Budapesti Ügyvédi Kamara A vagyonbecslési vizsgálatok néhány kritikus kérdése Dr. Csilléry Alexandra 2008. március 10.

Az „életszerűség”, mint bizonyíték Az „életszerű adózói tételes jogi ismeret” a becsléssel érintett időszakban: Online Magyar Értelmező Kéziszótár (több mint 18.000 szócikk): nincs találat, ami azt jelenti, hogy a Magyar Értelmező szótárban sem az „életszerű” sem pedig a „hitelt érdemlő” címszavak alatt találat, magyarázat nem található Szja. 7.§ (1) c.) pont., (Adóalapba nem tartozó, illetőleg költségnek nem számító tételek) „c, azt a kapott vagyoni értéket amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsönt, hitelt)…” A hatályos bírósági gyakorlatban az alábbi BH -k foglalkoznak a hitelt érdemlő és értelmezésével az életszerűségre érvényes bírósági döntés még nem található.

Mi a kölcsön? Szja. 7.§ (1) c.) „azt a kapott vagyoni értéket, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsönt, hitelt), továbbá a magánszemély által korábban átadott vagyoni értéket a magánszemély (halála esetén örököse) részére nem ellenértékként (ellenszolgáltatásként) történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét, de ide nem értve a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot); a kapott vagyoni érték ingyenes vagy kedvezményes használata révén a magánszemély által megszerzett vagyoni érték (igénybe vett szolgáltatás) azonban - hacsak e törvény egyéb rendelkezéséből más nem következik - a magánszemély olyan bevételének minősül, amelyet a jövedelem meghatározásánál figyelembe kell venni”

Mi a nyilvántartási kötelezettség? Szja. 9/A §., „A nyilvántartási kötelezettség szabályait tartalmazza.” Szja. 9/A §. (1) bekezdés „A magánszemély időrendben, folyamatosan ellenőrizhető módon, az 5. sz. melléklet előírásainak megfelelően nyilvántart és rögzít....” Szja. 9/A §. (3) bekezdés „Nyilvántartásban adatot rögzíteni módosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet.” Szja. 9/A §. (8) bekezdés „A bizonylatot és nyilvántartást az adómegállapításához való jog elévüléséig kell megőrizni.” 5. sz. melléklet „A magánszemély a bevételi és költségnyilvántartásban kizárólag az adóköteles bevételeket és a költségként elszámolható kiadásokat rögzíti.”

Hogyan mutat a nyilvántartás? Szja. 5. sz. melléklet ide kérem beírni idézőjelben és dőlt betűvel pl. 4.2. pont, „A magánszemély a bevételi és költségnyilvántartásban kizárólag az adóköteles bevételeket és a költségként elszámolható kiadásokat rögzíti.” Mivel a hivatkozott 7§ (Adóalapba nem tartozó, illetőleg költségnek nem számító tételek) (1) bekezdés C. pontja rögzíti, hogy a kapott kölcsön, hitel nem bevétel és nem költség törvényi rendelkezés alapján a bevételi nyilvántartás és bizonylat megőrzési kötelezettség nem vonatkozik rá.

A készpénz hitelt érdemlő igazolása Online Magyar Értelmező Kéziszótár (több mint 18.000 szócikk): nincs találat Az Szj-ban nem szerepelnek, főleg, ha az kölcsönből származik!

Mit mond az alkotmánybíróság? (Az adóhatóság szerint csak a bankszámlán tartott pénz a pénz!) 3/1993 AB. határozat 10/1998 AB. határozat 61/2007 AB. határozat

Mit volt a történelmi helyzet? 1997: Postabank válság „1997 február 27-én 10 ezrek rohanták meg a bankot és vették ki betéteiket, aminek következtében a bank forrásai mintegy 70 milliárd Forinttal csökkentek” Részlet a felmentő ítéletből 2006. Július 17. 1998: a választás követő értékpapírválság Mi tehát az életszerűséggel kapcsolatosan elvárható indokolási kötelezettség?

Ki mit bizonyít? (Art.108-9.§) „108.§ (2) Az adóhatóság bizonyítja, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak, továbbá azt, hogy a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények, valamint a becslés során alkalmazott módszerek az adó alapját valószínűsítik.” „109.§ (3) A becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést az adózó hitelt érdemlő adatokkal igazolhatja.”

Mit kell bizonyítani? Adóhatóság terhe: mennyi a jövedelem/bevétel Adózó terhe: [beírandó] Hiányolom az ítéletekből a törvényszöveg idézésén túlmenően a tényállási megalapozást és a logikai levezetést EBH 2006. 1462 KGD2006.104 Legf. Bír. Kfv. I.35.216/2005 A becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést az adózónak kell hitelt érdemlő adatokkal igazolnia (2003. évi XCII. Törvény 108 §, 109. §). „A bizonyítékok bizonyító ereje tekintetében azonban a törvény felállítja azt a követelményt, hogy az adózónak állítását hitelt érdemlően kell igazolnia. A felajánlott bizonyítási eszköznek tehát alkalmasnak kell lennie a bizonyítandó tény alátámasztására, kétséget kizáró igazolásra. Az adóhatóságnak és a bíróságnak a bizonyítékokat egyenként és összeségében okszerű mérlegeléssel kell vizsgálnia és értékelnie, melyről határozatában számot is kell adnia.” „A felperes érvelésével ellentétben nincs olyan adójogi rendelkezés, mely szerint ha a felperes által előadott tények, nyilatkozatok valóságtartalmát az adóhatóság megcáfolni nem tudja, akkor automatikusan – konkrét adat hiányában is – azokat a felperes javára kellene értékelnie.”

A házassági vagyon (Szja.4.§) (6) Bekezdés „Házassági vagyonközösség fennállása alatt a felek tevékenységéből származó és - az (5) bekezdésben említetteket kivéve - ezen időszakban keletkezett minden más jövedelem után azt a magánszemélyt terheli adókötelezettség, aki a tevékenységet folytatja, illetőleg aki a jövedelemszerzés jogcímének jogosultja.” (5) Bekezdés „Ha e törvény másként nem rendelkezik, a közös tulajdonban lévő ingatlan, ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem után a magánszemélyt - a tulajdonjogi korlátozásokat is figyelembe véve - tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség. A tulajdonosok eltérő rendelkezése hiányában ezt a rendelkezést kell alkalmazni az előzőekben említett dolog bérbeadásából, az értékpapír elidegenítéséből származó jövedelem esetében is.”

A házassági vagyon (Szja.4.§) Felvetés: A tevékenység után azt terheli bevallási kötelezettség, aki a tevékenységet folytatja Szja. 4.§ (6) bekezdés „Házassági vagyonközösség fennállása alatt a felek tevékenységéből származó és - az (5) bekezdésben említetteket kivéve - ezen időszakban keletkezett minden más jövedelem után azt a magánszemélyt terheli adókötelezettség, aki a tevékenységet folytatja, illetőleg aki a jövedelemszerzés jogcímének jogosultja.” Viszont: A vagyonból eredő bevallási kötelezettség a tulajdoni hányad arányában terheli bevallási kötelezettség Szja. 4.§ (5) bekezdés „Ha e törvény másként nem rendelkezik, a közös tulajdonban lévő ingatlan, ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem után a magánszemélyt - a tulajdonjogi korlátozásokat is figyelembe véve - tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség. A tulajdonosok eltérő rendelkezése hiányában ezt a rendelkezést kell alkalmazni az előzőekben említett dolog bérbeadásából, az értékpapír elidegenítéséből származó jövedelem esetében is.”

Ha nem fizettél illetéket… Felvetés 1: Magyarországon a háborús bűnök és az illetékfizetésre való bemutatás kötelezettsége és adója nem évül el. Felvetés 2: Nagykorú gyermek tartása: Illetékcsaló szülő vagy vagyonosodó gyerek

Ha nem fizettél illetéket… Csjt 69/A: „Csjt. 69/A. § (1) A szülő a saját szükséges tartásának rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll. ” Itv.17.§ nem veszi ki Itv. 102.§ (1) h) a pénz nem takarékbetét

Ha nem fizettél illetéket… Elévülés nincs! Itv.91.§ (2-4) bek. A vagyonszerzési illeték tárgyát képező, de ingatlannyilvántartási eljárást nem igénylő jogügyletet a szerződő felek - a 76. §-ban említett eset kivételével - közvetlenül az állami adóhatóságnak kötelesek bejelenteni. A bejelentést az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül, a vagyonszerzést rögzítő irat eredeti és másolati példányának benyújtásával kell teljesíteni. Az ilyen másolatot az állami adóhatóság illetékmentesen hitelesíti. (3) Az okirat kiállítása nélkül is illetékköteles jogügyletet szóval is be lehet jelenteni. A szóbeli bejelentést írásba kell foglalni, és a bejelentés megtörténtéről az állami adóhatóság az ügyfélnek igazolást köteles adni. (4) Az (1)-(3) bekezdésben említett bejelentési kötelezettséget nem érinti az a körülmény, hogy a vagyonszerzés a jogszabály szerint illetékmentes. [Art.164.§ (4) bek. második fordulat beírandó]. PM állásfoglalás: Egyértelműen indokolt az illeték megállapításához való jog elévülése az Adóhatóság tudomására jutásától kezdődjön, amely valóban évtizedekkel később is lehet a vagyonszerzéshez képest.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!