Közbeszerzési praktikák, tanácsok:

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
14. tétel.
Advertisements

A hatályos és a január 1-jén hatályba lépő közbeszerzési szabályozás
Új közbeszerzési törvény évi CVIII.
Gordos Márta Európai Együttműködési Programok Igazgatósága
Közbeszerzési tudnivalók
13. tétel. • Egy költségvetési szerv jön létre, amelyre kiterjed a közbeszerzési törvény alanyi hatálya, mivel klasszikus ajánlatkérőnek minősül. Az ajánlatkérő.
A közbeszerzési törvény változásai
12. tétel. • Egy klasszikus ajánlatkérőnek rendkívül összetett beszerzési igénye van. Számos követelmény meghatározása nehézségeket okoz. • A beszerzés.
Közbeszerzési tudnivalók.  A évi CXXIX tv. szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek.
Konzultációs rendezvénysorozat I október 24. Alkalmasság igazolása, alvállalkozók, kapacitást nyújtó szervezetek KÖZBE-SZERDA.
Közbeszerzési tudnivalók  A évi CXXIX tv. szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott.
A Kbt §-a szerinti eljárás - könnyítések, egyszerűsítések –
A közbeszerzési törvény változásai
A közbeszerzési törvény módosítása I.
Közbeszerzési tájékoztató
Phare „Integrált helyi fejlesztési akciók
Támogatási Szerződés előkészítése  az előkészítést a Közreműködő Szervezet és a kedvezményezett programmenedzserei közösen végzik  az előkészítés formanyomtatvány,
EU támogatások és a kapcsolódó közbeszerzések tapasztalatai
Pénzügyi előadás pályázói információs napra TÁMOP /1.
CHSH Dezső Dr. Dezső A közbeszerzési törvény gyakorlati alkalmazásának tapasztalatai és a közbeszerzési törvény.
Projektmenedzsment a közlekedésben
A pályáztatási eljárás általános bemutatása, kiemelt projektek Czégér Zsuzsanna főosztályvezető KvVM FI KEOP KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZET Székesfehérvár 2007.április.
1 A KIFIZETÉSEK ÉS PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSEK FOLYAMATA A KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETNÉL.
A SZAKMAI VIZSGA A diaképek az NSZFI munkatársai által készítet tájékoztató anyagok felhasználásával készültek. Budapest, december 8.
A KÖRNYEZETVÉDELEM TERÜLETÉN LEFOLYTATOTT KÖZBESZERZÉSEKKEL KAPCSOLATOS JOGORVOSLATI ELJÁRÁSOK SORÁN SZERZETT TAPASZTALATOK Hámori András közbeszerzési.
A Kbt évi módosításai KÖSZ január 15. dr. Fribiczer Gabriella főosztályvezető-helyettes Közbeszerzések Tanácsa Titkárság.
1.Szabályozási kérdésekSzabályozási kérdések 2.Az ügyvédi és tanácsadói tevékenységekAz ügyvédi és tanácsadói tevékenységek 3.Közbeszerzési szabályozásKözbeszerzési.
Az EU támogatásból megvalósuló közbeszerzési eljárások sajátosságai, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szerepe a közbeszerzési döntési mechanizmusban Dr.
Az EU támogatások és a közbeszerzés kapcsolata Kullmann Ádám Nemzeti Fejlesztési Ügynökség november.
ÚMFT első éves tapasztalatai, az uniós pénzek felhasználásának várható üteme Közbeszerzés.
Integrált helyi fejlesztési akciók ösztönzése” c. 2002/2003 évi Phare program FIZETÉSI KÉRELMEK TIPIKUS HIBÁI Hayde Nóra, pénzügyi menedzser VÁTI Kht.
Tartalékkeret és Pótmunka engedélyezése, finanszírozása
MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET
Közbeszerzési tudnivalók A évi CXXIX tv. szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek.
Szemelvények a Kbt. legfrissebb módosításaiból február 10. dr. Fribiczer Gabriella főosztályvezető-helyettes Közbeszerzések Tanácsa Titkárság.
KÖZBESZERZÉSEK ELLENŐRZÉSE
LEADER közbeszerzési tájékoztató
A pályáztatási eljárás általános bemutatása, kiemelt projektek Tóbiás Zoltán Osztályvezető KvVM FI 2007.április 26.
Közbeszerzési tudnivalók
Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok 1. célterület Nyilatkozat a Helyi Akciócsoporttal való együttműködésről Nyilatkozat honlapon történő megjelenésről.
A nemzeti eljárásrend szabályozása -uniós kitekintés
Új közbeszerzési szabályok július 1-től
Köz beszerez; ÉS? avagy informatikai biztonság a központosított közbeszerzésben.
1 KÖZBESZERZÉS KÖTELEZETTSÉGE A PÁLYÁZATOK MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN, A KÖZBESZERZÉS FŐBB SZABÁLYAI Előadó: Dr. Schablauer Péter vezérigazgató Magyar Közbeszerzési.
Kétszakaszos eljárások V szeptember 15-től hatályos Kbt. alapján.
Tárgyalásos eljárások VII szeptember 15-től hatályos Kbt. alapján.
KÖZBESZERZÉSI ALAPISMERETEK Közbeszerzés fogalma Közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése.
A közbeszerzések elméleti háttere I. A szeptember 15-től hatályos Kbt. alapján.
A zöld közbeszerzés lépései Kovács László, beszerzési igazgató, az „Év Beszerzési Menedzsere” 2012-ben.
A cégeket érintő közbeszerzési szabályok jelentősebb változásai az új Kbt. alapján Előadó: dr. Starcsevics Balázs közbeszerzés tanácsadó Első Magyar Önkormányzati.
A KÖZBESZERZÉS JÖVŐJE május 26.. A KÖZBESZERZÉS JÖVŐJE A Magyar Mérnöki Kamara szerepe a közbeszerzési szabályozásban Dr. Virág Rudolf főtitkár.
Helyszíni ellenőrzés Grigely Győző, KDRFÜ. Az ellenőrzés jogi háttere Támogatási Szerződés, ÁSZF 10. pont „Kedvezményezett a Szerződés aláírásával kötelezettséget.
A közbeszerzések helyzete Magyarországon január 6. Berényi Lajos Elnök Közbeszerzések Tanácsa.
Röviden a közbeszerzésről
Közbeszerzési jogorvoslat, a Döntőbizottság aktuális döntései Dr
Előzetes piaci konzultáció
A MINISZTERELNÖKSÉG ELLENŐRZÉSI TAPASZTALATAI MÁTÉ GERGŐ (KFF)
Közbeszerzési tudnivalók
A folyamatba épített ellenőrzés
EURÓPAI TÁMOGATÁSOKAT AUDITÁLÓ FŐIGAZGATÓSÁG
Dr. Sutyinszki Petra Jogi tanácsadó
Dr. Kovács László főtitkár
2018. november 15. Varga Ervin Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Közigazgatási Kar Közbeszerzési tanácsadó szakirány továbbképzési szak.
Közbeszerzési Döntőbizottság
Közbeszerzési szabályok változása és
Közbeszerzési Hatóság
Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása a közbeszerzés tükrében
A közbeszerzési törvénynek a Közbeszerzési Hatóság
A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG HIRDETMÉNYELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉGE
Közbeszerzési Döntőbizottság
Előadás másolata:

Közbeszerzési praktikák, tanácsok: a E U támogatásból finanszírozott fejlesztéseket érintő közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos tapasztalatok „ 1

Tartalom 1. Az EKKE tapasztalatainak „forrása”, szerepe a támogatások felhasználásának folyamatában 2. A közbeszerzési eljárások előkészítése során szerzett tapasztalatok (az AF/dokumentáció összeállítása, a beszerzés konkrét elemeinek meghatározása) 2.1 Kizáró okok meghatározása 2.2 Alkalmassági követelmények meghatározása 2.3 Bírálati szempontrendszer kialakítása 2.4 AF/dokumentáció ellentmondásai 2.5 A dokumentáció egyes elemei 2.6 A szerződéstervezet kialakítása 2.7 A Kbt. módosításainak követése 3. A közbeszerzési eljárások befejezését követő szakasz – a teljesítés és a szerződésmódosítások 2

Az ún. folyamatba épített ellenőrzés 1. Az EKKE tapasztalatainak „forrása”, szerepe a támogatások felhasználásának folyamatában Az ún. folyamatba épített ellenőrzés Az EKKE az EU-ból származó forrásból támogatott közbeszerzési eljárások tekintetében végzi a folyamatba épített ellenőrzést A folyamatba épített ellenőrzéssel kapcsolatos rendelkezéseket a 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet tartalmazza (20. §-22/B. §) A folyamatba épített ellenőrzés a közbeszerzési eljárás előkészítésére (közbeszerzési dokumentumok minőségbiztosítása) és a közbeszerzési eljárások lefolytatására (a közbeszerzési eljárás szabályosságának megfigyelése) terjed ki A minőségbiztosítási és szabályossági tevékenységről jelentés készül

A 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet főbb rendelkezései 1. Az EKKE tapasztalatainak „forrása”, szerepe a támogatások felhasználásának folyamatában A 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet főbb rendelkezései Az 1 mrd forintot meg nem haladó támogatással megvalósuló projektek közösségi értékhatár feletti beszerzései a kedvezményezett tájékoztatni köteles a KSZ-t az eljárás megindítása előtt legalább 15 mnappal a KSZ mérlegel, hogy az EKKE-t az eljárásba be kívánja-e vonni az EKKE a KSZ tájékoztatását követően saját hatáskörében dönt az eljárásban való részvételről Az 1 mrd forintot meghaladó támogatással megvalósuló projektek keretében lefolytatott valamennyi közbeszerzés a kedvezményezett tájékoztatni köteles a KSZ-t az eljárás megindítása előtt legalább 30 nappal, és az eljárás anyagát minőség-ellenőrzés céljából a KSZ részére megküldi

1. Az EKKE tapasztalatainak „forrása”, szerepe a támogatások felhasználásának folyamatában Az 1 mrd forintot meghaladó támogatással megvalósuló projektek keretében lefolytatott valamennyi közbeszerzés (1 mrd forint feletti támogatású közösségi értékhatárt meghaladó közbeszerzési eljárás esetén a dokumentumokat jóváhagyás céljából kell KSZ részére megküldeni!) az EKKE részvétele ezen eljárásokban kötelező (az előkészítés és a lefolytatás szakaszában is) a KSZ 15 mnapon belül szakmai szempontú minőségellenőrzést végez, jelentését megküldi az EKKE-nek az EKKE legkésőbb a KSZ jelentésének kézhezvételét követő 5 mnapon belül közbeszerzési szempontú minőségellenőrzést végez, és jelentését a KSZ részére megküldi

1. Az EKKE tapasztalatainak „forrása”, szerepe a támogatások felhasználásának folyamatában Tapasztalatok a 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet alkalmazásával kapcsolatban gyakori a közbeszerzési eljárások lefolytatása során, hogy a szereplők (KSZ, kedvezményezett) nem tartják be, nem alkalmazzák maradéktalanul a rendelet előírásait érzékelhető, hogy a KSZ-ek nem követelik meg a kedvezményezettektől a szabályok (elsősorban határidők) betartását a kedvezményezettek a közbeszerzési eljárás dokumentumait sok esetben a KSZ-eket megkerülve közvetlenül az EKKE-hez továbbítják a közbeszerzési eljárások szabályos lefolytatása érdekében fokozott figyelemmel kell lenni a rendelet előírásainak betartására

2. A közbeszerzési eljárások előkészítése során szerzett tapasztalatok (az AF/dokumentáció összeállítása, a beszerzés konkrét elemeinek meghatározása) 2.1 A kizáró okok meghatározása a kizáró okok meghatározásakor is figyelemmel kell lenni a beszerzés tárgyára a választható kizáró okok közül ne írjunk elő olyan kizáró okot, amely az adott beszerzés tekintetében irreleváns [különösen a 61. § (1) bekezdésének e) pontjára szükséges figyelni] gyakran előfordul, hogy az előírt kizáró okok és azok igazolási módja nem fedi le egymást a kizáró okok és igazolási módjának előírásakor különösen szükséges figyelemmel lenni a Kbt. legújabb módosítására is [60. § (1) g), 60. § (1) i) pont- 2009. évi XXXVIII. törvény (hatályos június 1-től)]

2. A közbeszerzési eljárások előkészítése során szerzett tapasztalatok (az AF/dokumentáció összeállítása, a beszerzés konkrét elemeinek meghatározása) 2.2 Az alkalmassági követelmények meghatározása az alkalmassági követelmények előírásának elsődleges célja, hogy az ajánlatkérő meg tudja állapítani, hogy az ajánlattevő alkalmas-e a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos feladat ellátására a követelményeket a közbeszerzés tárgyára kell korlátozni és legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni gyakori hiba, hogy az ajánlatkérők az alkalmassági követelmények előírásakor abból indulnak ki, hogy biztos legyen olyan ajánlattevő, aki képes a beszerzés tárgyával azonos tárgyú szerződés megvalósítására (pl. már az ajánlattétel időpontjában rendelkezik is a beszerzendő műszaki-technikai felszereléssel)

2. A közbeszerzési eljárások előkészítése során szerzett tapasztalatok (az AF/dokumentáció összeállítása, a beszerzés konkrét elemeinek meghatározása) 2.2 Az alkalmassági követelmények meghatározása DE: a szerződés teljesítésére való alkalmasság megítéléséhez elegendő, ha valamely ajánlattevő a korábbi időszakban képes volt hasonló tárgyú és nagyságrendű szerződés megvalósítására referenciák az ajánlatkérők sokszor túl specifikálják a referenciával kapcsolatos követelményeket, amelynek eredménye egy bonyolult, rendkívül komplex előírás, amely alkalmas a verseny korlátozására az esetleges bonyolult, több feladatot tartalmazó referenciák előírásánál nincsenek figyelemmel arra, hogy az előírt követelmények több referencia igazolással is igazolhatók legyenek a referenciaként előírt követelmények gyakran nem állnak összhangban a beszerzés tárgyával, azon túlmutatnak

, Wesselényi u. 20-22 2. A közbeszerzési eljárások előkészítése során szerzett tapasztalatok (az AF/dokumentáció összeállítása, a beszerzés konkrét elemeinek meghatározása) a referencia követelmények előírásánál is figyelemmel kell lenni a Kbt. 69. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra Szakemberek a szakemberekkel kapcsolatos követelmények gyakran általános jellegűek, az előírás alapján nem állapítható meg, hogy mi alapján fogja az ajánlatkérő eldönteni, hogy az adott szakember megfelel a követelményeknek gyakori annak általánosságban történő előírása, hogy az adott szakembernek „szakmai gyakorlata/tapasztalata” vagy „vezetői gyakorlata legyen az adott szakterületen” – ezek olyan előírások, amik alapján nem lehet megállapítani, hogy az ajánlattevő által bemutatott szakértő megfelelő-e gyakori előírás, hogy a szakembernek legyen „FIDIC szerződésekkel kapcsolatos tapasztalata” – viszont nincs meghatározva, mit ért ez alatt konkrétan az ajánlatkérő, így bizonytalanság lép fel az

2. A közbeszerzési eljárások előkészítése során szerzett tapasztalatok (az AF/dokumentáció összeállítása, a beszerzés konkrét elemeinek meghatározása) ajánlattevő oldalán, de az ajánlatkérő oldalán is az értékelés során gyakori az ún. projektmenedzsment tevékenység, vezetői gyakorlat előírása anélkül, hogy meg lenne határozva, milyen jellegű projektmenedzsment tevékenységre gondol ajánlatkérő gyakori a valamilyen tevékenységben való „jártasság” előírása – ez nem értelmezhető és nem megállapítható, hogy milyen módon lehetne igazolni a követelmények pontos, egzakt módon való meghatározása szükséges a KDB „legfrissebb gyakorlata” szerint a közbeszerzési értékelés során a hiánypótlásra vonatkozó Kbt. szabályok nem értelmezhetők úgy, hogy az ajánlattevők új szakembereket nevezhetnek meg a hiánypótlásban és rájuk vonatkozó iratokkal egészíthetik ki az ajánlatot; a hiánypótlás törvényes lehetőségein nem lehet túlterjeszkedni (D.332/13/2009.)

2. A közbeszerzési eljárások előkészítése során szerzett tapasztalatok (az AF/dokumentáció összeállítása, a beszerzés konkrét elemeinek meghatározása) Az alkalmassági követelmények tekintetében is fontos figyelemmel lenni arra, hogy a követelmények és azok igazolási módjai összhangban álljanak egymással

2. A közbeszerzési eljárások előkészítése során szerzett tapasztalatok (az AF/dokumentáció összeállítása, a beszerzés konkrét elemeinek meghatározása) 2.3 A bírálati szempontrendszer kialakítása kétféle bírálati szempont: legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás összességében legelőnyösebb ajánlat előnyei/hátrányai a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás objektív, azonban az ajánlat szakmai része nem értékelhető az összességében legelőnyösebb ajánlat alkalmas az ún. szakmai ajánlat értékelésére, de az esetleges szubjektív elemek sérthetik a Kbt. alapelveit, és nagyobb a jogorvoslati kockázat

az összességében legelőnyösebb ajánlat 2. A közbeszerzési eljárások előkészítése során szerzett tapasztalatok (az AF/dokumentáció összeállítása, a beszerzés konkrét elemeinek meghatározása) az összességében legelőnyösebb ajánlat az ajánlatkérők gyakran szubjektív szempontokat írnak elő gyakran előre meghatározzák a megajánlások alsó és felső határát is, ezzel korlátozzák a versenyt gyakran előírnak bizonyos „projekttervek” és egyéb „tervek” elkészítését bírálati szempontként, viszont nem határozzák meg az ajánlattevők számára az ezzel kapcsolatos alapvető követelményeket – ezáltal egyáltalán nem megállapítható előre, hogy az ajánlatkérő milyen szempontok alapján fogja eldönteni, melyik ajánlat a jobb (sok esetben ezt maga az ajánlatkérő sem tudja) a bírálati szempontoknak objektív, előre rögzített, minden ajánlattevő által előre ismert feltételeken kell alapulniuk

2.4 Az AF/dokumentáció ellentmondásai 2. A közbeszerzési eljárások előkészítése során szerzett tapasztalatok (az AF/dokumentáció összeállítása, a beszerzés konkrét elemeinek meghatározása) 2.4 Az AF/dokumentáció ellentmondásai az ajánlati felhívás és a dokumentáció sok esetben ugyanazon tárgykörrel kapcsolatban eltérő előírásokat tartalmaz bár ellentmondás esetén az AF előírásait kell alkalmazni, mégis a nem egyértelmű előírások bizonytalansághoz, félreértésekhez vezetnek 2.5 A dokumentáció egyes elemei a dokumentáció sok esetben tartalmaz olyan fogalommeghatározásokat, amelyeket a Kbt. is tartalmaz ezeket egyrészt nem kötelező külön meghatározni, másrészt figyelni kell arra, hogy ha már a dokumentáció tartalmazza a fogalmakat, azok ne térjenek el a Kbt.-ben meghatározottaktól

2.6 A szerződéstervezet kialakítása 2. A közbeszerzési eljárások előkészítése során szerzett tapasztalatok (az AF/dokumentáció összeállítása, a beszerzés konkrét elemeinek meghatározása) 2.6 A szerződéstervezet kialakítása fontos, hogy a szerződéstervezetben ne legyenek ellentmondások, különös figyelemmel a teljesítési határidőre figyelemmel kell lenni a megfelelő terminológiára (pl. „megrendelő” helyett nem „megbízó”-t használni) nyílt közbeszerzési eljárásban különösen fontos a szerződéstervezet megfelelő előkészítése, hiszen az az ajánlati kötöttség beálltával már nem módosítható 2.7 A Kbt. módosításainak követése A Kbt. legutóbbi módosításai: 2008. évi CVIII. törvény

2. A közbeszerzési eljárások előkészítése során szerzett tapasztalatok (az AF/dokumentáció összeállítása, a beszerzés konkrét elemeinek meghatározása) 2009. évi LXXXII. törvény – hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szabályai az egyszerű eljárásban, a KDB eljárásával kapcsolatban új szabályok, a jogorvoslati kérelem szabályai, az erőforrás fogalmának módosítása 2009. évi XXXVIII. törvény – módosítja a 60. § (1) g) pontját és a hozzá kapcsolódó 63. § (6) bekezdését, 135. § (1) bekezdését, 136. § (3) bekezdését, valamint a 228. § (1) bekezdését; hatályon kívül helyezi a 60. § (1) i) pontját és a hozzá kapcsolódó 63. § (2) f) pontját (2009. június 1-jétől hatályos) fontos a Kbt. módosítások hatálybalépésének követése, a módosítások megfelelő alkalmazása ugyanis sok esetben előfordul, hogy az adott közbeszerzési dokumentáció a már nem hatályos szabályokra épül

3. A közbeszerzési eljárások befejezését követő szakasz – a teljesítés és a szerződésmódosítások A Kbt. a szerződés teljesítésével kapcsolatban konkrét szabályokat határoz meg (304. §) E mellett a közbeszerzési szerződés is csak a Kbt.-ben meghatározott feltételek fennállása esetén módosítható (303. §) mégis a közbeszerzési szerződések teljesítése során gyakran felmerül a szerződés módosításának a kérdése lényeges, hogy a Kbt. 303. §-ának rendelkezései semmiképpen nem biztosítanak korlátlan jogosultságot a közbeszerzési szerződések módosítására a módosítását megalapozó körülményeket minden esetben esetenként szükséges vizsgálni, a módosítás indokait megfelelő dokumentumokkal is szükséges alátámasztani

3. A közbeszerzési eljárások befejezését követő szakasz – a teljesítés és a szerződésmódosítások a módosítást megelőzően szükséges megvizsgálni a Kbt. 125. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján lefolytatandó hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának lehetőségét is (az ún. kiegészítő közbeszerzés) az Európai Bizottság álláspontja szerint: a közbeszerzési szerződés teljesítése során felmerülő előre nem látható körülmények okán, szinte minden esetben 125. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján lefolytatandó eljárás az alapvetően jogszerű megoldás; csak az alapvetően nem nagy értékű és alapvető műszaki tartalmat nem érintő esetekben fogadja el a Kbt. 303. §-ában foglaltak alkalmazását mindkét jogintézmény alkalmazását szigorú, konjunktív és kógens feltételekhez kötötték, hogy alkalmazásuk ne járjon visszaélésekkel, az ne eredményezhesse a közbeszerzési szabályok, így a közbeszerzési eljárás feltételeinek a kikerülését

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! dr. Varga László- közbeszerzési szakértő NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG Jogi Főosztály Európai Uniós Közbeszerzési Koordinációs és Szabályossági Egység (EKKE) Tel.: +36-1-474-9247, mobile: +36-202376667 Fax: +36-1-474-9241 E-mail: Varga.Laszlo@nfu.gov.hu Wesselényi u. 20-22. 1077 Budapest