Foglalkoztatáspolitika az Európai Unióban Laczkóné dr. Tuka Ágnes

Foglalkoztatás az EU-ban Római Szerződés: 117. cikk – a munkavállalók élet- és munkakörülményei javítása – program természetűek; 118. cikk: a Bizottság feladata, hogy elősegítse a tagállamok együttműködését a foglalkoztatás területén – Bíróság: csak eljárási jogosítvány = konzultáció Ok: e terület belső jogi kérdés – 1972-ig

1972-1986: a második szakasz Integráció megtorpan 1974: Szociális Akcióprogram: a foglalkoztatási helyzet javításáért, de hatékony csak a diszkrimináció tiltásában. 80-as évek eleje: „puha jogszabályok”: részmunkaidő, rugalmas nyugdíjazás, atipikus foglalkoztatás elősegítése – nincs egységes jogszabály-alkotás

1986-1992: európai szociális tér?! Delors-Mitterrand koncepció: prioritás a foglalkoztatás és a szociális párbeszéd Eu-i szociális tér: normák rendszere a gazdasági kohézió erősítéséért - EEO 1989: Közösségi Charta a munkavállalók alapvető szociális jogairól: 4. Mindenki szabadon …vállalhat munkát. Nincs kötelező ereje! Szubszidiaritás elve Szociális párbeszéd kerete?

Európai Unió – lehetőségek, nehézségek Maastrichti Szerződés: alapelvek: a Közösség feladata az EMU létrehozásával előmozdítani … a magas szintű foglalkoztatottságot és szociális védelmet; 1993: Növekedés, versenyképesség foglalkoztatás – Fehér Könyv Válság: ciklikus, strukturális, technológiai munkanélküliség 1994: Esseni Prioritások: szakképzés fejlesztése, munkahelyteremtés helyi ösztönzése

Foglalkoztatáspolitika közösségi szinten 1997: Amszterdami Szerződés: új cikkek a foglalkoztatásról:125-130. cikkek: összehangolt foglalkoztatási stratégia fejlesztése; az EiT minden évben határozatot fogad el a foglalkoztatás helyzetéről; a tagállamok jelentést készítenek az intézkedésekről. Nov: luxemburgi csúcs: csak a foglalkoztatásról - koordináció

Európai Foglalkoztatási Paktum 1999: Kölni csúcs: összekapcsolni 3 pillért Gazdaságpolitikai koordináció és bérfejlesztés koordinált foglalkoztatási stratégai a munkaerő-piaci alkalmazkodás érdekében versenyképesség növelése, a strukturális reformok folytatása

A stájerországi foglalkoztatási paktum TEP = Territorial Employment Pact = Egy régió szereplőinek szerződéses együttműködése Cél: munkahelyek létesítése és megőrzése Kik? Az állami munkaügyi szolgálat, tartományi önkormányzatok, szociális partnerek, helyi önkormányzatok, vállalkozások, fogyatékosok intézményei, civil szervezetek,…

A stájerországi foglalkoztatási paktum Az EU foglalkoztatási paktumainak története 1996: 4 TEP az EU kísérleti intézkedése keretében (Tirol, Salzburg, Vorarlberg, Bécs) 1998: A szövetségi kormány döntése értelmében a Nemzeti Foglalkoztatási Terv végrehajtása foglalkoztatási paktumok létrehozásával valósul meg 2000 – 2006: A TEP mint önálló súlypont a 3. Célkitűzés alá eső programban Jelenleg: Minden tartománynak van TEP-je és részben regionális paktumai is

A stájerországi foglalkoztatási paktum A Stájer Foglalkoztatási Paktum „STEBEP” 1999-től „A stájer út”: Hat regionális paktum létrehozása kb. 300, hálozatokba foglalt szervezetből – „bottom up” A STEBEP mint a helyi paktumok ernyőjének aláírása 2001. December 21-én a tartományi kormány és a tartományi állami foglalkoztatási szolgálat által. STEBEP = a tartományi és a regionális szint együttműködése 2002 – 2003: Az együttműködésen alapuló munkaerőpiaci politika értékelése

A stájerországi foglalkoztatási paktum A „stájer út” céljai A régió érintettjeinek és érdekeltjeinek bevonása – „A régió önmaga tudja a legjobban, mi jó neki és mire van szüksége” A regionális igényeknek megfelelő intézkedések kidolgozása A régió nagyobb mértékben vállal felelősséget önmagáért A regionális szereplők bevonása közöst finanszírozást jelent -> lehetőség további források bevonására (EU-támogatások, önkormányzati források, vállalatok… )

A stájerországi foglalkoztatási paktum A TEP-ek struktúrája Nemzeti szint: Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium Az osztrák paktumok koordinációs irodája (3 fő) Tartomány: TEP koordinációja (1-3 fő) mint a tartomány és az állami foglalkoztatási szolgálat között – vagy külső, vagy a tartománynál vagy a Munkaügyi Központnál Regionális szint (Stájerország): 6 regionális paktumkoordinátor a régiómenedzsment irodájában Mind a 3 szint finanszírozása: a 3. Célkitűzéshez rendelt forrásokból

A stájerországi foglalkoztatási paktum A paktumok menedzsmentje A paktumok koordinátorai a partnerségek menedzserei Szolgáltatások általában: A paktum partnerei és a közigazgatási szintek közötti információáramlás, kommunikáció és koordináció biztosítása Pénzügyi menedzsment: a 3. Célkitűzésre jutó források, az állami foglalkoztatási szolgálat és a tartomány költségvetésének koordinálása, stb. Stájerország: A STEBEP koordinációja a regionális és tartományi szint találkozási pontja Regionális koordináció: a régió szolgáltató és tájékoztató irodája, hálózatépítés, projektfejlesztés…

A stájerországi foglalkoztatási paktum Egy példa: az EQUAL 3 nagyobb és több kisebb EQUAL-partnerség a regionális paktumok révén Az EQUAL segítségével először sikerült a hálózatokat a régió határain átnyúlva összekötni – a régiók közötti különbségek és a köztük való versengés ellenére Kihívások: a régiók és a tartományi szint szerep- és feladatmegosztásának kialakítása egy komplex struktúrában és egy komplex programban, például anyagi felelősség vállalása, modulok kifejlesztése és megvalósítása, döntéshozatal

A stájerországi foglalkoztatási paktum … és az önkormányzatoknak és a vállalkozásoknak mi a hasznuk ebből? Munkahelyek teremtése, megtartása és fejlesztése foglalkoztatási projektek, szakképzés stb. segítségével A régió gazdaságának és munkaerőpiacának összekötése Kezdeti segítség innovatív szolgáltatások és termékek kifejlesztésénél és kikísérletezésénél A foglalkoztatáspolitika olyan témává válik, amely MINDENKIT érint Több regionális felelősségvállalás és kisebb mértékű „függőség” a központi szervektől

A stájerországi foglalkoztatási paktum Összefoglalás … A hálózatok kialakítása és a bennük való részvétel hozzáférést biztosít információkhoz, forrásokhoz, ötletekhez … (Regionális) paktumok = hálózatok, amelyek azzal a céllal jöttek létre, hogy a foglalkoztatást a helyszínen támogassák A hálózatok hozzáadott értéke nehezen mérhető. Olyan, mint a pénz…: „Időben kell vele foglalkozni, hogy legyen, amikor szükség lesz rá”

Mindenkinek legyen meg a lehetősége megélhetését szabadon választott foglalkozás révén biztosítani. Köszönöm a figyelmet!