A tehetség fogalomköre 1. előadás

A gyermekek joga képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, illetve alapfokú művészeti oktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében 1993. évi LXXIX. Közoktatási törvény 10.§ (3)

A pedagógus feladata nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességeit, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz 1993. évi LXXIX. Közoktatási törvény 19.§ (7)

Az iskola pedagógiai programja meghatározza az iskola nevelési programját, annak keretén belül a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet 1993. évi LXXIX. Közoktatási törvény 48.§ (1)

Tehetségpiramis Érdeklődők Aktívak Eredményesek Kiválóak A csúcs De: a tehetség sokszor rejtett min. 60 fajta piramis van, így nem tudható, hogy másban nem tehetséges-e későn érő típusok – „hajlam” a tehetségre Aki csak a tetejére koncentrál –veszít

Egytényezős modellek- Intelligencia Spearman (1904) „g-faktor” általános intelligencia Thurstone (1938) : hét elsődleges intelligenciatényező vagy -képesség szókincs folyékonysága verbális felfogás számolási képesség memória indukció térbeli percepció percepció sebessége

Egytényezős modellek- Intelligencia Cattel (1971): folyékony és kikristályosodott IQ komponensei- folyékony érvelés (!) akkulturális ismeret vizuális feldolgozás hallás utáni felfogás feldolgozási sebesség (!) helyes döntéshozás sebessége rövid távú memória (!) hosszú távú memória (!) vizuális szenzoros észlelés hallási szenzoros észlelés

Egytényezős modellek- Intelligencia Sternberg (1991) információfeldolgozási modellje : információfeldolgozó képességek- - metakomponensek - teljesítménykomponensek - ismeretszerzési komponensek „az intelligens viselkedés kontextus-függő” a környezet szerepe alapvető !

Egytényezős modellek- Kreativitás Guilford (1971): fluencia flexibilitás originalitás redefiniálás elaboráció szenzitivitás Van Tassel-Baska (1998): kreativitás fejlődésének faktorai- külső-belső tényezők, elősegítő folyamatok, személyes katalizátorok a kreatív gondolkodás és alkotás kognitív ÉS affektív folyamat !

Treffinger és Huber: a kreatív problémamegoldás fejlesztéséhez Legyen érzékeny a tanuló a problémák iránt Legyen képes a problémák definiálására Legyen képes elszakadni a megszokott gondolkodástól Legyen képes döntést hozni Legyen képes meglátni az új kapcsolatokat Legyen képes értékelni a cselekedetei következményeit Legyen képes megtervezni az ötletek gyakorlatba ültetését

Többtényezős modellek Renzulli (1978)

Általános teljesítmény-területek Matematika  Képzőművészet  Természettan  Filozófia  Társadalomtudományok  Jog  Vallás  Nyelvek  Zene  Élettudományok  Mozgásművészet Specifikus teljesítmény-területek Karikatúra  Csillagászat  Közvélemény-kutatás  Ékszertervezés  Térképkészítés  Koreográfia  Életrajz  Filmkészítés  Statisztika  Helytörténet  Elektronika  Komponálás  Kertépítészet  Kémia  Demográfia  Mikro-fényképezés  Várostervezés  Légszennyezés korlátozása  Költészet  Divattervezés  Szövés  Drámaírás  Reklám  Jelmeztervezés  Meteorológia  Bábozás  Marketing  Játéktervezés  Újságírás  Elektronikus zene  Gyermekgondozás  Fogyasztóvédelem  Főzés  Ornitológia  Bútortervezés  Navigáció  Genealógia  Szobrászat  Vadvilág kezelése  Mezőgazdasági kutatás  Állati tanulás  Filmkritika

Sternberg elgondolásai a tehetségről Ötszögű implicit tehetségelmélete (1993) : kiválóság ritkaság produktivitás demonstráció érték Új, szintetizáló megközelítése (2004) : bölcsesség intelligencia kreativitás

Gardner (1983, 1991) : speciális tehetségterületek logikai-matematikai nyelvi testi-kinesztetikus térbeli zenei interperszonális intrapszichikus

Piirto modellje

Fejlődési tényezőket figyelembe vevő modellek- Mönks (1997)

Tannenbaum modellje (1983)

Gagné modellje (1990)

Piirto modellje (1999)

Czeizel Endre 2x4 +1 faktoros modellje (1997)

A tehetség legfőbb összetevői tehát: általános képességek specifikus képességek kreativitás motiváció, elkötelezettség

A tehetségről másképp: „Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás,céltudatos fejlesztés által kibontakozott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni.” /Harsányi 1988/