Önkormányzati döntések, rendeletek hatásvizsgálata

CÉL: Az önkormányzati jogalkotás (döntéshozatal) eredményszempontú hatékonyságának elősegítése: Megfelelő cél kijelölés; Megfelelő – hatékony - eszköz, módszer választás; Hatékonysági, eredményességi kontroll mechanizmusok alkalmazása (visszacsatolás); Az felismert saját, és nem saját eredmények újrahasznosítása (bevált és működő módszerek)

(jogalkotás vagy más típusú döntés szükséges-e) Megoldandó probléma, felmerült kérdés, intézkedést igénylő helyzet… stb. Az első döntés (jogalkotás vagy más típusú döntés szükséges-e) Jogalkotás (Önkormányzat esetében rendelet) Más típusú döntés: Képviselő-testület határozata; Bizottsági határozat; Tisztségviselő döntése Önálló jogalkotás Felhatalmazáson alapuló jogalkotás

RIA, DIA Decision Impact Assessment (DIA) Döntési Hatáselemzés Regulatory Impact Assessment (RIA) Jogszabályi – szabályozási - hatásvizsgálat RIA

RIA Nemzetközileg bevezetett fogalom; A DIA halmaz részét képezi; A RIA körében kidolgozott módszerek, eszközök, vizsgálatok megfelelően alkalmazhatók a DIA esetében

A jogforrások rendszere Jogforrási hierarchia Alkotmány (1949. évi XX. törvény) Törvény (pl.: 1987. évi XI. törvény) Törvény erejű rendelet Rendelet (pl.: 2/2006 IM rendelet) Kormány rendelet Miniszteri rendelet Önkormányzati rendelet ___________________________________________________________________________________________ Állami irányítás egyéb jogi eszközei (pl.: utasítás)

Jogi hatásvizsgálat Előzetes hatásvizsgálat Jogalkotás Jogérvényesülés Utólagos hatásvizsgálat

A Szabályozási (Döntési) Hatásvizsgálat folyamata

Előkészítés – Tényleges Hatásvizsgálat - Döntéshozatal

A jogszabályi és döntési hatásvizsgálat közös kritériumai Elő kell segíteniük a: nemzeti érdekérvényesítést; az Európai Unió jogrendjébe illeszkedést; emberi jogok érvényesülését; környezetvédelmi szempontok érvényesülését; esélyegyenlőség érvényesülését, döntések (jogszabályok) ésszerűséget, a reális döntési (jogalkotási) célok feltérképezését; a hatékonyságot

A jogszabályi és döntési hatásvizsgálat közös kritériumai Nemzeti érdekérvényesítés I. Minden döntéshozó (jogalkotó) szerv, intézmény alapvető kötelessége: nemzeti (ezen belül állami, önkormányzati) vagyon védelme; nemzeti kulturális örökség védelme; a nemzetgazdaság működésének elősegítése; az állampolgárok személyi vagyoni jogainak a védelme, érdekérvényesítési lehetőségeinek a biztosítása;

Gazdasági érdekérvényesítés: A jogszabályi és döntési hatásvizsgálat közös kritériumai Nemzeti érdekérvényesítés II. Gazdasági érdekérvényesítés: A hazai szereplők részére a gazdasági folyamatokban való bekapcsolódás biztosítása, minimálisan a hazai szereplők kirekesztésének az elkerülése: Pályázati kritériumok megfogalmazása; Megrendelések, megbízások, feladatkijelölés; A helyi érdekek és országos érdekek összhangja (feszültségek elkerülése, csökkentése);

A jogi hatásvizsgálat célja és eredménye Célok: A jogalkotó döntési helyzetének megalapozása; A kedvezőtlen hatású szabályozási eszközök kiküszöbölése; A jogszabályok hatékonyságának növelése; Minőségi jogalkotás elősegítése; A jogalkotói szándékokat hívebben tükröző jogrend megteremtése; Deregulációs szemlélet érvényesülésének elősegítése; Eredmény: Átfogó kép az adott szabályozó eszköz különböző hatásairól; A hatásvizsgálat monetarizál, vagyis pénzben fejezi ki a hatásokat, ezáltal jobban összehasonlíthatóvá tesznek bizonyos elemeket; Rámutat rövid, közép vagy hosszú távú társadalmi, gazdasági és egyéb hatásokra; A jogszabályhoz közvetlenül nem kapcsolódó jelenségek feltárása; Érdemi konzultációs lehetőségek a jogszabály előkészítés során;

A jogalkotási törvény és a hatásvizsgálat kapcsolata „A jogszabály megalkotása előtt - a tudomány eredményeire támaszkodva - elemezni kell a szabályozni kívánt társadalmi-gazdasági viszonyokat, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, az érdek összeütközések feloldásának a lehetőségét, meg kell vizsgálni a szabályozás várható hatását és a végrehajtás feltételeit. Erről a jogalkotót tájékoztatni kell.” (18. §) „A jogalkotó és a jogalkalmazó szerveknek figyelemmel kell kísérniük a jogszabályok alkalmazásának hatását, fel kell tárniuk az érvényre juttatásukat gátló körülményeket, és a tapasztalatokat a jogalkotásban is hasznosítani kell.” (44. §) „A szakminiszter feladata, hogy folyamatosan vizsgálja – az érdekelt minisztereknek és országos hatáskörű szervek vezetőinek bevonásával – a jogszabályok hatályosulását, és a vizsgálat eredménye alapján megtegye a szükséges intézkedéseket. E kötelessége nem érinti a Legfelsőbb Bíróság elnökének, és a legfőbb ügyésznek a jogkörét.” (45. §) A jogszabályok hatályosulásának tapasztalatairól a szakminiszter a jogszabály-előkészítés során, illetőleg a jogalkotási program előkészítésekor tájékoztatja az igazságügy-minisztert.” (45. §)

A jogalkotás szakaszai KIHÍRDETÉS ELŐKÉSZÍTÉS KIBOCSÁTÁS KEZDEMÉNYEZÉS TERVEZET ELKÉSZÍTÉSE TERVEZETEK VÉLEMÉNYEZÉSE JOGALKOTÓ ELÉ TERJESZTÉS ELFOGADÁS ALÁÍRÁS KIHIRDETÉS, ILLETVE

Jogalkotás kezdeményezése I. ELŐZETES SZÜKSÉGESSÉGI VIZSGÁLATOK JOGALKOTÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNYOK YEZÉS CÉLMEGHATÁROZÁS ELŐKÉSZÍTÉSRE KIJELÖLT SZERVEZET MEGHATÁROZÁSA ANYAGGYŰJTÉS JOGALKOTÓ TÁJÉKOZTATÁSA Hatásvizsgálati módszerek alkalmazása a jogalkotás jelen szakaszában Előzetes hatásvizsgálat

Jogalkotás kezdeményezése II. AZ ELŐZETES VIZSGÁLATHOZ AZ ANYAGGYŰJTÉS SZEMPONTJAI: - A SZABÁLYOZANDÓ TÁRGGYAL KAPCSOLATOS SZOCIOLÓGIAI, STATISZTIKAI ADATGYŰJTÉSEK ÉS FELDOLGOZÁSOK, ÚJ SZABÁLYOZÁST SÜRGETŐ JELZÉSEK - A TÁRGYAT ÉRINTŐ AKTUÁLIS JOG- ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI IRÁNYELVEK ÉS ÁLLÁSFOGLALÁSOK - A TÁRGY SZABÁLYOZÁSÁNAK HAZAI GYAKORLATA, ENNEK EREDMÉNYEI, HATÁSAI - A TÁRGY SZABÁLYOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HATÁROZATOK, BÍRÓSÁGI GYAKORLAT, JOGEGYSÉGI HATÁROZATOK

A jogszabály-tervezet véleményezése Célja: alkalmas-e az előterjesztés a megalapozott döntéshoztalhoz? tartalmazza-e a döntéshez szükséges információkat? helyt ad-e az indokolt eltérő álláspontoknak? reális szabályozási alternatívákat vázol-e fel? Tervszerűség megvalósítása időben el kell dönteni, hogy a jogszabály-tervezet tárgya szerint milyen mértékben szükséges a társadalmi nyilvánosság biztosítása meg kell határozni a véleményezés fórumait és formáit az időpontokat úgy kell megállapítani, hogy a beérkező vélemények érdemben figyelembevehetők legyenek

A jogszabály-tervezet jogalkotó elé terjesztése - Jogszabály-tervezet tartalma: Az előterjesztés tartalma: jogalkotás szükségessége, konkrét indokai jogszabály által elérni kívánt cél tervezett szabályozási megoldások indokai (ált. és részletes indokolás) az előkészítésben részt vett szervek, személyek jelölése elhangzott fontosabb javaslatok (a felvetett,de elutasított is!) jogszabály tárgya jogszabály szövege normasértőkkel szembeni szankciók záró rendelkezések - hatálybalépés - módosított, hatályon kívül helyezett jsz-ok,

Preventív dereguláció Utólagos dereguláció A szabályozá-si célok helyes megválasz-tása Előzetes hatás-vizsgálat Szabályozás-technikai eszközök célszerű használata Jogszabály-szerkesztési elvek alkalmazása Utólagos hatás-vizsgálat A technikai dereguláció elveinek betartása Folyamatos érdemi dereguláció „Reguláció” Preventív dereguláció Utólagos dereguláció

A hatásvizsgálat eszközrendszere Jogtechnikai hatáselemzés Gazdasági hatáselemzés Társadalmi hatáselemzés Joghatékonyság vizsgálat Környezeti hatáselemzés Az ember egészségére gyakorolt hatások vizsgálata

Jogtechnikai hatáselemzés I. - tartalmi check-list - a magatartási és technikai normák markáns elválasztása többször hivatkozott jogszabály rövidítésének jelölése az első használat során kivételek pontos körének és tartalmának egyértelmű meghatározása többször használt fogalom rövidítése (első alkalommal megállapítani) jogkövetkezményekkel járó parancsok, tilalmak egyértelmű meghatározása szabálysértési tényállás pontos jogszabályi meghivatkozással, vagy tételes szabálysértési rendelkezés meghatározásával mellékletek lehetőség szerinti kerülése (magatartás-szabályt soha nem tartalmazhat!) jogszabályi rendelkezés lábjegyzetben nem lehet!

Jogtechnikai hatáselemzés II. - megszövegezési check-list - nyelvhelyesség követelménye közérthetőség követelménye (vizuális áttekinthetőség) absztrakt megfogalmazás, kazuisztikus szabályozás kerülése példák kerülése a normaszövegben (csak ha segíti az érthetőséget) idegen szavak csak akkor, ha nincs magyar megfelelője általános jelentéstől eltérő fogalomhasználat – értelmező rendelkezés ugyanazt a fogalmat mindig ugyanazzal a fogalommal kell jelölni gyűjtőfogalmakat általános gyakorlatnak megfelelően kell használni általában egyes szám használata kijelentő mód = parancs, kötelezés, feltételes mód = felhatalmazás töltelékszavak, határozatlan jogfogalmak kerülése számjegyek, mértékegységek, pénzösszegek egységes, egyértelmű jelzése

Statisztikai adatszerzés - a hatásvizsgálat megalapozó módszere - adatfelvétel, adminisztratív források kísérletek

Gazdasági hatáselemzés I. CÉL: a célkitűzések megvalósításához szükséges anyagi erőforrás-szükségletek meghatározása pénzügyi és más dimenziókban kifejezhető haszon meghatározása, megbecslése A jogszabály hasznainak és költségeinek meghatározása a jogok és kötelezettségek megállapításávalkeletkező szükségszerű terhek; (közvetlen és közvetett hatások) a szabályozás költség- és haszonvonzatainak feltérképezése tehát az egyes szabályokhoz (releváns költségek, bevételek, hasznok)

Gazdasági hatáselemzés II. Az „elemi szorzatos tábla” módszere: A gazdasági hatáselemzés kihagyhatatlan, mégis legegyszerűbb módszere; A tudományos gazdasági hatáselemző módszereket megelőzően minden döntéshozatal, jogszabályalkotás előtt elvégezni javasolt módszer; A jogszabály, döntés gazdasági pénzügyi hatásainak előzetes ellenőrzése egyszerű matematikai számítások, illetve becslések alapján, A hibás hatások 70%-ban kiszűrhetők ezen teszt alkalmazásával; Elvégzéséhez bármely szerv, önkormányzat rendelkezik megfelelő megfelelő szakértelemmel; Elvégzésére jellemzően a döntést, jogszabályt előkészítő személyt (irodát, csoportot, ügyosztályt) köteles

Társadalmi hatások vizsgálata I. társadalmi igazságosság; (jogok és kötelezettségek arányos, diszkriminációmentes megoszlása) fenntartható fejlődés (jogintézmények legitimitása és a rendelkezésre álló erőforrások lehetővé teszik-e a folyamatos működést, alkalmazást)

Társadalmi hatások vizsgálata II. A JOG HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA: közgazdasági megközelítés (hasznosság, költségek) jogszociológiai megközelítésű elemzés pszicho-szociális körülmények (jogrendbe vetett bizalom, jogszolgáltatás iránti tisztelet) Rendszertani megközelítés egymásra ható jogszabályok rendszere

Környezeti hatáselemzés I. A Környezeti hatáselemzés sarokpontjai: a fenntartható fejlődés; szabályozási aktus környezetre gyakorolt hatásának vizsgálata az egyes emberi beavatkozások lehetséges környezeti hatásának vizsgálata A környezeti hatáselemzés a hatásvizsgálatok önállósodott és speciális elemeket hordozó fajtája

nem hatásvizsgálat köteles tev. Környezeti hatásvizsgálat Környezeti hatáselemzés (példa) előzetes vizsgálat nem hatásvizsgálat köteles tev. Környezeti hatásvizsgálat környezetvédelmi engedély egységes környezethasználati engedélyezés* egységes környezethasználati engedély

Környezeti hatáselemzés II. A környezeti hatásvizsgálat lépései 1. Hatásvizsgálat szükségességének meghatározása 2. A lényeges vizsgálandó környezeti hatások és tényezők azonosítása 3. Tényleges hatásvizsgálat 4. Javaslat a káros hatások enyhítésére 5. Döntés 6. Nyomonkövetés és utólagos vizsgálat

Egészségi hatások vizsgálata Intézkedések, programok egészségre gyakorolt hatása: egészségi állapotra befolyással bíró környezeti, gazdasági, közlekedési, infrastrukturális, képzési tényezők emberekre gyakorolt élettani, lelki, életmódbeli következményeinek köre

Rendeletalkotás a szociális igazgatás területén……………………. 6.3. A helyi adórendeletek átvilágítása…………………………………. 6.4. A vásárok és piacok rendje tárgykörben alkotott önkormányzati rendeletek………………………………………….. 6.5. Hatósági árak, közszolgáltatási díjak megállapítására vonatkozó önkormányzati rendeletek………………………………………… 6.6. Vagyonrendeletek…………………………………………………. 6.7. Rendeletalkotás az állatok tartásáról ………………………………….

Tipikus Önkormányzati rendeletalkotási témák rendeletalkotás a szociális igazgatás területén, helyi adórendeletek, a vásárok és piacok rendje tárgykörben alkotott rendeletek, hatósági árak, közszolgáltatási díjak megállapítása, vagyonrendeletek, állatok tartásáról, lakásrendeletek, parkolási rendeletek, szabályozási tervek

Példa 1. /Szabályozási terv 1. Mi az elérendő cél? kell-e annak érdekében szabályozási tervet alkotni; Költségek Várható (közvetlen) költségek elemzése: terveztetés (Önkormányzat vagy külső személy fizeti); egyeztetések; adminisztráció; Várható (közvetett) költségek Kisajátítási helyzetet keletkeztet-e Költségei, kisajátítás megállapodás útján történő kiváltása: Kártalanítás, Egyéb kártalanítás

Példa 1. /Szabályozási terv 2. Előnyök: Anyagi előnyök: Önkormányzati ingatlanok felértékelődnek, Iparűzési tevékenység folytathatóvá válik (adó bevétel növekedés) Befektetések megtartása vonzása (turizmus, adóbevétel) Az Önkormányzat által elkészített szabályozási tervért cserébe meghatározott ellenérték (településrendezési szerződés): pénzbeli ellenérték, beruházás Egyéb előnyök Környezeti szempontok érvényesítése, Település képi javulás, változás, Közérzeti javulás (egészségtelen tevékenység megszüntetése, esztétikai hibák orvoslása – pl. bontási eljárások útján -, Közlekedési lehetőségek javulása, sport, rekreációs lehetőségek kiteljesedése Az egyéb előnyök befektetéseket illetve turizmust vonzó másodlagos hatásai

Példa 2. /Parkolási rendelet 1. A rendelet céljának meghatározása: rendezett parkolás kialakítása, a település meghatározott részének (parkolás alól) tehermentesítése, bevételek növelése beruházáshoz parkolási kedvezmény/szigorítás alkalmazása parkoló létszám (pénzbeli) megváltása

Példa 2. /Parkolási rendelet 2. Módszerek megválasztás: Parkolási tilalmak (jogi tilalmak, fizikai akadályok –sorompós rendszerek -) P+R, illetve B+R rendszer kialakítása Költségviselés meghatározása Tervezés költsége Kialakítás költsége Engedélyezési munkák Parkoló órás rendszer telepítése Parkolóőr Követeléskezelés Várható bevételek elemzése

Példa 2. /Parkolási rendelet 3. A parkolási rendelet hatályának meghatározása Területi hatály: Település rész, meghatározott utcák, Egész településre kiterjedő Mentesítette területek Személyi hatály Személyes mentességek Kedvezmények

Példa 2. /Parkolási rendelet 4. Az automatákkal működő parkolási rendszer esetén mérlegelendő szempontok: AZ AUTOMATA FUNKCIÓJA TERVEZÉS ÉS KONSTRUKCIÓ BIZTONSÁG AZ AUTOMATA MŰKÖDTETÉSE ELLENŐRZÉS ÉS ÁLLAPOT JELENTÉS ELLENŐRZÉSI LEHETŐSÉGEK SZÁMÍTÓGÉP RENDSZER

Példa 2. /Parkolási rendelet 4. Parkolási ügyviteli rendszer 1/2 Ellenőrzési és büntetés behajtással kapcsolatos ügyviteli folyamatok Beérkező adatok fogadása, adatok szinkronizálása a PDA-kkal. Egységes adatbázissá alakítása. Fizetési felszólítások küldése. Befizetések nyomon követése Kintlévőségek figyelése Ismételt felszólítások küldése Jelentések kimutatások készítése amelynek minimum a következőket tartalmaznia: Összes követelés egy megadható időszakra Összes befizetett bevétel egy megadható időszakra Összes kintlévőség egy megadható időszakra. Összes egy adott nap számot meghaladó kintlévőség egy megadható időszakra Kérésre lekérdezhető legyen az 1. felszólítás után nem fizetettek listája. Kérésre lekérdezhető legyen az 2. felszólítás után nem fizetettek listája. Kérésre lekérdezhető legyen az 3. felszólítás után nem fizetettek listája. Kérésre lekérhetőek legyenek egy adott büntetési folyamattal kapcsolatos események

Példa 2. /Parkolási rendelet 5. Parkolási ügyviteli rendszer 2/2 adatok bírósági ügyekhez, vagy az ügy pillanatnyi állapotának ismeretéhez. Az adatkezelésnek olyannak kell lennie, hogy rendszám alapon a tulajdonosi adatok kikérhetőek legyenek a gépjármű nyilvántartásból. Rögzített képanyagnak illetve annak adat kezelésének olyannak kell lennie, hogy annak eredetisége igazolható legyen. (Ennek a feltételen a PDA-ra is igaznak kell lennie.) Büntetési adatbázis lekérdezhetősége különböző szűrési szempontok szerint. Minden folyamatnak meg kell felelnie az érvényes pénzügyi és egyéb aktuálisan hatályos jogszabályi követelményeknek.

Példa 3. Város/Település kártyák alkalmazásának döntési pontjai 1. Városi/települési szolgáltatások kedvezményrendszere (egyedi akciók: pl.: virágosítás) Kereskedelmi kedvezmények bővítése Helyi tömegközlekedés jegy-bérlet funkció - Elektronikus jegyrendszerhez kapcsolódás lehetősége Parkolási funkció Fizikai beléptető rendszerhez kapcsolódás lehetősége (munkahelyi, iskolai beléptetés) Logikai beléptető rendszerhez kapcsolódás lehetősége (pl.:könyvtárhasználat) Munkaidő nyilvántartási rendszerhez kapcsolható Berendezés és eszközhasználat jogosultsági kezelése (pl.:köztéri internet elérés) Gépjármű beléptetés lehetősége Egyedi marketing és törzsvásárlói rendszerek kiépítése Digitális aláírás Elektronikus pénztárca funkció – geldkártya – pl.: szociális, közétkeztetési bonok Szolgáltatói automatizálások (pl.: Fürdő automatizálás) Pontgyűjtési és egyéb kártyabirtokos személyhez kötött kedvezményrendszerek kezelése Több elkülönített tárlórekesz egymástól független hűségakciók független és biztonságos tárolására, törzsvásárlói pontgyűjtési célra Szabad memória terület adattárolás céljára

Példa 3. Város/Település kártyák alkalmazásának döntési pontjai 2. A kártya bevezetésének céljai lehetnek: interaktív kétirányú kommunikációt valósítson meg (adatbázis, kártyahasználat, és kártyamenedzsment kommunikációs felületei által, hírlevél) - kapcsolat adatbázis épülése szorosabban összekösse a település polgárait és annak kereskedőit, szolgáltatóit és vezetését – közvetlenebb kapcsolat a célcsoportokkal megtakarításokat (azonnali kedvezmények formájában) eredményezzen a kártyatulajdonosok számára a településen lakó valamennyi polgár, fiatal, idős, családos vagy egyedül élő, valamint nem a településen élő, de itt dolgozó egyaránt megtalálja a számára értékes és vonzó szolgáltatásokat a kedvezmények között növelje az adott település iránt az itt élő és dolgozó polgárok lojalitását és hűségét erősítse a „Települést” tudatot és márkát egyes funkciók esetén elszámolási rendszer kontrollja (pl.: szociális támogatások) a kártyával a közlekedés, kultúra, sport, ruházkodás, étkezés, egyéb kereskedelmi vásárlások és szolgáltatások igénybevétele válhat olcsóbbá a településen élők számára. a települési, városi lakosok, és döntéshozók igényeire, javaslataira építve a folyamatosan bővülő elfogadóhelyi partnerhálózat révén a kártya a települési fogyasztás- és gazdaságélénkítés egyik eszközévé válhat

Példa 3. Város/Település kártyák alkalmazásának döntési pontjai 3. Döntési pontok Célcsoport szerint pl.: Helyi lakos kártya (állandó települési lakhellyel rendelkező 14 évét betöltő) Köztisztviselő, közalkalmazott kártya Helyi dolgozó kártya (településen dolgozó, bejelentett munkahely) Junior kártya (14-18 éves korig) Diákkártya (iskolai beléptetés, közétkeztetés követése) Nyugdíjas kártya Turista kártya

Példa 3. Város/Település kártyák alkalmazásának döntési pontjai 4. Döntési pontok érvényesség szerint: 365 napos – váltástól számított 365 napig érvényes éves / féléves: a váltás napjától független fix lejáratú pl.: adott év 06.31. vagy 12.30.-ig érvényes egyedi érvényesség: pl. 2009. november 01- 2011. január 31.

Példa 3. Város/Település kártyák alkalmazásának döntési pontjai 5. Döntési pontok kártya ára szerint: Ingyenes – teljes kibocsátói (önkormányzati) finanszírozás Önköltségi ár – kártya előállítási költsége - kettős finanszírozás (kártyabirtokos + önkormányzat) Felmutatóra szóló kártya: Intelligens chip kártya: Teljes (finanszírozású) kártyaár Kártya előállítási önköltsége + egyéb menedzsment költség alapján

Példa 3. Város/Település kártyák alkalmazásának döntési pontjai 6. Döntési pontok a kártya szolgáltatástartalma szerint: - Bevonni kívánt elfogadóhelyek /piaci szolgáltatók /önkormányzati funkciók. 1. településen belüli szolgáltatók 2. településen kívüli fővárosi szolgáltatók:

Példa 3. Város/Település kártyák alkalmazásának döntési pontjai 7. Az Önkormányzati „Támogatás” lehetőségei: Témafelelős kijelölése Kommunikációs és informatikai felelős Kártya igényléséhez szükséges helyszín (iroda) és személyzet biztosítása Kártya kommunikációjának támogatása (rendezvényhelyszín, kommunikációs eszközök, hirdetmény, véleményládák kihelyezése, helyi média lehetőségei, domain regisztrációja, e-mail cím) Önkormányzati rendezvényeken a kártya logojának megjelentetése Stratégiai partnerek bevonása (bank, üzemanyagkút, taxi társaság) Helyi viszonyok, szolgáltatók feltárása Mely önkormányzati intézmények bevonására van lehetőség az önkormányzati intézmények tekintetében? – Iskola, művelődési ház, sportcentrum, egyéb Önkormányzati kezelésű intézmény, stb..

Köszönöm a figyelmet!