EFFAS – Számvitel modul I. évfolyam DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Az oktatási blokk tartalma Tematika: Számviteli alapok Pénzügyi intézmények számvitele A konszolidáció számvitele A számvitel nemzetközi szabályozása I. 4-5. A számvitel nemzetközi szabályozása II-III. (IFRS-ek) 6. Beszámoló- és a vállalati cash flow kimutatás elemzése DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

2. Pénzügyi intézmények- és a konszolidáció számvitele Pénzügyi intézmények számviteli specialitásai (4-33. dia) A konszolidáció számvitele (34-86. dia) DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Pénzügyi intézmények számviteli specialitásai DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Pénzügyi intézmények számviteli specialitásai A pénzügyi intézményeket érintő főbb jogszabályi előírások – számviteli politikára vonatkozóan (6-20. dia) Kockázat és kontroll (21 -33 dia) DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

2) Számviteli politikára vonatkozó sajátos hitelintézeti előírások A számviteli törvényben foglaltakon túl kötelező szabályzatok kockázatvállalási szabályzat, hitelnyújtási szabályzat betétgyűjtési szabályzat, számlavezetési szabályzat, befektetési szabályzat, adós (ügyfél)-, illetve partnerminősítési szabályzat, fedezetértékelési szabályzat, eszköz- és ügyletminősítési, valamint értékelési szabályzat (kintlévőségekre, mérlegen kívüli tételekre), céltartalék képzési és értékvesztési szabályzat, Eszköz-forrásértékelési szabályzat pénz- és értékkezelési szabályzat, bizonylatkezelési szabályzat, határidős, opciós és swap ügyletek elszámolási szabályzata, költségszámítási szabályzat, összevont (konszolidált) beszámoló készítési szabályzat, Stb. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Értékelést meghatározó szempontok az ügyfél, partner minősítése a törlesztési rend betartása (késedelmi idő) az országkockázat a tétel továbbértékesíthetősége, mobilizálhatósága (piaci ára, a kereslet-kínálati viszonyok és a kibocsátó saját tőkéjében való részesedés a befektetés arányában) a tételből adódó, veszteségnek minősülő jövőbeli kifizetési kötelezettség a rendelkezésre álló fedezet DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Értékelési szempontok alkalmazása Az „értékesíthetőség és mobilizálhatóság” szempontja alapvetően az értékpapírok és a követelés fejében kapott készletek minősítése és értékelése esetében mérvadó; „A „tételből adódó veszteségnek minősülő jövőbeli kifizetési kötelezettség” szempontja a mérlegen kívüli tételek minősítése és értékelése tekintetében mérvadó; A teljes körű szempontrendszeren alapuló értékelés mellett bizonyos követelésekre alkalmazható az „egyszerűsített minősítési eljárás” is, amikor csak egy vagy néhány szempontot vesznek figyelembe; Egyszerűsített minősítési eljárás alkalmazható a lakossági ügyféllel szembeni, a fogyasztási hitelből adódó, a jelzáloghitelből eredő, és a kisösszegű követeléseknél függetlenül attól, hogy egyedi vagy csoportos értékelés alá vonták azokat. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október Értékelés formái Egyedi értékelés: Alapvetően ezt kell alkalmazni minden tételre Csoportos értékelés: a kisösszegű követelésekre (számviteli pol. szerint) az azonos jogokat megtestesítő értékpapírokra (a 250-es kormányrendelet korábban is hatályos előírásai alapján) [Azonos jogokat testesít meg: ha a kibocsátás feltételei (a kibocsátó, a névérték, a hozamfeltételek, a lejárati idő és egyéb feltételek) megegyeznek legfeljebb egy sorozat eltérő tagjairól van szó.] DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Eszközminősítési kategóriák Az egyedi értékelés alá vont tételeket kell eszközminősítési kategóriába sorolni az értékelés végső eredménye alapján; Legalább 5 minősítési kategóriát kell felállítani, amelyek megegyeznek a 14-es PM rendelet szerint korábban alkalmazott kategóriákkal; Lehet ennél több kategóriát is kialakítani, más elnevezésekkel, de azok feltételeit meg kell feleltetni az 5 kategóriás rendszerrel; Minden kategóriához súlysávot kell rendelni és azon belül egy arányt kell a tételhez kapcsolni; Az 5 kategóriás rendszer súlysávjai azonosak a 14-es PM rendeletben korábban alkalmazottakkal, azzal az eltéréssel, hogy a külön figyelendő 1-10%-ig terjed. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október Értékelési csoportok A csoportos értékelés alá vont tételeket kell értékelési csoportokba sorolni; Legalább három értékelési csoportot kell kialakítani, de lehet ennél többet is; Minden csoporthoz egy konkrét százalékos mértéket (arányt) kell rendelni; A csoport minden egyedére a csoporthoz tartozó százalékos mértékben kell értékvesztést elszámolni; DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október Értékelés lényege Az egyes tételek esetében a fedezettől eltérő, különböző szempontok együttes figyelembevételével kell meghatározni, hogy mekkora az adott tétel kapcsán várható veszteség a megtérülés hiánya, vagy a jövőbeni veszteségjellegű kifizetési kötelezettség miatt; Majd az így felmért várható veszteség összegéből le kell vonni az adott tétel kapcsán rendelkezésre álló fedezetek értékét, azok számbavételi sorrendjét figyelembe véve; A fennmaradó, fedezetlen veszteség alapján kell besorolni a tételt az értékelés (egyedi vagy csoportos) jellegétől függően a megfelelő eszközminősítési kategóriába vagy értékelési csoportba és a hozzárendelt arány alapján kell utána értékvesztést vagy céltartalékképzést elszámolni, illetve a meglévőt módosítani. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Törlesztési rend betartásának (a késedelmi időnek) figyelembevétele Önmagában a késedelmi idő nem döntheti el a tétel minősítését, azaz besorolását megfelelő eszközminősítési kategóriába, vagy értékelési csoportba, ahhoz a többi szempontot és végül a fedezet értékét is figyelembe kell venni, feltéve, hogy a tétel nem tartozik az egyszerűsített minősítési eljárás alá. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Fedezetértékeléssel szembeni követelmények változása A fedezeteket számbavételének értékét a számviteli politikában kell rögzíteni, de alapvetően azokat piaci értékén kell figyelembe venni; A jelzálog fedezetek esetében számviteli szempontból nincs 70%-os korlát; A számviteli szempontból elfogadott fedezetek nem feltétlenül egyeznek meg a hitelkockázat meghatározására vonatkozó kormányrendelet szerinti fedezetekkel. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Eszközminősítéssel szembeni követelmények változása Valamennyi szempont együttes figyelembevételével, a nem fedezett veszteség alapján történik az adott tétel besorolása a megfelelő eszközminősítési kategóriába, vagy értékelési csoportba a tétel értékelésének (egyedi vagy csoportos) jellegétől függően; A mérlegen kívüli tételek, a követelés fejében kapott készletek és az értékpapírok esetében, alapvetően a jövőben várható veszteség összegének függvényében történik a besorolás; A függő kötelezettségek esetébe tekintettel kell lenni arra, hogy annak megszűnése mérlegbeli eszköztételt vagy veszteségjellegű kifizetési kötelezettséget keletkeztet-e. Az előbbinél a keletkező eszköztétel értékelésére alkalmazott szempontokat is mérlegelni kell, az utóbbinál pedig a veszteségjellegű kifizetési kötelezettség a mérvadó; A határidős, opciós, swap ügylet után kockázati céltartalék csak akkor képezhető, ha annak várható vesztesége a 250-es kormányrendelet szerinti céltartalékkal nem fedezett, illetve passzív időbeli elhatárolásként nem lett elszámolva (ez utóbbi a fedezeti ügyletekre vonatkozik) DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Kockázati céltartalékképzés és értékvesztés A „Sajátos értékelési előírások” idevonatkozó részében nem csak a sajátos értékelés alá tartozó tételek utáni kockázati céltartalékképzés és értékvesztés szabályai szerepelhetnek, hanem Itt célszerű szabályozni a 250-es kormányrendeletben, illetve a pénzügyi intézményre vonatkozó egyéb jogszabályban előírt céltartalékképzés és értékvesztés szabályait is (pl. halasztott kamatfizetéses hitelek tőkésített kamatának céltartaléka, lakástakarékpénztárak kiegyenlítési céltartaléka, általános kockázati céltartalék, nem fedezeti célú derivatív ügyletek céltartaléka stb.) Az értékvesztés vagy a kockázati céltartalék szükséges szintjét az határozza meg, hogy a tétel a besorolása alapján, mely eszközminősítési kategóriába, vagy értékelési csoportba lett besorolva és ennek alapján milyen céltartalékképzési vagy értékvesztési arányt rendeltek hozzá; A meglévő értékvesztést vagy kockázati céltartalékot minden értékelés alkalmával annak szükséges szintjére kell kiegészíteni; Az értékelés gyakorisága: kötelezően negyedévente és a mérleg fordulónapon, de lehet ennél nagyobb gyakorisággal is a számviteli politikában rögzítettek szerint. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október Egyéb témák Devizaalapú forintkövetelést vagy forintkötelezettséget keletkeztető szerződések Tőke-, illetve hozamgarancia vállalás Általános kockázati céltartalék DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október Devizaalapú forintkövetelést vagy forintkötelezettséget keletkeztető szerződések a tétel könyvekbe való felvétele a szerződésben rögzített árfolyamnak a tétel keletkezésekor érvényes mértékén forintra átszámított értéken történik, a tétel törlesztése, megszüntetése a szerződésben rögzített árfolyamnak a törlesztés, megszűntetés időpontjában érvényes mértékén átszámított forintértéken történik, és árfolyamkülönbözet keletkezik ezen érték, valamint a nyilvántartási érték között, a futamidő alatt a tétel értékelésére a devizaeszközök és devizakötelezettségek értékelési szabályait kell alkalmazni (lásd: 2008. 10.09-i előadás anyaga). DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Tőke-, illetve hozamgarancia vállalás tartalmában, a bank általi portfolió kezelés kapcsán történő olyan tőke-, illetve hozamígéret, amelyet más bank viszontgarantál; nyilvántartására a viszontgarancia nélküli tőke-, illetve hozamígéretek szabályai vonatkoznak; ezek céltartaléka szükséges szintjének meghatározásakor figyelembe kell venni a kezelt, rendelkezésre álló portfolió piaci értékét, az csökkenti a veszteséget keletkeztető várható jövőbeli kifizetési kötelezettséget (mint egyfajta fedezet) feltéve, hogy a portfolió - bizonylatokkal is igazolhatóan - valóban megvan. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Általános kockázati céltartalék felülvizsgálata és szintre hozása a számviteli politikában rögzített döntés függvényében nem csak a mérleg fordulónapon, hanem negyedévente, illetve havonta is történhet, és elszámolható. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október 2) Kockázat és kontroll Kockázatok fajtái: Piaci kockázat Kamatláb kockázat Árfolyam kockázat Hitelezési kockázat Likviditási kockázat Működési kockázat Technológiai kockázat Szabályozási kockázat DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október Kockázat és kontroll Piaci kockázat: annak a kockázata, hogy valamely pénzügyi instrumentum értéke a jövőben csökken (kamat és árfolyam kockázat tipikusan piaci kockázatok). Piaci kockázatot befolyásoló tényezők: külső (mindenkit egyformán érint, pl. kamat változás) és belső tényezők (egyedi, pl. várt eredmények elmaradása). DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Piaci kockázat mérésénél aggregálási kérdések Forrás:MNB Kevert “top-down” megközelítés: A számításokat bankonként végezzük A számítási eljárás standardizált minden bankra A módszer valószínűleg elrejti a bankok egyedi sajátosságait (betétesek viselkedése, korrelációk) “Bottom-up” megközelítés (tervezett) Az intézmények egyedileg futtatják az MNB által kidolgozott szcenáriók alapján Az MNB elsősorban szcenáriók kidolgozására az eredmények aggregálására és kommunikációjára törekszik (benchmarking) DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október Kockázat és kontroll Kamatláb kockázat: Azon eszközök kockázata, amelyek értéke a kamattól függ, az a kockázat, hogy kamatláb változása miatt veszteség keletkezik. Banki működés alapja: betétekért fizetett kamat alacsonyabb, mint a kölcsön kamat (margin –hitelezési kockázaton alapszik), és a hosszabb lejáratú kölcsön kamata magasabb. A bankok rövid lejáratra vesznek fel pénzt (betét, kölcsön) és hosszú lejáratra helyeznek ki. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október Kockázat és kontroll Árfolyam kockázat: Az a kockázat, hogy veszteség keletkezik az árfolyam változás következtében. Az árfolyam kockázatot befolyásolja a felhasználó tényleges árfolyam pozíciója, valamint a kamat várakozások, a gazdasági kilátások, a befektetői igények, és a kormányzati intervenciók. A kockázat csökkentése: fedezeti ügyletek DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október Kockázat és kontroll Hitelezési kockázat: Annak a kockázata, hogy a másik fél nem a szerződés szerint teljesít és ennek következtében a hitelezőnél veszteség keletkezik. A másik fél lehet egy ország is ( ország kockázat). Kockázat kompenzálása: a margin növelésével ( recesszió- magasabb margin), blue chip hitelezéssel, diverzifikálással, biztosítással, stb. Koncentráció kockázat: annak a kockázata, hogy a veszteség valamely partner, iparág, földrajzi helyzet, termék, vagy piac (részvény, árfolyam, kamatláb) túl nagy koncentrációjának következtében következik be. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október Kockázat és kontroll Likviditási kockázat Annak a kockázata, hogy a pénzügyi instrumentum gyors értékesítése csak a piaci érték alatt lehetséges. Likviditás: adott piacon bonyolított tranzakciók mennyisége. Elég vevő és eladó esetén egyensúly alakul ki, az eladó mindig talál vevőt az egyensúlyi ár közelében. Likviditást befolyásoló tényezők: belső tényezők, mint a standardizálás hiánya, új, nem ismert termékek, külső tényezők, mint a volatilitás. Kockázat csökkentés: csak likvid eszközök tartása, és a piac volatilitásának figyelése, vagy képesség nem likvid eszköz hosszú lejáratig való tartására. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október Kockázat és kontroll Működési kockázat Az a kockázat, hogy a felek nem képesek ( technikai okból) teljesíteni a szerződést. A működési kockázat lehet: teljesítési kockázat, (a felek nem tudnak fizetni, vagy szolgáltatni) illetve tranzakciós kockázat, (nem a szerződés szerinti áron, termékben, vagy teljesítési szabályok szerint történik) Kockázatot befolyásolja: a szakmai színvonal, használt rendszerek fejlettsége, hatékony kontrollok, az ügyletek komplexitása, volumene. Kockázat csökkentés: hatékony back office, hatékony kontrollok DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október Kockázat és kontroll Technológiai kockázat Az információs rendszerektől és a technikai támogatástól való nagyfokú függés kockázata. Befolyásolja: elégtelen hardware, software fejlesztés, elégtelen tréning, katasztrófa terv hiánya, a piac gyors fejlődése ( új termékek, nagy volumenek) Kockázat csökkentés: megfelelő befektetés és tréning, katasztrófa terv, hatékony management kontroll. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október Kockázat és kontroll Szabályozási kockázat Annak a kockázata, hogy a szabályozók változásának fel nem ismerése miatt veszteség keletkezik. Befolyásolja: a kormányzati jogalkotás, valamint a kormány által más szervezetekre, illetve piacokra ruházott hatalom. Kockázat csökkentés: idő és erőforrás allokálás a szabályozóknak való megfelelés érdekében. Olyan rendszerek és kontrollok implementálása, melyek biztosítják a megfelelést. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október Kockázat és kontroll Kockázat kontroll Világos és jól kommunikált stratégia – módszerek (stressz tesztelés) Hatékony vezetői kontroll rendszer működtetése Hatékony üzleti és működési kontroll Hatékony technológia Megfelelő szervezeti struktúra DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Stressz teszt („What if”) Fogalma: kis valószínűséggel bekövetkező, kivételes de plauzibilis események hatásának elemzésére szolgáló kvantitatív módszerek Esemény: kockázati tényezők szélsőséges változása: árfolyam, kamatláb szintje és volatilitása, adósok hitelképessége, korrelációk, stb., Hatás számszerűsítése: árazási modellek, viselkedési vagy empirikus modellek Hatást kifejezése: portfolió értékének változása/tőke, de bármely más mutató pl. stabilitási indikátor DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október Stressz teszt – folyt. Cél: kockázati profil feltárása, rejtett kitettségek azonosítása, egyéb kockázati mérőszámok kiegészítője Típusai: piaci-, hitel-, likviditási-, működési kockázat historikus, hipotetikus sokkok érzékenységvizsgálat, forgatókönyv elemzés Hiányosságai: valószínűséget nem rendelnek hozzá a negatív eseményekhez szubjektívek; eredmények nem verifikálhatóak számos egyszerűsítő feltevés (modellek) statikusak, nem veszik figyelembe a bankok válaszreakcióit; a feedback hatásokat nehéz mérni kockázat típusonként nem integrált Stressz teszt eredménye: egyfajta FSI a bankrendszer sérülékenységéről DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

A konszolidáció számvitele DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október A konszolidáció számviteli alapjai (2000. évi C. tv. - Sztv. 115-134.§) A KONSZOLIDÁCIÓ CÉLJA, FELADATA, SZÜKSÉGESSÉGE A KONSZOLIDÁCIÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ-KÉSZÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG A KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ ALANYAI A KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Összevont (konszolidált) éves beszámoló Összevont (konszolidált) éves beszámolási kötelezettsége van minden gazdálkodónak, ha anyavállalatnak minősül egy vagy több vállalkozásához fűződő viszonyában, vagyis az alábbiak értelmében közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni: a tulajdonos szavazatának többségével tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik; más tulajdonosokkal kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja; tulajdonosként jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottság tagja többségét megválassza vagy visszahívja; a tulajdonosokkal történt szerződés (okirat) alapján döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol. Az a vállalkozás, amelynek összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezettsége van, köteles éves beszámolót is összeállítani, és nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

A vállalatcsoport tagjai, a befolyás mértéke Leányvállalatok, Közös vezetésű vállalatok, Társult vállalkozások, egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozások Leányvállalatok Közös vezetésű vállalkozások Anyavállalat Egységes vezetés, egységes értékelés A vállalatcsoport szűkebb része Egységes vezetés nem, de különböző mértékű befolyás érvényesül A vállalatcsoport tágabb része DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

1. A KONSZOLIDÁCIÓ CÉLJA, FELADATA, SZÜKSÉGESSÉGE 120. § ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK CÉLJA: Konszolidálásba bevont vállalatok együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható kép nyújtása HOGYAN? Úgy, mintha a konszolidálásba bevont vállalatok EGYETLEN VÁLLALATKÉNT működnének. Halmozódásokat ki kell szűrni! ELTÉRÉSEK AZ ÉVES BESZÁMOLÓ ÉS AZ ÖSSZEVONT (KONSZOLIDÁLT) ÉVES BESZÁMOLÓ MÉRLEGE KÖZÖTT 6. sz. melléklet I. KIEGÉSZÍTÉSEK A KÖVETKEZŐ MÉRLEGCSOPORTOKNÁL Befektetett pénzügyi eszközök: tőke konszolidációs különbözet leányvállalatokból, társult vállalkozásokból Követelések: konszolidációból adódó (számított) társasági adó követelés Saját tőke: Leányvállalati saját tőke változás (±) Konszolidáció miatti változások (±); Adósság konszolidálás és közbenső eredmény különbözetből Külső tagok (más tulajdonosok) részesedése Hosszú lejáratú kötelezettségek: Tőkekonszolidációs különbözet leányvállalatokból Rövid lejáratú kötelezettségek: Konszolidációból adódó (számított) társasági adó tartozás DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

A konszolidált éves beszámoló összeállításának alapelvei egységes értékelés egységes pénznem egységes fordulónap DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

2. A KONSZOLIDÁCIÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Konszolidációba való bevonási elvek Teljeskörű (leány, közös vezetésű) Tőkerészesedés (kvóta) alapján történő teljeskörű Equity módszer- részesedés értékelés (társult vállalkozások) Egyéb Konszolidációval kapcsolatos fogalmak: meghatározó befolyás (leányvállalat, közös vezetésű), Többségi leányvállalat, Ellenőrzött leányvállalat, Szerződéses leányvállalat. mértékadó befolyás (társult), mértékadónak sem minősülő befolyás. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

A konszolidáció általános szabályai-folyt. Az Szt. szerinti anyavállalat meghatározó befolyását három, egymástól részben független módon gyakorolhatja: 1. Az anyavállalat a szavazatok többségét egyedül birtokolja (többségi leányvállalat). 2. Az anyavállalat a vezető tisztségviselők (ügyvezetés, igazgatóság, stb.) és a felügyelő bizottság tagjai többségét megválasztja vagy visszahívja (ellenőrzött leányvállalat). 3. Az anyavállalat szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján – függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól – döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol (szerződéses leányvállalat). DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

3. A KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG 115-119. § Meghatározó befolyás szavazati arány tulajdoni hányad alapján (50%-ot meghaladó) szavazatok többsége más tulajdonosokkal kötött szerződés alapján vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségének megválasztása vagy visszahívása a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól - döntő irányítás, ellenőrzés DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

4. A KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ ALANYAI Kapcsolt felek Anyavállalat Leányvállalat Közös vezetésű vállalat (33%) Társult vállalkozás (20%) Egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozás DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Összefoglaló táblázat Vállalkozástípusok A vállalkozás által, vagy vele szemben az irányítás, befolyásolás mértéke Anyavállalat Közvetlenül, vagy közvetve gyakorolt meghatározó befolyás a leányvállalatokban Leányvállalat Az a gazdasági társaság, amelyben közvetlenül, vagy közvetve a meghatározó befolyás érvényesül Közös vezetésű vállalkozás Az a gazdasági társaság, amelyben közvetlenül, vagy közvetve a paritásos irányítás érvényesül Társult vállalkozás Az a gazdasági társaság, amelyben közvetlenül, vagy közvetve a mértékadó befolyás érvényesül Egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozás Az a gazdasági társaság, amelyben a konszolidálást végzőnek közvetlenül, vagy közvetve befolyása van DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

5. A KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ Eltérő mérleg és eredménykimutatás sorok DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október Eltérések az éves beszámoló és az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlege között 6. sz. melléklet I. KIEGÉSZÍTÉSEK A KÖVETKEZŐ MÉRLEGCSOPORTOKNÁL Befektetett pénzügyi eszközök: Követelések: Saját tőke: Leányvállalati saját tőke változás (±) Konszolidáció miatti változások (±); Külső tagok (más tulajdonosok) részesedése Hosszú lejáratú kötelezettségek: Rövid lejáratú kötelezettségek: DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október Eltérések az éves beszámoló és az összevont (konszolidált) éves beszámoló eredménykimutatása között 6. sz. melléklet II. RÉSZLETEZÉS A KÖVETKEZŐ TÉTELEKNÉL: PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEINÉL Kapott osztalék, részesedés társult vállalkozástól Kapott osztalék, részesedés egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól KIEGÉSZÍTÉSEK A KÖVETKEZŐ TÉTELEKNÉL: EGYÉB BEVÉTEL: EGYÉB RÁFORDÍTÁS: ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG: DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség 115.§ KINEK KELL ELKÉSZÍTENI? KI MINŐSÜL ANYAVÁLLALATNAK? Anyavállalat az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert a következő feltételek közül legalább eggyel rendelkezik: Tulajdoni hányad Szavazati arány Döntő irányítás, ellenőrzés DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

A leányvállalati viszony 115.§ SZAVAZATI JOGOK SZÁMÍTÁSA, ARÁNY MEGÁLLAPÍTÁSA: A szavazati arány megállapításához az anyavállalatot közvetlenül, vagy közvetetten megillető és gyakorolható szavazati jogot kell viszonyítani az összes szavazati joghoz. A számítás során az összes szavazati jogból le kell vonni a visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész alapján vagy jogszabály előírása szerint nem gyakorolható szavazati jogokat, továbbá azokat a szavazati jogokat, amelyekkel az adott vállalkozás saját leányvállalata – mint anyavállalat rendelkezik. Az összevont konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettség megítélése során figyelmen kívül hagyandó ! DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Szavazati arány (%) = a/b x100 Azt fejezi ki, hogy a vizsgált vállalkozásban gyakorolható összes szavazati jogból az anyavállalatot milyen mértékű szavazat illeti meg. Szavazati arány (%) = a/b x100 a: anyavállalatot közvetlenül és/vagy más leányvállalatain keresztül közvetetten megillető és gyakorolható szavazatok száma b: az adott vállalkozásnál gyakorolható összes szavazatok száma DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október Adott vállalkozásnál gyakorolható összes szavazatok számának meghatározása a társasági szerződés, alapító okirat alapján a tulajdonosokat megillető összes szavazatok száma az adott vállalkozás által visszavásárolt saját részvények, üzletrészek nem gyakorolható szavazatainak száma jogszabályi előírások alapján nem gyakorolható szavazatok száma az adott vállalkozás saját leányvállalata által gyakorolható szavazatok száma = Az adott vállalkozásnál gyakorolható összes szavazatok száma DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október Anyavállalatot közvetlenül és/vagy más leányvállalatain keresztül közvetetten megillető és gyakorolható szavazatok számának meghatározása + az anyavállalatot közvetlen tulajdoni hányada alapján, az alapító okirat szerint megillető szavazatok száma (az anyavállalat birtokában lévő tulajdoni hányad szavazatainak száma) + az anyavállalat valamely más leányvállalatát közvetlen tulajdoni hányada alapján, az alapító okirat szerint megillető szavazatok száma az anyavállalat vagy valamely más leányvállalata által szerződés alapján átruházott jogkörben mások helyett gyakorolt szavazatok száma az anyavállalat vagy valamely más leányvállalata(i) által harmadik személy utasításai szerint gyakorolt szavazatok száma (biztosítékként átvett tulajdoni hányadot megillető szavazati jogok) az anyavállalat vagy valamely más leányvállalata(i), mint kezességvállaló(k) által, de a kezes érdekében gyakorolt szavazatok száma (a kezesség fejében átvett tulajdoni hányadot megillető szavazati jogok) + harmadik személyek által (saját nevükben) az anyavállalat, vagy valamely más leányvállalata(i) javára gyakorolt szavazatok száma = anyavállalatot közvetlenül és/vagy közvetetten megillető és gyakorolható szavazatok száma DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október 1. Példa Az „A” vállalkozás 80 %-ban tulajdonosa „B” vállalkozásnak, „B” pedig 60 %-ban tulajdonosa „C”-nek. A „C”-ben az „A”-nak közvetlen tulajdoni hányada nincs. „B” és „C” vállalkozásnál is minden részvény szavazó részvény. Kérdés: „A” hány százalék tulajdoni hányaddal, illetve szavazati aránnyal rendelkezik „C”-nél? Megoldás „A”-t megillető tulajdoni hányad: a „B” vállalkozásnak „C”-ben lévő tulajdoni hányada csak 80 %-ban illeti meg az „A” vállalkozást. A 60 %-os befektetés 80 %-a = 48 % „A”-t megillető szavazati arány: „A”-t illeti meg a „B” vállalkozást megillető összes szavazat, tehát 60 %. „A” nem rendelkezik „C”-nél a tulajdoni hányad többségével, de a szavazatok többségével rendelkezik, ezért „C” is leányvállalata „A”-nak „A” „B” „C” 80 % 60 % DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október 2. Példa Az „A” birtokolja a „B” szavazatainak 48 %-át, a „B” a „C” vállalkozás szavazatainak 65 %-át, a „C” a „B” társaság szavazatainak 10 %-át. Kérdés: Leányvállalata-e az „A”-nak a „B” társaság? „A” „B” „C” 48 % 65 % 10 % Megoldás A „B” összes jogosultságát csökkenteni kell a „C” által birtokolt szavazatokkal (lásd 56. dia). 48% =53,333% 100 % - 10 % Válasz: „A” anyavállalata „B”-nek, és „C” leányvállalata „B”-nek, és „C” leányvállalata „A”-nak. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október Mentesítés az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség alól 116.§ I. A VÁLLALKOZÁS STÁTUSZA ALAPJÁN: mentesíthető anyavállalat ha a fölérendelt anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konsz.) üzleti jelentést készít és nyilvánosságra hoz; ha a fölérendelt anyavállalat az Európai Gazdasági Térségben rendelkezik székhellyel, a számviteli tv. vagy a Tanács 1983. június 13-i 83/349/EGK irányelve, illetve az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 19-i 1606/2002/EK rendelete szerint készít és hoz nyilvánosságra összevont (konszolidált) éves beszámolót, valamint összevont (konszolidált) üzleti jelentést, amelyben a mentesíthetõ anyavállalat és annak leányvállalatai éves beszámolóit is konszolidálják; a fölérendelt anyavállalat 100%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik a mentesíthetõ anyavállalatban, vagy legalább 90%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik és a kisebbségi tulajdonosok elfogadták a mentesítést, vagy ha nem kérték (kérte) a mentesíthető anyavállalattól az összevont (konsz.) éves beszámoló összeállítását. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október Mentesítés esetén a mentesíthető anyavállalat éves beszámolója kiegészítő mellékletének minimális információ tartalma ! az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő fölérendelt anyavállalat neve és székhelye; utalás arra vonatkozóan, ha az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség alól mentesítették. a mentesített anyavállalat és kapcsolt vállalkozásai befektetett eszközeinek, tárgyévi bevételeinek és adózott eredményének, saját tõkéjének, foglalkoztatottjai átlagos állományi létszámának adatai vállalkozásonként külön-külön be kell mutatni. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október Mentesítés az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség alól 117.§ II. NAGYSÁGRENDI KRITÉRIUMOK ALAPJÁN: a) a mérlegfõösszeg 2700 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel 4000 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 fõt. nem haladja meg Nem mentesülnek a nagyságrendi kritériumok alapján: a hitelintézeti, a biztosítótársasági anyavállalat, pénzügyi vállalkozás ha mérleg fordulónapján az anyavállalat vagy konszolidálásba bevont leányvállalat részvényei, üzletrészei, illetve az általuk kibocsátott értékpapírok tőzsdei kereskedelme engedélyezett, vagy az engedélyezést kérelmezték. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Az összevont (konszolidált) éves beszámoló fordulónapja 11.§, 121.§ Az anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolóját az anyavállalat éves beszámolójának üzleti évéről kell elkészíteni. közbülső éves beszámolót 3 hónap átalakulás beolvadás Amennyiben az anyavállalat leányvállalatainak üzleti éve eltér az anyavállalat éves beszámolójának üzleti évétől, akkor az összevont (konszolidált) éves beszámoló üzleti éve lehet a leglényegesebb leányvállalat, leányvállalatok többsége éves beszámolójának üzleti éve is. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Az összevont (konszolidált) éves beszámoló 120.§, 134.§. Az összevont (konszolidált) ÜZLETI JELENTÉS nem része a konszolidált beszámolónak, de azzal szoros kapcsolatban van. Követelmény, hogy az üzleti jelentés a konszolidálásba bevont vállalkozások együttesének helyzetét úgy kell tartalmazza, hogy az a tényleges viszonyokról valós, megbízható képet adjon. RÉSZEI: ÖSSZEVONT (KONSZOLIDÁLT) ÉVES MÉRLEG ÖSSZEVONT (KONSZOLIDÁLT) EREDMÉNYKIMUTATÁS ÖSSZEVONT (KONSZOLIDÁLT) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

5. A KONSZOLIDÁLÁS FELADATAI, MUNKAFOLYAMATA 122. § I. ELŐKÉSZÍTÉS ELŐKÉSZÍTŐ MÉRLEG ELŐKÉSZÍTŐ EREDMÉNYKIMUTATÁS megszerkesztése, összeállítása; Az eltérő értékelés alapján elkészített beszámoló esetén az EGYSÉGES ÉRTÉKELÉS végrehajtása Az összevont (konszolidált) éves beszámoló pénznemétől eltérő pénznemben készült mérlegek és eredmény-kimutatások tételeinek ÁTSZÁMÍTÁSA. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

A konszolidálás feladatai, munkafolyamata II. KONSZOLIDÁLÁS LÉPÉSEI TŐKEÖSSZEVONÁS (tőkekonszolidáció) ADÓSSÁGKONSZOLIDÁLÁS (a konszolidációba bevont vállalatok közötti követelések és tartozások kiszűrése) KÖZBENSŐ EREDMÉNYEK elhagyása A BEVÉTELEK ÉS A RÁFORDÍTÁSOK konszolidálása TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOK tőkekonszolidálása Konszolidálás miatti ADÓKÜLÖNBÖZET MEGHATÁROZÁSA DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

A beszámoló összeállításának folyamata Előkészítés Konszolidálás lépései „Befejezés” DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

A tőkekonszolidálás csoportosítási lehetőségei 1. A konszolidálásba bevont vállalkozások alapján leányvállalatok konszolidálása, közös vezetésű vállalkozások konszolidálása, társult vállalkozások konszolidálása, egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozások konszolidálása 2. A konszolidálás terjedelme alapján teljes konszolidálást, nem teljes, részleges konszolidálást 3. A konszolidálás időpontja alapján első konszolidálást, követő konszolidálást, záró, vagy utolsó konszolidálást DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

A tőkekonszolidálás csoportosítási lehetőségei – folyt. 4. A konszolidálásba bevont vállalkozások első konszolidálása alapján az érdekeltség, részesedés megszerzésének időpontjában levő értékviszonyok alapján, a leányvállalattá válás időpontjában lévő értékviszonyok alapján, a részesedés megszerzését követő, első bevonás üzleti évének első napján meglévő értékviszonyok alapján, különböző időpontok értékviszonyai alapján, ha a részesedést különböző időpontokban szerezte meg a konszolidálást végző vállalkozás 5. Az alkalmazott konszolidálási módszerek alapján (* 72.dia) teljes konszolidálás, részesedésarányos (kvóta) szerinti konszolidálás, befektetés (részesedés) értékelés DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

A tőkekonszolidálás csoportosítási lehetőségei – folyt. 6. Az első tőkekonszolidálásnál felhasználható értékek alapján könyv szerinti értékekkel elvégzett konszolidálásról, újraértékelt (aktualizált) összegekkel elvégzett konszolidálásról 7. A konszolidált vállalatcsoport szerkezete alapján az egyszintű vállalatcsoport konszolidálása, a többszintű vállalatcsoport konszolidálása 8. A vállalatcsoporton belüli érdekeltségi kapcsolatok iránya alapján egyirányú, kölcsönös DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Tőkeösszevonás (tőkekonszolidáció) 124.§ Célja: A TŐKEÖSSZEVONÁS SORÁN A HALMOZÓDÁS KISZŰRÉSE EZ TÖRTÉNHET: Könyv szerinti értéken A választott bevonási időpontnak megfelelő újraértékelt (aktualizált) értéken. visszavásárolt saját részvények, üzletrészek részesedésre elszámolt értékvesztés DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Könyv szerinti értékkel Aktualizált (újraértékelt) értékkel A könyv szerinti és az aktualizált (újraértékelt) értékekkel végzett első tőkekonszolidálás összehasonlítása Megnevezés Könyv szerinti értékkel Aktualizált (újraértékelt) értékkel Az eszközöket és forrásokat milyen értéken kell az előkészítő kimutatásokba beállítani? Anyavállalat könyv szerinti összeggel. Leányvállalat könyv szerinti összeggel. Leányvállalat újraértékelt összeggel. Milyen esetben vehető figyelembe rejtett tartalék? Pozitív konszolidációs különbözet esetén igen. Negatív konszolidációs különbözet esetén nem. Az aktív konszolidációs különbözet terhére már nem vehető figyelembe. Ha a tartalékok figyelembevétele miatt negatív (passzív) különbözet alakulna ki, akkor vissza kell térni a könyv szerinti értékekre. Rejtett tartalék, teher milyen mértékben vehető figyelembe? Rejtett tartalék: 1 Csak a pozitív konszolidációs különbözet összegéig. 2. Csak az anyavállalatra jutó arányos összegben. Rejtett teher: Az anyavállalatra jutó arányos összegben. Az anyavállalatra és a külső tagokra jutó összeg olyan mértékben vehető figyelembe, hogy az ne eredményezze az anyavállalat befektetése könyv szerinti értékének felértékelését. A feltárt teljes összegben. Rejtett tartalékok leírása. Csak az anyavállalatot (vállalatcsoportot) terheli, a kisebbségi tulajdonosokat nem. Az anyavállalatot (vállalatcsoportot) és a kisebbségi tulajdonosokat is terheli. Aktív tőkekonszolidációs különbözet leírása. Csak az anyavállalatot (vállalatcsoportot) terheli. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október A tőkekonszolidálás során keletkező különbözet (a konszolidálásba először történő bevonáskor) 124. § AKTÍV KÜLÖNBÖZET: a részesedés könyv szerinti értéke magasabb, mint a számított leányvállalati saját tőke tulajdoni hányaddal arányos része. PASSZIV KÜLÖNBÖZET: a részesedés könyv szerinti érétke alacsonyabb, mint a számított leányvállalati saját tőke tulajdoni hányaddal arányos része. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Adósság konszolidálás 125.§ A konszolidálásba bevont vállalatok egymás között követelései, céltartalékai, kötelezettségei, valamint a megfelelő időbeli elhatárolások tételei az összevont (konszolidált) mérlegben nem szerepelhetnek. Ha az adósságkonszolidálás során az elhagyandó tételek a konszolidálásba bevont vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére vonatkozó megbízható és valós összkép szempontjából elhanyagolhatóak (nem lényegesek), akkor az adósságkonszolidálást nem kell alkalmazni. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Közbenső eredmények elhagyása, kiszűrése 126.§ CÉL: az összevont (konszolidált) mérlegbe csak olyan eredmények kerüljenek, amelyek a konszolidálásba bevont vállalati körből kilépve realizálódtak. Azokat az eszközöket, amelyek a konszolidálásba bevont vállalkozások egymás közötti szállításaiból és szolgáltatás teljesítéseiből származnak, az összevont (konszolidált) mérlegben olyan értékre kell helyesbíteni, amellyel a konszolidálásba bevont vállalkozások ugyanazon mérleg-fordulónapra vonatkozó mérlegébe beállíthatók lettek volna, ha a konszolidálásba bevont vállalkozások együttesen, jogilag is egyetlen vállalkozást képeznének (azaz eszközeiket bekerülési értéken kellene szerepeltetni). Nem kell a közbenső eredmény kiszűrését végrehajtani, ha a közbenső eredmények külön kiemelése a konszolidálásba bevont vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete szempontjából nem jelentős. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Ráfordítások és bevételek konszolidálása 127.§ CÉL: a beszámoló által felölet időszak alatt az egymás között teljesített bevételek és ráfordítások kiszűrése. Az összevont (konszolidált) eredmény-kimutatásban az árbevételeknél a konszolidálásba bevont vállalkozások egymás közötti szállításaiból és szolgáltatás teljesítéseiből származó árbevételeket, valamint az ezekre jutó közvetlen költségeket ki kell szűrni. Nem kerülhetnek az összevont (konszolidált) eredmény-kimutatásba az egymás közötti nem áruszállításokból és szolgáltatások teljesítésekből származó egyéb bevételek, a pénzügyi műveletek bevételei és a rendkívüli bevételek, valamint ezek ráfordításai sem. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Közös vezetésű vállalkozások konszolidálása 128.§ A közös vezetésű vállalkozás kritériuma a paritás alapján történő vezetés. A közös vezetésű vállalkozás eszközeit és forrásait, illetve bevételeit és ráfordításait az összevont (konszolidált) éves beszámolóban az anyavállalat tőkerészesedésének megfelelő arányban kell bevonni. A tőkerészesedés arányában történő konszolidálásra a leányvállalatokra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. A tőkerészesedés szerinti konszolidálás akkor lehetséges, ha a közös vezetésű vállalkozás éves beszámolója elkészítésénél a konszolidációra vonatkozó értékelési előírásokat figyelembe vették. Ha az egységes értékelés elvét nem lehet érvényesíteni, akkor a közös vezetésű vállalkozásban lévő részesedést a társult vállalkozásokra vonatkozó szabályok alapján kell bevonni. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Társult vállalkozások konszolidálása 129.§-130.§ A társult vállalkozásban lévő részesedések jellemzője az, hogy a részesedés alapján mértékadó befolyás gyakorolható a másik – a társult – vállalkozás üzleti és pénzügyi politikájára. A társult vállalkozásban lévő részesedés – a nem teljes körű bevonáskor – a következő módszerrel vehető figyelembe. Vagy az anyavállalat, vagy a konszolidálásba bevont leányvállalat mérlegében kimutatott könyv szerinti értékkel: ez esetben a megállapított különbözetet az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben kell megadni Vagy a társult vállalkozás saját tőkéjéből a konszolidálásba bevont vállalkozás tulajdoni hányadára jutó könyv szerinti értékkel: ez esetben a tőkekonszolidációs különbözet összegét az eszközök között elkülönítetten kell kimutatni. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Társult vállalkozások befektetés értékelése DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Konszolidálás miatti társasági adókülönbözet kimutatása 132. § A konszolidálás miatt társasági adófizetési kötelezettség KÜLÖNBÖZET keletkezhet. (Ez azonban nem változtathatja meg a bevont vállalatok társasági adófizetési kötelezettségét.) Meg kell állapítani az összevont (konszolidált) eredmény-kimutatásban az ADÓZÁS ELŐTTI EREMÉNYT. Ez alapján meg kell állapítani a FIZETENDŐ ADÓ összegét. Az így számított adó és a ténylegesen fizetett adó a TÁRSASÁGI ADÓ KÜLÖNBÖZETE. A KÜLÖNBÖZET A MÉRLEGBEN ÁTHÚZÓDÓ ADÓKÖVETELÉSKÉNT vagy ADÓTARTOZÁSKÉNT jelenik meg. Az ADÓKÜLÖNBÖZETET AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSBAN elkülönítve kell szerepeltetni. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

A TŐKEKONSZOLIDÁLÁS MÓDSZEREI (* 60.dia) Megnevezés Teljes konszolidálás Részesedésarányos (kvóta szerinti) konszolidálás Befektetés (részesedés) értékelés Equity-módszer Mi a célja a konszolidálásnak? A leányvállalat saját tőkéjének teljes kiszűrése, a kisebbségi érdekeltségre jutó saját tőke elkülönített kimutatása. A részarányosan bevont saját tőke teljes kiszűrése. A társult vállalkozásban levő befektetés (részesedés) folyamatos értékelése. Alkalmazható értékek. Mindhárom módszer könyv szerinti értékekkel és újraértékelt összegekkel is elvégezhető. Melyik vállalkozás-típus jellegzetes kon-szolidálási módszere? Leányvállalat Közös vezetésű vállalkozás Társult vállalkozás A konszolidált vállalkozás bevonásának a mértéke. Teljes bevonás Részesedés arányos bevonás Nem teljeskörű bevonás DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október Példa az első és az elsőt követő tőkekonszolidálásra KÖNYV SZERINTI értékekkel (adatok MFt-ban) INFORMÁCIÓK: Az AV Rt. 1 000 MFt-ért 60% részesedést szerzett az LV Kft-ben. Az első konszolidálást könyv szerinti értékekkel végzik el. A konszolidálást megelőzően megállapították, hogy a leányvállalat immateriális javainak, tárgyi eszközeinek, valamint vásárolt készleteinek a piaci értéke magasabb a könyv szerinti értéküknél. A tőkekonszolidációs különbözet leírása öt év alatt történik meg. A vásárolt készletet a következő évben feldolgozták. A konszolidálásba bevont leányvállalat saját tőke adatai a mérlegben! DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

INFORMÁCIÓK A feltárt tartalékok összege és amortizációs kulcsai Megnevezés Tartalékok összege (MFt) Amortizáció (%) Immateriális javak 60 20 Tárgyi eszközök Vásárolt készletek 100   40 10 ----- DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

AZ ELSŐ TŐKEKONSZOLIDÁLÁS UTÁNI ÖSSZEVONT MÉRLEG DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október Konszolidálási lépések: 1. A vállalatcsoportra jutó arányos leányvállalati saját tőke kiszűrése a részesedéssel szemben, a különbözet elszámolása. T Jegyzett tőke 600 T Eredménytartalék 48 T Mérleg szerinti eredmény 72 T Aktív konszolidációs különbözet 280 K Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 1 000 2. A feltárt tartalékok arányos részének eszközökhöz rendelése. Csak az anyavállalatra jutó, arányos tartalékok vehetők fel a mérlegbe. T Immateriális javak 60 * 0,6 = 36 36 T Tárgyi eszközök 100 * 0,6 = 60 60 T Vásárolt készletek 40 * 0,6 = 24 24 K Aktív konszolidációs különbözet 120 3. A külső tulajdonosokra jutó arányos leányvállalati saját tőke elkülönítése. T Jegyzett tőke 400 T Eredménytartalék 32 T Mérleg szerinti eredmény 48 K Kisebbségi érdekeltség 480 DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

A VÁLLALATCSOPORT ÖSSZEVONT MÉRLEGE A MÁSODIK TŐKEKONSZOLIDÁLÁS UTÁN DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október Konszolidálási lépések: 0. Előző évi konszolidálás hatásának felvétele. T Immateriális javak 36,0 T Tárgyi eszközök 60,0 T Aktív tőkekonszolidációs különbözet 160,0 T Vásárolt készlet 24,0 T Jegyzett tőke 1 000,0 T Eredménytartalék (120 + 80) 200,0 K Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 1 000 K Kisebbségi érdekeltség 480 1. A tárgyévet terhelő leírások elszámolása. T Értékcsökkenési leírás 45,2 K Immateriális javak 7,2 K Tárgyi eszközök 6,0 K Aktív konszolidációs különbözet 32,0 2. A vásárolt készletre jutó rejtett tartalék anyagjellegű ráfordításként, ui. a készletet feldolgozták. T Anyagjellegű ráfordítások 24,0 K Vásárolt készletek 24,0 3. A kisebbségi tulajdonosokra, valamint az anyavállalatra jutó mérleg szerinti eredmény megállapítása a kiegészítő mellékletben és a kisebbségi tulajdonosokra jutó MSZE átvezetése. T Fizetett osztalék (adózott eredmény) 80 K Kisebbségi érdekeltség 80 DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

A tárgyévi mérleg szerinti eredmény megosztása Összesen 200,0 Külső tulajdonosokra jut 200 * 0,4 = 80,0 Az eredmény terhére elszámolt leírások 69,2 Anyavállalatra jut 200 – 69,2 – 80 = 50,8 DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október Konszolidálási lépések: 4. A tárgyévi leányvállalati MSZE terhére elszámolt összegek miatti eredmény csökkenés. T Mérleg szerinti eredmény (45,2+24,0+80 ) 149,2 K Mérleg szerinti eredmény elszámolása 149,2 5. A következő évben az előző évi konszolidálások hatásainak elszámolása. T Immateriális javak 28,8 T Tárgyi eszközök 54,0 T Aktív tőkekonszolidációs különbözet 128,0 T Jegyzett tőke 1 000,0 T Eredménytartalék (200 + 149,2) 349,2 K Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 1 000 K Kisebbségi érdekeltség 560 6. A következő évben a mérleg szerinti eredmény átvezetése a leányvállalati saját tőke változásra. T Eredménytartalék 50,8 K LV STKV 50,8 DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október EREDMÉNYKIMUTATÁS Ahol: MSZEE = mérleg szerinti eredmény elszámolása DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október A befolyásszerzésre használt fogalmak és mértékek az egyes törvényi előírások szerint Számviteli Törvény Kapcsolt vállalkozás: legalább a szavazatok 20 %-a (mértékadó befolyás) (társult: 20%, közös vezetésű: 33-33-33%, 50-50%,) 50% > szavazatbirtoklás (meghatározó befolyás) vagy jogosultság a vezető tisztségviselők, vagy FB tagok többségének megválasztására, visszahívására, vagy döntő irányítás, ellenőrzés gyakorlására {Sztv. 3.§ (2) bek. 7. pont Polgári Törvénykönyv Összefonódás: 50% > szavazatbirtoklás a közvetlen vagy közvetett befolyás alatt álló gazdálkodó szervezetben vagy FB tagok többségének megválasztására, visszahívására a közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedéseit, szavazati jogát egybe kell számítani (Ptk. 685/B.§) DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

A befolyásszerzésre használt fogalmak és mértékek az egyes törvényi előírások szerint Társasági adóról valamint az Adózás rendjéről szóló törvény Kapcsolt vállalkozás: az adózó és az a személy, amelyben az adózó, illetve amely adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, továbbá ha harmadik személy mindkettőjükben többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik (pl. jogosult a vezető tisztségviselők, FB tagok többségének kinevezésére vagy leváltására) (14. § 23. pont, illetve 178. § 17. pont) Gazdasági társaságokról szóló törvény Régi: Jelentős befolyás 25% > szavazati arány (289.§) Többségi irányítást biztosító befolyás: 50% > szavazati arány (290.§) Közvetlen irányítást biztosító befolyás: 75% > szavazati arány (291.§) Meghatározó befolyás: ha egy Rt. jogosult-e gazdasági társaság vezető tisztségviselői vagy FB tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy 50% > szavazati aránnyal rendelkezik (226/F. § 3. bek.) A részesedéssel történő konszernhelyzetet külön fejezet szabályozza Új: Minősített többséget biztosító befolyás: közvetlenül vagy közvetve legalább 75%- os szavazati arány. A közvetett befolyást a Ptk. szerint kell megállapítani (52.§ 2. bek.) Elismert és tényleges vállalatcsoport. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Gt. (2006. évi IV. tv.) befolyásszerzésre vonatkozó fogalmai A vállalatcsoport két szabályozás között választhat: A többségi befolyás ellenére nem kíván eltérni a vállalatcsoportra is irányadó szabályoktól, Az uralkodó tag és az ellenőrzött társaság(ok) egységes üzleti céljaik megvalósítása érdekében uralmi szerződést kötnek és elismert vállalatcsoportként működnek tovább. Elismert vállalatcsoport: nem önálló jogi személy, nem egyesület, hanem azonos üzleti célok miatt összetartozó társaságok összessége, ahol az anyavállalat (uralkodó tag) konszolidált éves beszámolót készít és az érintett tagok (ellenőrzött) társaságok elfogadnak egy uralmi szerződést, amelyben a kisebbségi helyzetben lévő tagok (részvényesek) és a hitelezők jogainak védelméről intézkednek. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Befolyásszerzés fogalmai – folyt. Tényleges vállalatcsoport: ha az uralkodó tag és az ellenőrzött társaság(ok) között az együttműködés Tartós (legalább 3 éven keresztül) és stabil (megszakítás nélküli), Kialakítottak és érvényesítenek egy egységes, vállalatcsoport szintű üzleti koncepciót, A részt vevő társaságok között biztosított az előnyök és hátrányok kiegyensúlyozott megosztása. Nincs uralmi szerződés, de az uralkodó tagnak kell bizonyítani és helyt állni, hogy a hitelezők és külső tagok érdekei megfelelő módon vannak figyelembe véve. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Jogszabályok elérhetőségei www.magyarorszag.hu/kereses/jogszabalykereso DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október