Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítését szolgáló alapvető jogi ismeretek dr. Gyarmati Edit 2010.

Jogszabályi környezet Magyar Köztársaság Alkotmánya 54. § (1) bek. Minden ember vele született joga van az élethez és az emberi méltósághoz – önkényes megfosztás tilalma Magyar Köztársaság Alkotmánya 70/A. § Állami kötelezettség az emberi és állampolgári jogok biztosítása+szigorú büntetés+jogegyenlőség megvalósulása esélyegyenlőtlenségeket kiküszöbölő intézkedésekkel

Jogszabályi környezet (2) 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól Ágazati törvények

A hatóság jogállása országos illetékességgel eljáró központi hivatal felügyeleti szerve: a közigazgatási és igazságügyi miniszter Függetlenség követelménye

A Hatóság feladatköre (1) Hatósági jogköre keretében eljár az egyenlő bánásmód követelményének megsértése esetén ♦ kérelemre vagy ♦ hivatalból Közérdekű igényérvényesítési joga keretében munkaügyi vagy személyiségi jogi pert indíthat a személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érintő jogsértés esetén

A Hatóság feladatköre (2) Véleményezi az egyenlő bánásmódot érintő jog-szabályok tervezeteit, javaslatot tesz a kormány-zati döntésekre, jogszabályokra Rendszeresen tájékoztatja a közvéleményt, valamint a Kormányt az egyenlő bánásmód érvényesülésének helyzetéről Rendszeresen tájékoztatja az érintetteket az igényérvényesítés lehetőségéről Évente beszámol a Kormánynak a hatóság tevékenységéről, jogalkalmazási tapasztalatairól

A Hatóság feladatköre (3) Közreműködik a nemzetközi szervezetek (pl. Európa Ta-nács) részére megküldendő, az egyenlő bánásmód hazai ér-vényesülésének helyzetéről szóló jelentések elkészítésében Közreműködik az EU Bizottság részére megküldendő, az egyenlő bánásmód irányelvek jogharmonizációjával összefüggő jelentések elkészítésében Feladatai ellátása során együttműködik → az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testülettel, → az érintett társadalmi és érdekképviseleti szervekkel → az állami szervekkel (társhatóságokkal)

Jogérvényesítés célja Annak megállapítása, hogy valamely intézkedés, gyakorlat sérti az egyenlő bánásmód követelményét – az emberi méltóságot A jogsértés megszűntetése, a jogsértő magatartás megtiltása, jövőbeni megelőzése A jogsértő megbüntetése/ a „fekete lista” A sértett kompenzálása A diszkrimináció elleni tudatos fellépés erősítése a nyilvánosság eszközeivel, az előítéletek csökkentése

Jogérvényesítés lehetőségei Bíróság: személyiségi jogi per munkajogi per közérdekű igényérvényesítés Előnyei: vagyoni és nem vagyoni kártérítés Hátránya: elhúzódó eljárás

Jogérvényesítés lehetőségei (2) Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt A sérelmet szenvedett fél (természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) kérelmére (tv-ben meghatározott esetekben hivatalból) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának kezdeményezése alapján Az ügyész kezdeményezése alapján Társadalmi, érdekképviseleti szervezet a közérdekű igényérvényesítésre meghatározott törvényi feltételek megléte esetén

Jogérvényesítés az EBH előtt Előnyei: Széles eljárási jogosítványok /személyi, tárgyi hatály/ Jogszabályban meghatározott időn belül döntést kell hoznia Eljárási költségeket csak a rosszhiszemű kérelmező viseli Hátránya: kártérítésre, bizonyos esetekben az eredeti állapot helyreállíttatására nincs lehetőség Jogorvoslat: Fővárosi Bíróság

Jogérvényesítés más közigazgatási szervek előtt Munkavédelmi hatóságok: foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggésben Fogyasztóvédelmi hatóságok: áruk, szolgáltatások nyújtásával összefüggésben Szabálysértési hatóságok ha külön jogszabály ilyen tényállást nevesít Oktatási hivatalok Előnye: területi intézményrendszer Hátránya: ágazat-specifikus szemlélet Jogorvoslat – megyei közigazgatási bíróság v. munkaügyi bíróság

Párhuzamos igényérvényesítés Bíróság – Egyenlő Bánásmód Hatóság√ Bíróság - más közigazgatási szerv √ EBH – más közigazgatási szervek Ø EBH ← országgyűlési biztos,ügyészség

Diszkriminációs fogalmak Az egyenlő bánásmód követelménye - tilalom Az esélyegyenlőség biztosítása – kötelezettség – eszköz a jogegyenlőség megvalósulása érdekében Az államnak széleskörű mérlegelési lehetősége van, nem alanyi jog!

A törvény hatálya Időbeli hatály Személyi hatály jogosulti oldal (védett tulajdonságok) 8. § Személyi hatály kötelezetti oldal 4. § Tárgyi hatály (jogviszonyok 5. §)

Védett tulajdonságok (1) személyi hatály jogosulti oldalon faji hovatartozás nem bőrszín nemzetiség nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozás anyanyelv fogyatékosság egészségi állapot vallási, világnézeti meggyőződés politikai vagy más vélemény családi állapot

Védett tulajdonságok (2) anyaság (terhesség), apaság szexuális irányultság nemi identitás életkor társadalmi származás vagyoni helyzet foglalkoztatási jogviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony részmunkaidős jelle-ge vagy határozott időtartama érdekképviselethez tartozás egyéb helyzet, tulajdonság vagy jellemző

Az eljárás megindítása(1) személyi hatály kötelezetti oldalon KÉRELEM ALAPJÁN ELJÁRÁS INDÍTHATÓ AZ ALÁBBIAK ELLEN: magyar állam helyi és kisebbségi önkormányzatok és ezek szervei hatósági jogkört gyakorló szervezetek fegyveres erők, rendvédelmi szervek közalapítványok köztestületek közszolgáltatást nyújtó szervezetek

Eljárás megindítása (2) oktatási intézmények szociális, gyermekvédelmi gondoskodást, ill. gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó személyek és intézmények muzeális intézmények könyvtárak közművelődési intézmények önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak magánnyugdíj-pénztárak egészségügyi szolgáltatók politikai pártok költségvetési szervek

Az eljárás megindítása (3) KÉRELEM ALAPJÁN ELJÁRÁS INDÍTHATÓ A MAGÁNSZFÉRA SZEREPLŐI ELLEN A KÖVETKEZŐ JOGVISZONYOKBAN: az előre meg nem határozott személyek tekintetében szerződéskötésre ajánlatot tevő v. ajánlatot kérő személy az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben árut forgalmazó v. szolgáltatást nyújtó személy az állami támogatás felhasználása során létrejövő jogviszo-nyok tekintetében a támogatásban részesülő személy a foglalkoztatási jogviszonyban a munkáltató a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban az utasításra jogosult

Diszkriminációs fogalmak Az egyenlő bánásmód megsértése (1) KÖZVETLEN HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS Egy személyt vagy csoportot védett tulajdonságára tekintettel kedvezőtlenebb bánásmódban részesítenek, mint amelyben más összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. KÖZVETETT HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő és látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amelynek folytán egy személy vagy csoport védett tulajdonságára tekintettel lényegesen nagyobb arányban kerül hátrányos helyzetbe, mint amelyben más összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport volt,van vagy lenne

Az egyenlő bánásmód megsértése (2) ZAKLATÁS Az érintett személy védett tulajdonságával összefüggő emberi méltóságot sértő szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amelynek célja vagy hatása a személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. JOGELLENES ELKÜLÖNÍTÉS Az érintett személyt vagy csoportot védett tulajdonsága miatt a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától – anélkül, hogy azt törvény kifejezetten megengedné –elkülönít. MEGTORLÁS Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást tevő, eljárást indító vagy abban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okozó, jogsérelem okozására irányuló vagy azzal fenyegető magatartás.