Az Európa 2020 Stratégia hazai végrehajtása Turóczy László főosztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium laszlo.turoczy@ngm.gov.hu

Az előadás tartalma Az Európa 2020 Stratégia uniós kontextusban A Stratégia hazai végrehajtásának eddigi lépései A végrehajtás jövőbeli menete

Az Európa 2020 Stratégia uniós kontextusban

A Lisszabon Stratégia és az Európa 2020 Stratégia összehasonlítása Lisszaboni stratégia: Túl sok és néha ellentmondó célkitűzés („karácsonyfa”) Eszközök hiánya Kormányzás: a„nyitott koordináció módszere” nem bizonyult elegendőnek Szankciók hiánya Elkötelezettség hiánya Európa 2020 STratégia: Kevesebb, fókuszáltabb célkitűzés Összehangoltabb eszközrendszer (bár saját eszközei most sem lesznek) Kormányzás: top-down megközelítés Európa szemeszter Integráltabb megközelítés: több gazdaságpolitikai, makro dimenzió nemcsak versenyképesség  társadalmi integráció Legfontosabb cél mindkét stratégia esetében: gazdaságpolitikák összehangolása, a versenyképesség és foglalkoztatás növelése

Az Európa 2020 Stratégia fő célkitűzése Okos („smart”), fenntartható („sustainable”) és befogadó („inclusive”) növekedés

Az Európa 2020 Stratégia keretében meghatározott EU-szintű számszerű célok A 20–64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie; Az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani; Energia/klíma: ÜHG gázok kibocsátásának 20%-os csökk. Energiahatékonyság 20%-os növelése Megújuló energia részaránya 20%-os növelése Az iskolából kimaradók arányát 10 % alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb generáció 40 %-a rendelkezzen felsőoktatási végzettséggel; 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát

Európa 2020 zászlóshajó kezdeményezések prioritások Intelligens növekedés Fenntartható növekedés Befogadó növekedés Innovációs Unió Erőforráshatékony Európa Foglalkoztatás és készségek Mozgásban az ifjúság Szegénység elleni küzdelem Versenyképesség/ Iparpolitika Digitális Menetrend Egységes piac egy globális korszakban Európa 2020 finanszírozása

Új készségek új munkahelyekhez Európai munkaerőpiacok jobb működése, rugalmasság és biztonság érvényesülése Élethosszig tartó tanulás Megfelelő szerződési feltételek Aktív munkaerő piaci politika Társadalombiztosítás A megfelelő munkahelyhez a megfelelő képzettség megszerzése A munka minőségének és a munkafeltételek fejlesztése Részmunka, határozott idejű munka kérdése Nők foglalkoztatása Távmunka Munkahelyteremtés Megfelelő feltételek megteremtése Vállalkozások támogatása

Az Európa szemeszter menetrendje Január: a Bizottság Éves Növekedési Jelentése Február-március: EiT iránymutatása tagállamok számára Április közepe: a tagállamok benyújtják stabilitási és konvergencia, illetve nemzeti reform programjaikat Június: Bizottság javaslata az országspecifikus ajánlásokra Június: országértékelések, Ecofin ajánlások a makrogazdasági és költségvetési politikákról, EPSCO ajánlások a foglalkoztatásról Június vége: EiT elfogadja az országspecifikus ajánlásokat Cél: Stabilitási és Növekedési Egyezmény és az Európa 2020 Stratégia összehangolása a programokról kiadott tanácsi vélemények/ajánlások közvetlen inputként szolgálnak a következő évi költségvetések megtervezéséhez.

Az Európa 2020 Stratégia hazai végrehajtásának eddigi lépései

Nemzeti Reformprogram benyújtásának menete 2010. november  előzetes Nemzeti Reform Program (Nemzeti Intézkedési Terv) benyújtása Számszerű célok rögzítése A dokumentumot november 7-én a Kormány elfogadta 2011. április: végleges Nemzeti Reform Program benyújtása  mindkét dokumentum benyújtását komoly egyeztetések, a végleges Programot még társadalmi konzultáció is megelőzte

Nemzeti Reform Program szerkezete Középtávú makrogazdasági előrejelzés (rövid összegzés a Konvergencia Program alapján) Növekedést segítő szerkezeti reformok bemutatása (a Széll Kálmán Terv alapján) 3. Öt célkitűzés és az azok elérését segítő intézkedések bemutatása Mellékletek: Intézkedések részletes bemutatása Társadalmi konzultáció menete Végrehajtás, monitoring NRP és az Euro Plusz megállapodás kapcsolata

Nemzeti Reform Program szerkezete, tartalma Megfelelő és hiteles válasz a szerkezeti problémákra: hosszú távú szerkezeti reformok; gazdasági növekedés dinamizálása; foglalkoztatás bővítése; az államadósság fenntartható szintre mérséklése. Célok elérését segítő intézkedések: 2012-ig szóló vagy folyamatban lévő intézkedések Finanszírozása: nagy hányada uniós forrásokból (TÁMOP, TIOP, ROP) Összhangban: Széll Kálmán Terv Új Széchenyi Terv Konvergencia Program Operatív Program

2020 A számszerű nemzeti vállalások Foglalkoztatási ráta 75%-ra emelkedik K+F szintje a GDP 1,8%-ra nő Megújuló energiaforrások részaránya 14,6%-ra nő Energiahatékonyság 10%-os növelése ÜHG kibocsátás legfeljebb 10%-os növelése 2005-höz képest Felsőfokú, ill. annak megfelelő végzettségűek aránya a 30-34 éves népességen belül 30,3% -ra nő A korai iskolaelhagyók aránya 10%-kal csökken a 18-24 évesek között A szegénységben élő népesség száma 500.000 fővel csökken

Foglalkoztatást, munkaerő piaci beilleszkedést segítő intézkedések 1. Széll Kálmán Terv munkaerőpiac átalakítását érintő intézkedései: Magyar Munka Terv Új Munka Törvénykönyv Új Közmunka Program Nyugdíjrendszer strukturális átalakítása Táppénzrendszer felülvizsgálata

Foglalkoztatást, munkaerőpiaci beilleszkedést segítő intézkedések 2. Aktív munkaerő-piaci politikák átalakítása A munka és a család összehangolásának segítése családi adókedvezmény GYES-ről visszatértek után járulékkedvezmény bölcsőde, családi napközik fejlesztése Felnőttképzési programok Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának elősegítése A szakképzési rendszer fejlesztése Szakképzési tananyagfejlesztés Előrehozott szakképzés Felsőfokú szakképzés bővítése A munkaerő‑keresletet ösztönző intézkedések Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás támogatása Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatása Népegészségügyi Program

Foglalkoztatást, munkaerőpiaci beilleszkedést segítő intézkedések 3. Más célkitűzések intézkedései közül különösen az alábbiak járulnak hozzá a foglalkoztatási szint növeléséhez: Felsőoktatási cél IT/mérnöki képzettségűek arányának növelése Idegen nyelvtudás javítása Szegénységben élők számának csökkentése Területi felzárkózási koordinációs központi és felnőttképzési feladatot ellátó Regionális Képző Központok (RKK) működése Hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci esélyeinek javítása érdekében infokommunikációs és támogató szolgáltatások, rendszerek kidolgozása és működtetése Távmunka és digitális közmunka program indítása Komplex programok

Az Európa 2020 Stratégia hazai végrehajtásának jövőbeli menete

A programok értékelése, monitoringja Uniós értékelés, ellenőrzés Bizottság értékeli a Programokat Országspecifikus ajánlások Hazai monitoring: Évente kétszer: július és december Évente új Nemzeti Reformprogramot kell benyújtani a gördülő tervezés jegyében

Eddigi tapasztalatok az Európa 2020 Stratégiáról Hogyan tovább? Még korai a tapasztalatok teljes levonása  június még hátravan Eddigi tapasztalatok vegyesek túlságosan feszített ütemterv, integrált megközelítést nehezíti  Európa Szemeszter egyes elemei módosulhatnak fontos, hogy a célok fókusza megmaradjanak közeljövő fontos kérdése: a Stratégia finanszírozása  kohéziós politikával, (Strukturális Alapok) agrárpolitikával történő összehangolás a következő költségvetési periódusban megfelelő elkötelezettség a stratégia iránt, a programot minden tagállam benyújtotta időben nem „kötelező feladatként” tekintették többen ambiciózus célokat tűztek ki Magyar elnökség jól vizsgázott

Köszönöm a figyelmet!