Az oktatási rendszer funkciói Előadó: Dr. Baráth Tibor SZTE Neveléstudományi Tanszék Közoktatási Vezetőképző Intézet

Az oktatási rendszer értelmezése Kialakulás A modern rendszer jellemzői népesség egésze törvényi szabályozás finanszírozás – közpénz felügyelet (politikai hatóság) Rendszerjelleg Elkülönülés és összekapcsolódás (Parsons) Hatékony cselekvés – elkülönült szervezet Önállóság versus összekapcsolás elkülönülés előnye: hatékonyság hátránya: leegyszerűsítés konfliktus megközelítése többfunkciós rendszerek

Funkciók Lehetséges tipizálás, többféle leírás Lényeg: változások hatása a funkciók ellátására reprodukció adaptáció célkitűzés integráció Egy újabb tipizálás: A kultúra újratermelése Az egyének személyiségének alakítása A társadalmi struktúra újratermelése vagy átalakulásának elősegítése A politikai rendszer legitimálása A társadalmi integráció biztosítása Különböző közvetlen szolgáltatási funkciók ellátása A társadalmi változások elősegítése vagy fékezése

Kulturális reprodukció 1. Kultúra, tudás, normák átadása Oktatás – nem kizárólagos színtér Informális csoportosítás, tudományos / művészeti szervezetek, nyilvánosság Tudás – család Formálistól az informális felé történő elmozdulás – life long learning Korlátok Legfontosabb nyilvános terep – jog, politika által szabályozott, formális szerkezeti keretek A tartalom visszahat az intézményrendszerre

Kulturális reprodukció 2. – társadalmi tudás Tudományos Mindennapi Technikai – technológiai Tudásformák logikája – konfliktusok Tantervi döntések Elméleti versus gyakorlati tudásátadás igénye - PISA Kik határozzák meg a tudás tartalmát? Tudomány Politika Tanárság Átadás: standardizált, szabályozott Iskolaszervezési döntések, tantervi vizsgák…stb. Tanulásszervezés csoportos versus tanulás egyéni jellege

Kulturális reprodukció 3. - Értékek Értékek és viselkedési minták Normál, szabályok – társadalmi beilleszkedés, gazdasági tevékenység (jövőre vagy a múltra orientált-e az iskola) Rendszereltérések: hangsúlyok (pl.: tudás (ismeretek), normák (szocializáció)) Explicit értékek: deklarációk Implicit értékek: szervezeti és tanári viselkedés Standardizálás egyéni elsajátítás ellentéte (család iskola (pl.: házirend)

Kulturális reprodukció 4. – személyiségformálás Kultúra elsajátítás és a személyiségformálás – lélektani és funkcionális szempontból nem elválasztható Személyiség: közös jellemzők és differenciák adottság és külső hatás Két jellemző: kompetencia (kognitív, szociális) Én (ego) Ősi funkció a személyiség formálása Nem kizárólagos hatás Társadalmi hatások és az egyén személyisége Személyiségek társadalmi hatássá összegződése önállóság önérdek érvényesítése depresszió standardizálás versus egyénekhez való alkalmazkodás (pl.: tanácsadás, pszichológus az iskolában)

A társadalmi struktúra újratermelése vagy megváltozása Meghatározó szerep a társadalmi struktúra újratermelésében mechanizmusok – nyitottabbá válás – mobilitás Három összefüggés: Társadalmi képek Újratermelés – önkényes – leleplezendő – társadalomtudomány feladata Tudás, végzettség – pozíció – ez igazságosabb fejlesztést támogató amit versus politikai hatalom válogatása vagy vagyoni helyzet Újratermelés pozitív / negatív funkciói: társadalmi különbségek őrzése /erősítése Gyengítése / megszüntetése (oktatás politika legfontosabb konfliktusa) Az újratermelés direkt és indirekt formái

Szolgáltató funkció Értelmezés Elkülönült szolgáltató funkció Az oktatás egésze szolgáltatás (minőségirányítás) Példák a megjelenési formákra Felsőoktatás és vállalatok kapcsolata (fejlesztések, elemzések, prognózisok) Közoktatás (kulturális programok, környezetvédelem …stb.) Az értelmezés rendszerjellemző

Változás és fejlődés támogatása Változások elősegítése vagy akadályozása Technológiai változások, új munkaformák (globalizáció) Értékek, magatartásformák Változás: érdek – és értékviszonyok átstrukturálása Hatás: társadalmi átrétegződés Konfliktusok

Funkciók közötti konfliktusok Gazdasági és politikai érdekcsoportok hatása az oktatásra Társadalmi integráció, szociális funkció – nevelés és oktatás Az oktatáspolitikai mozgások legfontosabb jellemzője a funkciók konfliktusa; példák: finanszírozás a képzés tartalma korcsoportok oktatási szükséglete kultúraátadás és a személyiségfejlődés ismeret, gyakorlatiasság történelem vagy társadalomismeret Egymást erősítő megjelenési formák Funkciók, érdekek, kormányzati struktúra

Gazdasági funkció Az oktatás szerepe: az egyén társadalmi pozíciójának kijelölése a gazdaság működése, növekedése a modern árutermelés Az oktatás és a gazdaság kapcsolódási pontjai Gazdasági – pénzügyi rendszerhez kötődés Az oktatás áru jellege Munkaerőpiac

A politikai rendszer legitimitása A rendszer fenntartása, elfogadottsága Plurális demokrácia – autonóm polgár Monolitikus rendszer – az egyéni autonómia korlátozása Formák: direkt politikai nevelés közvetett politikai szocializáció

Társadalmi integráció Modern társadalmak: komplex, differenciált óriásrendszerek Az integrációban való részvétel formái Kulturális reprodukció (normák, nyelvismeret …stb. ) A társadalmi struktúra újratermelése (stabilitás) Családmodellek – iskolai feladatok Szociális szolgáltatások Az integritást veszélyeztető problémák kezelése Leszakadás Drogabúzus Nemek kapcsolata Stb.

Oktatás és más alrendszerek A kapcsolat jellemzője: elkülönülés és összekapcsolódás együttes megjelenése Oktatás és politika Dinamikus, kétirányú kapcsolat A politika fogalma szubsztanciális: hatalom növelése, érdekkötöttség formális: kapcsolódás pártokhoz, kormányzathoz, közigazgatáshoz, törvényalkotáshoz politikai és szakmai folyamatok a politika mint cselekvési stratégia oktatáspolitika (politics, policy)

Oktatás és gazdaság Gazdasági fogalmak használata a rendszerműködés leírására Kereslet, kínálat, egyenértékes, ár, érték … stb. Összehasonlíthatóság (standardok) Értelmezés Szubsztanciális: gazdasági hatással bíró folyamat (pl.: érettségi) Formális: direkt kapcsolat a gazdasággal (pl.: magániskola) Erőforrások elosztása Szakmai és gazdasági döntések kapcsolata Hatékonyság Elosztási módok: piaci, bürokratikus, politikai

Rendszerintegráció Autonómia és kapcsolódás Meghatározó kérdés: átfogó problémák megoldására való együttes képesség (példák) Rendszerintegráció fogalma Alrendszerek harmonizálása Alrendszeren belüli összehangolás (frekvenciák) Alrendszerek és a társadalmi problémák összehangolása Rendszerintegráció feladata: szabályozás Megnyilvánulási formák (pl.: politika, piac) Alrendszerek – kormányzati struktúra Konfliktusok LLL Illetékességi hatáskör Szektorköziség Az integráció szintjei Egyén Intézmény Rendszer Egymást korlátozó autonómiák