Aktualitások 2008/2009

Szorgalmi időpontok A szorgalmi idő első féléve 2009. január 16-ig tart. Az iskolák 2009. január 23-ig értesítik a tanulókat, illetőleg a kiskorú tanulók szüleit az első félévben elért tanulmányi eredményekről. - első tanítási nap: 2008. szeptember 1. (hétfő), - utolsó tanítási nap: 2009. június 15. (hétfő). - az iskola utolsó, befejező évfolyamán az utolsó tanítási nap középiskolákban és a szakiskolákban: 2009. április 30. Tanítási szünetek - Őszi szünet: 2008. október 27-31-ig A szünet előtti utolsó tanítási nap október 22. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap november 3. (hétfő). - téli szünet: 2008. december 22 -2008. december 31- ig. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2008. december 20. (szombat), a szünet utáni első tanítási nap 2009. január 5. (hétfő). - Tavaszi szünet: 2009. április 9-től 14-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 8. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap április 15 (szerda).

Szorgalmi időpontok Az első és második félév lezárását követő 15 napon belül az iskoláknak nevelőtestületi értekezleten el kell végezniük pedagógiai munka elemzését, értékelését. A szorgalmi idő alatt a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra öt - a nappali oktatás munkarendje szerint működő gimnáziumban és szakközépiskolában hat- munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni. Az Oktatási Hivatal 2008. november 1. és december 31. között hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja az óvodai felvételeket, különösen a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felvételére.

Aktualitások A 2008/2009. tanévben országos mérés, értékelés keretében 4.6.8.10. évfolyamra valamennyi tanulóra kiterjedően meg kell vizsgálni az anyanyelvi és matematikai alapkészségek fejlődését. A közoktatásról szóló törvény 95§(1)bekezdésének pontja alapján a 2008/2009.tanévben országos mérés, értékelés keretében kell elvégezni a kisebbségi nyelvismeret alapozó mérését a kétnyelvű iskolák és anyanyelvű nemzetiségi iskolák negyedik évfolyamán. A 6.8.10.évfolyamon a matematikai alapkészségek vizsgálatához szükséges mérőeszközt az adott kisebbség nyelvén is rendelkezésre kell bocsátani azokban az iskolákban, ahol a matematika tantárgyat az adott kisebbség nyelvén oktatják. A méréseket az Oktatási Hivatal szervezi meg az országos szakértői névjegyzékben szakértők bevonásával 2009. május 27-én. A méréshez szükséges adatokat az intézmények 2008. december 12-ig küldik meg a Hivatalnak. 2010.február 28-ig a Hivatal intézményi és fenntartói szintű elemzéseket készít, amit 2010.május 31-ig nyilvánosságra hoz. ( Az intézményeknek is el kell készíteni elemzéseiket, amit nyilvánosságra kell hozniuk. Azok az iskolák, akik nem érik el a jogszabályban meghatározott minimumot intézkedési tervet kell készíteniük.)

Aktualitások Első évfolyamos tanulók felmérésének időpontja:2008.október 15. Azoknál a tanulóknál kell elvégezni a felmérést, akiknél az alapkészségek fejlesztését hangsúlyosabban kell a későbbiekben támogatni. A DIFER felmérést ezeknél a tanulóknál 2008. december 12-ig el kell elvégezni. Az 5. és 6. évfolyamon emelkedett 25% 50%-ra az időkeret, amelyben a nem szakrendszerű oktatást kell megszervezni első ízben a 2008/2009-es tanévben.( a Helyi tantervben ez már elkészült.) A közoktatásról szóló törvény 93.§(1) bekezdésének g pontja alapján 2009. február 1. és április 30. között szakmai ellenőrzés keretében reprezentatív mintavétel alapján el kell végezni a nem szakrendszerű oktatásra való felkészülés, a nem szakrendszerű oktatás megszervezésének vizsgálatát az általános iskolákban.

Fontos jogszabályváltozások A közoktatásról szóló 1993 LXXIX. törvény az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi XXXI. törvény részeként módosult 2008 júniusában.( 89. Magyar Közlöny) A törvénymódosítás érintette a gyermek védelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvényt is. Főbb elemek: - A Nemzeti Alaptanterv a jövőben kötelező rendelkezéseket állapíthat meg a helyi tanterv elkészítéséhez (Kt. 8. (12) - Bővülnek a szülői jogok és kötelességek az iskolapszichológusi ellátáson való megjelenési kötelezettséggel. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szülei, amennyiben 5 éves kor előtt beíratják óvodába gyermeküket óvodáztatási támogatásban részesülnek. Többcélú közoktatási intézményben az egységes szervezeti és működési szabályzat és pedagógiai program mellett egy egységes házirendet és intézményi minőségirányítási programot kell elkészíteni. (KT. 33§ ( 7.) Egységes óvoda –bölcsőde formájában (33.§(14) egy új többcélú intézményt vezetett be a Kt. első ízben a törvény 2009.évi nevelési évben lesz lehetőség az új intézménytípus indítására. A Kt. 42. §-nak (1) az iskolák csak külön jogszabályban határozhatják meg a tanulói jogviszony létesítésének tanulmányi feltételeit. Az intézményátszervezések tapasztalatai alapján került törvénybe a többcélú intézményeknél a főigazgató és igazgató kinevezésének lehetősége.

Törvényi változások A szakmai munkaközösségek felvállalhatják a gyermek és ifjúságvédelemmel és a szabadidő hasznos eltöltésével összefüggő, a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját szolgáló feladatokat is. Ennek során a szakmai munkaközösség tagja és vezetője akkor is közreműködhet, ha nem szerepel az országos szakértői névjegyzékben ( Kt. 58. (1) ) Módosult az általános iskolai felvételi körzetekre vonatkozó szabályozás, amely már nem „szomszédos” felvételi körzetről is rendelkezik.( Kt. 66. §. (2) A 2009-/2010-es tanévben nem indítható az első évfolyamon osztály abban az általános iskolában, amelyben nem jelölhető ki kötelező felvételt ellátó iskolának, feltéve, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai aránya a 2008/2009-es tanévben meghaladta az 50 %-ot. (Kt.132§ (15). Az Oktatási Hivatal ez alól felmentést adhat. A tanulói felvételeknél a hátrányos helyzetű tanulókat, a sajátos nevelési igényű tanulókat előnybe kell részesíteni. Az Oktatási Hivatal a korábbinál az egyenlő bánásmódot sértő intézkedések orvoslása terén a korábbinál komolyabb jogosítványokat kapott. ( Kt. 95/c.§) Kt. 102.§ ( 11) értelmében az intézményátszervezésre és megszüntetésre vonatkozó intézkedéseket a fenntartó legkésőbb tervezett végrehajtás évének március utolsó munkanapjáig hozhat, a nevelési-oktatási intézmény átszervezésével, fenntartói jogának átadásának, megszüntetésével összefüggő döntést.

Fontosabb jogszabály változások a közoktatási törvény végrehajtási rendeleteiben, illetve egyéb más jogszabályokban A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet tervezett módosítása: - Az intézmények SZMSZ-nek tartalmaznia kell a jövőben a szakmai munkaközösségek együttműködésének, kapcsolattartásának rendjét, továbbá a gyermekjóléti szolgálattal történő kapcsolattartás rendjét. - az intézmények számára lehetővé válik, hogy együttműködjenek a gyermekjóléti, családsegítő szolgálattal , illetve bizonyos kérdésekben az oktatásügyi közvetítői szolgálattal. - A módosítás rögzíti a kötelezettségszegő tanulóval szemben indított fegyelmi eljárást megelőző eljárással kapcsolatos részletszabályokat. - A szülői jogok között új elemként jelenik meg a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodába járatásához nyújtott anyagi támogatás. ( legalább 6 órát kell az óvodában tartózkodnia a gyermekeknek.) - A törvény a szülő kötelezettségei közé helyezte a pedagógiai szakszolgálati ellátás igénybevételét az értelmi, beszéd, hallás, látás, mozgás fejlődésének figyelemmel kísérést. - a módosítás kötelezi az intézményeket az ún. különös közzétételi lista megjelentetésére. (intézmények eredményességéről , felkészültségéről személyi feltételeihez (személyes adatokat nem sértve )kapcsolódó legfontosabb információkról a szülőket tájékoztatni szükséges - a módosítás rögzíti az intézményi minőségirányítási program elfogadásának eljárásrendjét, illetve a nevelőtestület ehhez kapcsolódó döntési jogkörét. - a módosítás kedvezményeket fogalmaz meg a több feladatellátási helyen működő intézmények számára a kötelező ( minimális eszköz és felszerelési jegyzék teljesítése tekintetében.) - A Kt. 36§-a alapján az intézmények és fenntartóik, valamint a pedagógusok, a tevékenységét, továbbá a tanulói érdekvédelemmel összefüggő tevékenységet szakmai szolgáltatások segítik. E szolgáltatások biztosításának feltételeit (10/1994 (V.13.) MKM rendelet határozza meg.

Aktualítások Az országos szakértői, az Országos vizsgáztatási az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló 31/2004. ((XI.13.) OM rendelet módosítása - pedagógiai fejlesztő szakértői, illetve szakszolgálat esélyegyenlőség, mint új területtel egészül ki. - 30 órás kötelező továbbképzés szinten tartó tanügyigazgatási képzéssel egészül ki. a szakértői névjegyzékbe való felvétel meghosszabbítása - Kt.79.§ (3), 88. § ( 6) bekezdésben meghatározott esetekben csak olyan szakértő kérhető fel , aki a kötelező továbbképzésen a tanügyigazgatás területén megújította ismereteit, valamint részt vett az évenkénti „szinten tartó” képzésen. A középfokú eljárás új elemei: - 11/1994 (VI.8) MKM rendelet szabályozásában kerül sor - 9.évfolyamnál alacsonyabb évfolyamra hirdet felvételt, csak kizárólag a tanulmányi eredmények alapján, a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga eredményei alapján dönthet a felvételről. - Új elem, hogy a 6. vagy 8. évfolyammal működő középiskolákba felvételi eljárás során nem szervezhetnek szóbeli vizsgát. - Ha a középiskola 9.évfolyamon hirdet felvételt, csak kizárólag a tanulmányi eredmények alapján, a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga és a szóbeli vizsga eredményei alapján dönthet a felvételről. - Tehetséggondozó iskola az az iskola, amelyik a pedagógiai programját a miniszter által kiadott „Tehetséggondozó oktatási program” alapján készíti el, és legalább 2 évfolyamon felzárkóztató foglalkozásokat biztosít. - A Tehetséggondozó oktatási programot azok a középiskolák alkalmazhatják, ahol a helyi tantervben adott tantárgy ismereteiből legalább öt tanítási év óta emelet szintű oktatás folyik, továbbá a felvehető tanulók száma meghaladja, a felvethető létszám másfélszeresét.

Nem szakrendszerű oktatás 2009. február 1 és április 30 között szakmai ellenőrzés keretében reprezentatív mintavétel alapján kell elvégezni a nem szakrendszerű oktatásra való felkészülés, továbbá a nem szakrendszerű oktatás vizsgálatának az általános iskolákban. Minden intézményben kötelező: - 1.6 évfolyamon a kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása a folyamatos egyénhez igazodó fejlesztés megvalósítása - a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása problémáik megoldásának segítése - adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása - az adott tanulócsoport szintjén egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési és értékelési eljárások alkalmazása. - A nem szakrendszerű oktatás keretei között nincs szükség feltétlenül az átadásra kerülő ismeretrendszerek tantárgyi tagolására, nagyobb lehetőséget kapjon az alapvető készségek és képességek fejlesztése. - A nem szakrendszerű oktatás keretében a helyi tanterv az évismétlésre vonatkozó korlátozása nem szakrendszerű oktatás keretében a 6. évfolyam végig érvényesítheti.

Fontosabb változtatások a pedagógus foglalkoztatásban A közoktatásról szóló törvény 55. §-nak kiegészítésében lehetőség van arra, hogy a fenntartó a különböző településeken levő többcélú intézményekbe főigazgatót nevezzen ki, ha tagintézmények száma meghaladja az ötöt az intézményegység élére igazgató, óvodavezető bízható meg, vagy a gyermeklétszám eléri az 1500 főt. Fontos rendelkezés az 55 § (4) az intézményvezetői megbízásra benyújtott pályázat és az ezzel kialakított szavazás eredménye nyilvános közérdekű adat, melyet az intézmény honlapján közzé kell tenni. A 138/1992 (X.8) Korm. rendelet módosításának tervezete megszünteti a feladatellátási terv készítésére vonatkozó jogszabályt. A tanítási időkeret kialakításával „legalább” kéthavi tanítási időkeret kialakításával szervezi meg. „ Új tudás Műveltség Mindenkinek Cselekvési Tervhez kapcsolódik, hogy 2009-től kiegészítő illetményben részesülnek a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nevelését oktatását végző pedagógusok. A pályakezdő pedagógusoknak kiegészítő illetmény jár 32000.-az egyetemet végzetteknek 20000.- a főiskolát végzetteknek 21 éven keresztül. Kiegészítő illetményt kapnak a közoktatási intézmények vezetői havi 20000-40000.- összegben az intézmény nagyságától függően a mindenkori pótlékalap százalékában határozza meg a jogszabály

Az oktatás tartalmi szabályozásának újdonságai A kihirdetés előtt áll a nem szakrendszerű oktatás kerettanterve Módszertani segítséget nyújt a Kerettanterv az egységes, iskolaotthonos, szakaszos (epochális) oktatáshoz 2010/2011 tanévben megvan a lehetősége annak, hogy a középiskolákban megszervezzék a nyelvoktatási programokat

Aktualítások A sajátos nevelésű igényű gyermekek, tanulók ellátását érintő változások: - A sajátos nevelés igényű gyermekek fejlesztő foglalkozásának a Kt.52.§ (6) meghatározott időkeretben történő megszervezéséért 35.§ (4) alapján a nevelési-oktatási intézmény vezetője a felelős. - A jogszabályváltozás nem érinti az EGYMI-t A Kt.33.§ (11-12 alapján) a gyermekek, tanulók a többi gyermekkel, tanulóval való együtt történő nevelésének, oktatásának segítésében közreműködhetnek az utazó szakember hálózat működtetésével. Az iskolai fejlesztő foglalkozás heti időkeretét 8 fős csoportokra kell meghatározni. 14/1994. MKM rendelet. A csoportokra jutó időkeretet más felosztásban is meg lehet szervezni. Az iskolai fejlesztő foglalkozás egyéni fejlesztési terv alapján történik dokumentációja a központilag kiadott egyéni fejlődési lap. (Tü 356.rsz. belív nyomtatványszáma: Tü.357.r.sz.) - A megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége, vagy enyhe értelmi fogyatékosság véleményezése esetén a nevelési-oktatási intézmény, csak abban az esetben tehet javaslatot a szakértői bizottság által történő vizsgálatra, ha a gyermek vizsgálatára a nevelési tanácsadás keretében erre már sor került.

Aktualítások Az iskolai tankönyvellátás és tankönyvtámogatás a 2008/2009 tanévben A 2008 január 1-jétől az iskolák kizárólag a hivatalos tankönyvjegyzékről, az árkorlátot meghaladó tankönyvek jegyzékéről, valamint a könyves jegyzékről rendelhetnek. A tankönyveket a 2001 évi XXXVII .törvény keretében meghatározott tanulók a tankönyveket az esélyegyenlőség érdekében térítésmentesen kell, hogy megkapják. A tartós nevelésbe vett gyermekek, vagy gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő nevelőszülőknél átmeneti, vagy tartós nevelésbe vett tanuló után normatív kedvezmény nem vehető igénybe. A tanulók tankönyvellátásához 1000 Ft/év igényelhető. Az ingyenes tankönyvellátáshoz a központi költségvetés 10.000 Ft/év normatív támogatást nyújt. A kedvezményes gyermekétkeztetés , egyéb szociális juttatások Az óvodás,1-5. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek után intézményi térítési díj 100 %-át kedvezményként kell biztosítani. - Az e körbe nem tartozó a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek és tanulók után - A három, vagy többgyermekes családoknál gyermekenként - A tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekek az intézményi térítési díj 50 %-át kell biztosítani. A tartós nevelésbe vett gyermekek, vagy gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő nevelőszülőknél átmeneti, vagy tartós nevelésbe vett tanuló után normatív kedvezmény nem vehető igénybe. Igénybe vehető támogatások, juttatások: - rendszeres gyermekvédelmi támogatás - rendkívüli gyermekvédelmi támogatás - pénzbeli támogatás - kiegészítő gyermekvédelmi támogatás - családi pótlék

Az esélyegyenlőséget célzó intézkedések A 11/1994 MKM rendelet 37.§-a lehetőséget biztosít a nem magyar állampolgárságú tanulók felkészítésére A halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat oktató iskolák, az integrációs és képesség kibontakoztató felkészítés megszervezése esetén külön forrás lehívására jogosultak. Integrációs felkészítés az általános iskola mellett, a középiskola 9.évfolyamán is indítható Óvodai fejlesztő program szervezésének támogatására is lehetőség nyílik, az Óvodai Integrációs program szerinti foglalkoztatás esetében. A támogatást elnyert fenntartónak és a támogatásban részesülő intézményeknek 2008. szeptember 30-áig kel együttműködési megállapodást kötni az Országos Oktatási Integrációs hálózattal és az OKM támogatáskezelővel. Megújult az útravaló ösztöndíj A Tehetséggondozó középiskola címet elnyert középiskolák pedagógusai a halmozottan hátrányos helyzetű 7.8.osztályos tanulók mentoraként kiemelt ösztöndíjban részesülhetnek. A fenntartó 2008 szept.1-től köteles gondoskodni arról, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek három éves koruktól igénybe tudják venni az óvodai nevelést. 20/1997 Kom rend 12/H §-ban foglaltak alapján. Az óvodás gyermekek fogadása egész évben folyamatosan történik A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodáztatásának támogatására a fenntartó a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI.. törvény 20/C §-a rendelkezik. Az NFT új eleme minden közoktatási pályázatok benyújtásakor esélyegyenlőségi helyzetelemzést, és tervet kell készíteni. Amennyiben a hátrányos helyzetű tanulók aránya meghaladja a 40 %-ot esélyegyenlőségi szakértőt kell alkalmazni, mely ellenjegyzi a tervezetet.

Uniós és hazai fejlesztési források A 2007-2013 években az Új Magyarország Fejlesztési Terv nyújtotta lehetőségek közül a Társadalmi Megújulás Operatív Programban (szakmai, tartalmi fejlesztések, továbbképzések), Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programban (infokommunikációs eszközök beszerzése), a Környezet és Energia Operatív Programban (erdei iskola hálózat infrastrukturális fejlesztése), valamint a Regionális operatív programokban (infrastrukturális fejlesztés) érintett a közoktatás. Oktatási és Kulturális Minisztérium célkitűzése, regionális pályázatok összekapcsolódnak a TÁMOP pályázatokkal. Alapvető kritérium, hogy egyetlen felújítás, infrastrukturális fejlesztés sem történhet hozzá kapcsolódó tartalomfejlesztés nélkül.

OKÉV kérései az intézmények felé Helyes dokumentum vezetés A teljesítményértékelés ciklusának meghatározása A pedagógiai program mindenkire nézve kötelező! A tanulók bukásáról szóló értesítést 1 hónappal a félév, illetve tanév vége előtt a szülők felé jelezzék! Az országos mérés időpontjára ne szervezzenek erdei iskolát, tanulmányi kirándulást! Az ügyeletek megszervezése kötelező!

Minden kollegámnak és tanulónak nagyon jó tanévkezdést kívánok! Köszönöm a figyelmet! Minden kollegámnak és tanulónak nagyon jó tanévkezdést kívánok!