott 2004-ben A magyar közoktatás ugyanannyi tanuló ellátására az OECD országok átlagnál 22%- kal több munkaerőt alkalmazott 2004-ben >>

Új Magyarország Fejlesztési Terv Emberi Erőforrások Operatív Program – EMEROP ( ) –A közoktatás fejlesztését célozza a „Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek”Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek –7 év alatt 185 milliárd forint (a teljes EMEROP 20,6 %-a) Humán Infrastruktúra Operatív Program - HIOP ( ) –Oktatási Infrastruktúra fejlesztési program (7 év alatt 120 milliárd forint) –Közoktatás: az „Intelligens” iskola infrastruktúrájának elterjesztése alprogram >>

A kompetencia alapú oktatás és a korszerű pedagógiai módszerek elterjedésének támogatása Az oktatási intézmények művelődési, szociális, egészségnevelési és szabadidős szerepének erősítése Tanulási lehetőségek bővítése, új tanulási formák A formális, nem-formális és informális rendszerek összekapcsolása Az interkulturális nevelés fejlesztése, a nemzetiségi és migráns tanulók és felnőttek beilleszkedésének támogatása Átfogó mérési, értékelési és minőségirányítási rendszerek fejlesztése A pedagógusképzés megújítása, az oktatásban dolgozók továbbképzése A közoktatási területi együttműködések támogatása A hátrányos helyzetű és roma tanulók integrált oktatásának támogatása A sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának támogatása A kiemelkedően tehetséges tanulók oktatásának támogatása >>

Osztálylétszámok és tanár/diák arány (ISCED1, 2003) Ugyanakkora osztálylétszámot csaknem kétszer annyi tanárral érünk el! >>

Európai kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák Digitális kompetencia A tanulás tanulása Személyközi és állampolgári kompetenciák Vállalkozói kompetencia Kulturális kompetencia >>

A változásokhoz szükséges környezet Kísérletezés és tévedések: a reform mint tanuló rendszer Vezetés: a változásmenedzsment válik az egyik legfontosabb vezetési feladattá Kognitív feltételek: dinamikus egyensúlyban, elágazásokban, forgatókönyvekben való gondolkodás Emocionális feltételek: a változás mint lehetőség és örömforrás, a jobb állandó keresése Intenzív és folyamatos kommunikációra épülő folyamatos bizalomépítés >>