Gyermekjóléti Szolgálatok Szakmai Napja június 6.

”JOGI FRISSÍTŐ” – A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATOKAT ÉRINTŐ AKTUÁLIS JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK dr. Halász Anett gyermekvédelmi szakreferens

Járások

218/2012. (VIII.13.) Korm. Rendelet 1. számú melléklete a járások illetékességi területeinek meghatározásáról

Jegyző Járási hivatal Anyakönyvi ügyek Állampolgársági ügyek Helyi adók Hagyatéki eljárás Birtokvédelmi ügyek Nem alanyi jogon járó szociális ellátások: ápolási díj, közgyógyellátás, lakásfenntartási támogatás stb. Okmányirodai szolgáltatások: Lakcímnyilvántartás, személyazonosító igazolvány, útlevél, gépjárművezetői engedély, egyéni vállalkozói igazolvány, stb. Országos illetékességgel A hatáskör alakulása egyéb ügyekben

Jegyző Járási gyámhivatal A gyámhatósági ügyekben megkeresésre környezettanulmányt készít Megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságát, Megállapítja az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot. A városi gyámhivatal eddig gyakorolt hatáskörei, Ideiglenes hatályú elhelyezés, Védelembe vétel és megszüntetése, A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról való döntés, Az iskoláztatási támogatás folyósításának szüneteltetéséről való döntés. Hatáskör gyakorlása a gyámhatósági ügyekben

Járási hivatal szakigazgatási szervei: Gyámhivatalok Munkaügyi kirendeltségek Körzeti földhivatalok Állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalok Népegészségügyi szervek (ÁNTSZ-ek)

Kormányablakok végére az okmányirodák bázisán kerül kialakításra a kormányablak-rendszer Célja: az egyablakos ügyintézés biztosítása az ügyfelek számára. Több mint 2000 ügyben lesz lehetőség a kormányablakhoz fordulni, ahol ezek elintézésére a következő módok szerint történhet majd: - csupán tanácsadás - el lehet indítani az ügyet, a kérelmet le lehet adni és a kormányablak 1 munkanapon belül intézkedik arról, hogy az a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz kerüljön - ténylegesen el lehet intézni a kormányablaknál - azonnal meg is tudnak oldani és elintézni a kormányablakban.

Anyakönyvi eljárások elektronikussá válása Az október 1-jén kialakult anyakönyvezési rendszert július 1-jétől felváltja az egységes szerkezetű, az egész országra kiterjedő elektronikus anyakönyvezés. Az adatok nyilvántartása nem anyakönyvi események alapján, hanem személyhez kötötten történik majd, így egyféle anyakönyv váltja fel a jelenlegi négyféle (születési, házassági, bejegyzett élettársi kapcsolati, halotti) anyakönyvet. A továbbiakban egy adott személy valamennyi anyakönyvi eseményéhez kapcsolódó adatok egy helyen lesznek megtalálhatók. Az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás részévé válik az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása.

Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság

A Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet keretein belül működő Módszertani Főigazgatóság új szervezeti keretek között működik január 1-jétől. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságról szóló 316/2012. (XI.13.) Korm. Rendelet értelmében a Főigazgatóság látja el országos ellátási területtel a szociális, illetve gyermekjóléti, és gyermekvédelmi módszertani feladatokat. A Főigazgatóság Módszertani Főosztályának elérhetőségei: 1132 Budapest, Visegrádi utca 49. Tel.: (061) A Módszertani Igazgatóság szervezeti egységeként működő Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság szintén a Főigazgatóság keretei között látja el tevékenységét január 1-től.

2014. MÁRCIUS 15. Új Polgári Törvénykönyv évi V. törvény

Jelentősége: - kiterjeszti a szabadságjogokat, - megerősíti az egyén önrendelkezési jogát Rendkívüli változása: a családjogi törvény beépül, Családjogi Könyv fejezet címmel Részei: I. I. Alapelvek II. II. Házasság III. III. Élettársi kapcsolat IV. IV. Rokonság V. V. Gyámság Alapelvek  A házasság és a család védelme  A gyermek érdekének fokozott védelme  A házastársak egyenjogúságának elve  A méltányosság és a gyengébb fél védelme

Szülői felügyelettel kapcsolatos legfontosabb változások a Családjogi Könyvben  Közvetítői eljárás igénybe vétele, és hivatalból elrendelhetősége  Fő szabály a szülői felügyeleti jog közös gyakorlása, melynek korlátai: - a gyermek kiegyensúlyozott életvitelének biztosítása - azonnali intézkedést igénylő esetben a szülő azonnali döntési joga  Szülői felügyeleti jogok gyakorlásának módjai: - megoszthatóak a szülői felügyeleti jogok és kötelességek vagy - megállapodás azok egyik szülő általi teljes körű gyakorlásáról  A „gyermekelhelyezés” kifejezés elhagyása, helyébe a „szülők között a szülői felügyeleti jogok rendezéséről” való bírósági döntés  Apaság vélelmének megdöntése nemperes eljárásban

Kapcsolattartás szabályainak változása  gyermeki jogként kezeli, korlátozni csak kivételesen indokolt esetben lehet  törvényi szinten rendezi az ún. felügyelt kapcsolattartás lehetőségét  mediáció igénybevétele. A kódex további újításai:  megszűnik a gyermektartásdíj százalékos megállapítása, a tartásdíjat határozott összegben kell megállapítani és ha a bíróság indokoltnak tartja, rendelkezhet a tartásdíj éves automatikus emeléséről, indexálásáról  fő szabályként érvényesül a gyermek családban történő nevelkedése  bevezeti a gyermekvédelmi gyámság intézményét

Gyermekvédelmi gyámság a gyermekvédelmi törvényben január 1-jétől Fogalma: olyan szakember, aki - képviseli a gyermek érdekét, elősegíti jogainak gyakorlását, - megismeri a gyermek véleményét és közvetíti azt az ellátást nyújtó szolgáltató, intézmény, ill. a gyermek ügyeivel foglalkozó hatóságok felé, - ellátja a gyermek törvényes képviseletét és jogszabályban meghatározott ügyekben eljárást kezdeményez. Feladata: a gyermek gondozása és nevelése, a gyermek törvényes képviselet illetve a gyermek vagyonának kezelése Kirendelésének esetei: - ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezte el a gyermeket, és pert indított a szülői felügyelet megszüntetése iránt, - a gyermek szülei hozzájárultak a gyermek ismeretlen személy által történő örökbefogadásához, - átmeneti vagy tartós nevelésbe vette a gyermeket. A gyermekvédelmi gyám és a nevelőszülő kötelező együttműködése

Befogadó szülők a gyermekvédelmi törvényben január 1-jétől  a gyermekvédelmi szakellátásba december 31-ét követően bekerült, és 12. életévét be nem töltött gyermeket befogadó szülőnél kell majd fő szabály szerint elhelyezni, kivéve, ha a gyermek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, vagy a testvéreket nem lehet együttesen befogadó szülőnél elhelyezni, vagy más okból szükséges az intézményes elhelyezés biztosítása  átmeneti vagy tartós jelleggel saját háztartásában nyújt teljes körű ellátást a befogadott gyermekeknek, illetve fiatal felnőtteknek  Befogadó szülő: a helyettes szülő, a nevelőszülő, a speciális nevelőszülő és a különleges nevelőszülő. A befogadó szülő a tevékenységét nevelőszülői vagy helyettes szülői hálózat keretében végzi  Foglalkoztatási jogviszony keretében látják el a nevelőszülői feladatokat, mely szolgálati időre jogosít.

Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet a gyermekvédelmi törvényben  A gyermekvédelmi törvényben gyermeki jogként kerül megfogalmazásra: „A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek joga van ahhoz, hogy fokozott segítséget kapjon a fejlődését hátráltató körülmények leküzdéséhez és esélyeinek növeléséhez.”  Fogalmának kibővítése: (Gyvt. 67/A. § (1)-(2) bekezdés) meghatározó tényezők: a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságon kívül - a szülő, a családbafogadó gyám (a továbbiakban: gyám) alacsony iskolai végzettsége, - szülő, gyám alacsony foglalkoztatottsága, - az elégtelen lakáskörülmények, - a szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben élés ténye. Amennyiben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságon kívül egy további feltétel megléte megállapítható, az a hátrányos helyzet, ha két további feltétel megvalósul, az a halmozottan hátrányos helyzet fennállását jelenti. Önmagában megalapozza a halmozottan hátrányos helyzet tényét, ha -a nevelésbe vétel, - az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt.

2013. JÚLIUS 1. Büntető törvénykönyvről szóló évi C. törvény

Leglényegesebb változása, a büntethetőség általános alsó korhatára továbbra is a 14. életév betöltése, de az - emberölést, - életveszélyt, vagy halált okozó testi sértést, - rablást, - illetve kifosztást elkövető, a 12. életévüket betöltött gyermekek is büntethetőek lesznek ezután, ha képesek belátni tettük következményeit.  Gyermekek büntetőjogi védelme erőteljesebben érvényesül  Külön tényállás a gyermekprostitúció kihasználása  A kiskorú veszélyeztetése tényállást három külön tényállásra bontja: - a kiskorú érzelmi fejlődésének veszélyeztetése is bűncselekmény lesz - kapcsolattartás akadályozása - a gyermekmunka önálló tényállásban nevesítése  Emberölésnek minősül majd, ha az elkövető 14. életévét be nem töltött, vagy akaratnyilvánításra képtelen személyt öngyilkosságra rábír.

 Akik kiskorúak sérelmére követnek el szexuális jellegű bűncselekményeket, el lehet majd tiltani minden olyan foglalkozástól, tevékenységtől, amelyek gyermekek, fiatalok felügyeletével, gondozásával vagy nevelésével függ össze.  Elévülés változása: a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén a sértettnek a 18. életévnek betöltése után is lehetősége és megfelelő ideje – 5 év – lesz a feljelentés megtételére  Új tényállásként létrejön a szexuális erőszak, amely összevonja az erőszakos közösülés és a szemérem elleni erőszak hatályos Btk. szerinti tényállásokat  Minősített eset lesz a 18. életévét be nem töltött sértett sérelmére elkövetett szexuális erőszak, szemben az eddig hatályos törvénnyel

 Az új Büntető Törvénykönyv a büntető tárgyú törvények mellett a jogterülettel érintett más jogszabályokra is kiterjed  Gyvt-ben a „fiatalkorú” fogalmának változása: „Fiatalkorú” az a személy, aki a szabálysértés elkövetésekor a 14. életévét, bűncselekmény elkövetésekor a 12. évét június 30-át megelőzően elkövetett bűncselekmény esetén a 14. évét- betöltötte, de a 18. évét még nem.  a gyermekvédelmi rendszerben foglalkoztatott személyekkel szemben a 11/A. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok felsorolásának módosulása július 1-jétől

 évben 35 gyerekház kezdte meg működését országszerte

2013. január 1-vel Biztos Kezdet Gyermekházak a gyermekvédelmi törvényben  Célcsoport: a leghátrányosabb helyzetű településeken és településrészeken élő 0-5 éves gyermekek és szüleik, a helyi közösségek, szakemberek és intézmények  Cél: szocio-kulturális hátrányokkal küzdő, elsősorban hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egészséges fejlődésének biztosítását támogató, fejlődési lemaradást kompenzáló, szülői kompetenciákat erősítő, a szülő és különösen az óvodáskort el nem ért gyermek számára együttesen biztosít társadalmi felzárkóztatást segítő szolgáltatásokat  Elsődleges célja a gyermekek fejlesztése és támogatása, a szülők támogatása a gyermeknevelés és munkavállalás területein

Jellemzői:  Rendszeres napi nyitva tartás mellett a gyermek és szülő számára programok biztosítása  A gyermek fejlődését szakemberek segítik és követik  mindenki számára nyitott, de középpontban a hátrányos helyzetben élő gyermek áll  Ingyenes szolgáltatások nyújtása  Helyi igényekhez való rugalmas alkalmazkodás Együttműködés különösen  A gyermekjóléti szolgálattal  Védőnői szolgálattal  Óvodával  Egyéb gyermekintézményekkel  Szükség esetén a jelzőrendszer egyéb tagjaival. Gyermekházak Bács-Kiskun Megyében:  Szivárvány Sziget Gyerekház Katymár  Nyitnikék Gyerekház Jánoshalma

Külföldi állampolgárságú kiskorúak védelme

A gyermekvédelmi törvény személyi hatálya I. A gyermekvédelmi törvény hatálya kiterjed  - magyar állampolgár, - letelepedett, - bevándorolt, - befogadott jogállású, - menekültként elismert, - oltalmazottként elismert, - hontalanként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire.  Szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában a szabad mozgás és a 3 hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és bejelentett lakóhellyel rendelkezik.  18. életévét be nem töltött menedékjogi kérelmet benyújtó külföldi gyermekre, aki nagykorú személy kísérete nélkül lépett Mo. területére, vagy a belépést követően maradt felügyelet nélkül, mindaddig amíg ilyen személy felügyelete alá kerül.

II. 1. Mo. területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezésnek, vagy az eseti gondnok kirendelésének az elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna. Harmadik ország állampolgárságával rendelkező személy = nem magyar állampolgár: azok a személyek, akik nem rendelkeznek a szabad mozgás és tartózkodás jogával ideértve a hontalant is. 2. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében fentieken túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak Mo. területén jogszerűen tartózkodó gyermekeire. P l.: Albánia, Andorra, Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Izland, Monaco, Montenegro, Szerbia, Szlovénia, Macedónia, Törökország, Ukrajna stb. III. Kettős vagy többes állampolgárságú gyermekek esete: ha az ügyfélnek több állampolgársága van és egyik állampolgársága a magyar, a gyámhatóság a magyar jogot alkalmazza. Veszélyeztetett gyermek esetén ideiglenes hatályú elhelyezés állampolgárságtól függetlenül megtehető!

Köszönöm a figyelmet!