Az új Ptk.a kereskedők és a beszállítók kapcsolatát érintő változásai Dr.Dósa Marianna ügyvéd OKSZ Jogi Munkabizottságának elnöke drdosaugyvediiroda@t-online.hu www.drdosa.hu

Mit kell tudni az új Ptk.ról? A 2013.évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 2014.március 15.napján lépett hatályba! Hatályon kívül helyezte többek között : Az 1959.évi IV.tv-t-Ptk. A 2006.évi IV tv.-t –Gt. Az 1952.IV tv.-t-Csjt. Termékfelelősség Módosítások:a 2013.évi CCLII.tv.-ben Több jogszabály módosítás várható!

Mit kell tudni az új Ptk.-ról? Szerkezete: Könyvek(8) - részek- címek- paragrafuscímek Hatodik könyv:Kötelmi jog-592§ Hatodik könyv szerkezete: A kötelmek közös szabályai A szerződés általános szabályai Felelősség szerződésen kívül okozott kárért Az értékpapír Egyéb kötelemkeletkeztető tények

Kötelem és szerződés elhatárolása Ellentétben a régi Ptk .- val az új Ptk . egyértelműen elhatárolja Kötelem:kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének a követelésére Szerződéses kötelem:a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével létrejövő kötelem „nem minden kötelem szerződés,de minden szerződés kötelem”

Egyoldalú jognyilatkozatból Utaló magatartásból Kötelem Létrejöhet: Szerződésből Károkozásból Egyoldalú jognyilatkozatból Utaló magatartásból Személyiségi,dologi vagy más jog megsértéséből Jogalap nélküli gazdagodásból Megbízás nélküli ügyvitelből

Beszállítói törvény mit szabályoz? A kereskedők és a beszállítók közötti tisztességes üzleti magatartás érvényesülésének a biztosítását,ennek érdekében tilalmakat fogalmaz meg a forgalmazó magatartással kapcsolatban. Figyelem:az üzleti –forgalmazói magatartás több,mint a kötelem!A Beszállítói törvény tilalmaira akkor is figyelemmel kell lenni,ha nem jött létre kötelem!

Új Ptk. és a Beszállítói tv. Elsődleges jogszabály a Beszállítói tv.- KOGENS A Beszállítói tv. a tilalmakkal meghatározza a felek mozgásterét - Játéktér! A Ptk. –DISZPOZITÍV:a kötelmeknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól,egyező akarattal eltérhetnek. Kivéve,ha kifejezetten tiltja az eltérést. A Ptk. háttér-,ill. másodlagos jogszabályként működik.

Új Ptk. hatályba lépése előtt megkötött szerződések 2013.évi CLXXVII.tv.-átmeneti rendelkezések KOGENS A Ptk. hatálybalépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatos,a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre,megtett jognyilatkozatokra- ideértve az e tények,illetve jognyilatkozatok által keletkeztetett újabb kötelmeket is-a Ptk.hatályba lépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Felek döntése Átmeneti rendelkezések: A felek megállapodhatnak abban,hogy a Ptk.hatálybalépése előtt kötött szerződésüket teljes egészében az új Ptk.hatálya alá helyezik. Pl. egy esetleges szerződés módosításban egyértelműen rendelkezni kell arról,hogy melyik Ptk.-t kívánják a felek alkalmazni. Nincs arra lehetőség,hogy az alapszerződésre a régi Ptk.-a módosításra az új Ptk.

Szerződési szabadság elve A felek szabadon köthetnek szerződést, és szabadon választhatják meg a másik szerződő felet. Tehát a felek szabadon döntenek arról,hogy kötnek-e szerződést és kivel! A szerződés létrejöttének elmaradásáért a feleket kártérítési kötelezettség nem terheli. Kivéve,ha a tárgyalások során az együttműködési,tájékoztatási kötelezettségét megszegte.

Elzárkózás szerződéskötéstől gazdasági erőfölénnyel visszaélve Új rendelkezés: Azzal a féllel szemben, aki gazdasági erőfölényével visszaélve indokolatlanul elzárkózik szerződés létrehozásától vagy fenntartásától, a másik fél követelheti, hogy a szerződést közöttük a bíróság a törvényen alapuló szerződéskötési kötelezettség szabályainak alkalmazásával hozza létre. Beszállító is lehet erőfölényben!

Szerződés tartalma A szerződés tartalmává válik minden szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábbi üzleti kapcsolatukban megegyeztek, és minden gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak. A szerződés tartalmává válik továbbá minden, az adott üzletágban, széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás, kivéve, ha annak alkalmazása a felek között - korábbi kapcsolatukra is figyelemmel - indokolatlan volna.

Jelenlévők között tett jognyilatkozat Új rendelkezés:az minősül jelenlévők között tett jognyilatkozatnak,amelynek tartalmáról a címzett annak megtételével egyidejűleg szerez tudomást-nem a földrajzi ill. a helyi együttlétet jelenti Telefon,csetelés,skype

Szerződéskötés versenyeztetési eljárás során-árversenyeztetés Új rendelkezés: Ha a versenyeztetési eljárás kizárólag az ellenszolgáltatás mértékére vonatkozik és az ajánlattevők egymás ajánlatát ismerve tesznek ajánlatot, a szerződés a nyertes kihirdetésével az elért áron létrejön. Az ajánlat hatálya megszűnik, ha más ajánlattevő kedvezőbb árat ajánl, vagy ha a versenyeztetési eljárás nyertes kihirdetése nélkül fejeződik be.

Megszűnik a szállítási szerződés A régi Ptk.-ban nevesített szerződés Új Ptk.-ban-adás-vétel általános szabályai,az adás-vétel altípusai: Fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adás-vétele Saját termelésű mzg.-i áru szolgáltatására kötött adás-vétel-jogosult 10%-al kevesebbet teljesíteni Új nevesített szerződés:forgalmazási szerződés

Forgalmazási szerződés 6:372§ Új szerződéstípus Forgalmazási szerződés alapján a szállító meghatározott terméknek a forgalmazó részére történő eladására, a forgalmazó a terméknek a szállítótól történő megvételére és annak saját nevében és saját javára történő eladására köteles. E fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell szolgáltatások nyújtása esetén

Forgalmazási szerződés A felek kötelesek a termék jó hírnevét megóvni. A szállító köteles tájékoztatni a forgalmazót a termékre vonatkozó reklámokról, és köteles díj ellenében a dolog forgalmazásához szükséges reklámokat a forgalmazónak átadni. A szállítót a termék megfelelő forgalmazásával kapcsolatban utasítási és ellenőrzési jog illeti meg.

késedelmi kamat,kötbér kizárása Beszállítói tv.: tilos a késedelmi kamat,kötbér vagy más szerződésbiztosító mellékkötelezettség kereskedővel szembeni kizárása! Új Ptk.:Vállalkozások közötti szerződés esetén a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára eltérő szerződési feltétel semmis!A késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel semmis,kivéve ha a kötelezett kötbért fizet.

Késedelmi kamat mértéke Beszállítói tv.:a késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese!(2,70%x2=6,40%) Új Ptk.:késedelmi kamat mértéke jegybanki alapkamat+8%=10,70% Rendezi az idegen pénznemben meghatározott pénztartozás kamatát-kibocsátó jegybank alapkamata+8%(régi Ptk. csak Ft pénztartozás)

Behajtási költségátalány (2013.07.01.-től hatályban van!) Új Ptk.: Ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett késedelembe esik,köteles a kereskedelmi ügyeletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló irányelvet átültető jogszabályban meghatározott összeget megfizetni. Kizárás: semmis- kogens rendelkezés Mérték:40 EUR-nak megfelelő Ft(MNB középárfolyamon)- régi Ptk. az átültető jogszabály

Behajtási költségátalány Régi Ptk. hatályon kívül helyezésre került- nincs mérték! Ahány szolgáltatás-annyiszor 40 EUR-nak megfelelő Ft(EUR-ban nem lehet!),késedelmi kamaton felül kell fizetni,nem függ az ellenérték nagyságától,alacsony összegű számlák esetében akár meg is haladhatja a tartozás összegét;akkor is jár ha a késedelem pár nap; Irányelv:a hitelező jogosult!nem köteles!

Behajtási költségátalány Kizárni nem lehet,de a jogosult eltekinthet-e az érvényesítéstől?(aránytalanul nagy terhet jelent!) Jogi válasz:igen Adózás szempontjából:nem;ajándéknak minősül? NAV hiányzó bevételnek tekintheti,amelyre adóhiányt állapíthat meg!

Elévülés-fizetési felszólítás Régi Ptk.: a fizetési felszólítás az elévülést megszakítja,újból kezdődik Új Ptk.:kimarad a fizetési felszólítás ;oka:a követelést kell érvényesíteni! Diszpozitivitás : ki lehet kötni a szerződésben,hogy megszakítja az elévülést;az elévülési idő hosszabbítható és rövidíthető;de kizárni nem lehet,v.pl.120 év semmis! Beszállítói tv.:egyoldalú nem lehet,tehát mindkét fél részére biztosítani kell

Feltűnő értékaránytalanság Beszállítói tv.:Tisztességtelen a beszállító által igényelt és a kereskedő által ténylegesen nyújtott,a termék forgalmazásához kapcsolódó szolgáltatásért azzal nem arányos díj felszámítása a beszállító felé. - szigorúbb,mint a Ptk. Új Ptk.: a szerződéskötés időpontjában fennálló feltűnő értékaránytalanság;kizárható a megtámadási jog- nem alkalmazható

Akadályközlési kötelezettség Új Ptk:új rendelkezése-általános szerződési szabály A felek kötelesek egymást értesíteni, ha a szerződésben vállalt valamely kötelezettség teljesítése előre láthatóan akadályba ütközik, kivéve, ha az akadályt a másik félnek közlés nélkül is ismernie kellett.Az akadályközlési kötelezettség elmulasztásával okozott kárért a mulasztó fél a szerződésszegésért való felelősség szabályai szerint felelős

Többletszolgáltatás- 6:125. § Új szabály: Ha a kötelezett a szerződésben előírtnál nagyobb mennyiség szolgáltatását ajánlja fel, a többletszolgáltatást a jogosult visszautasíthatja. Ha a jogosult a többletszolgáltatást elfogadja, a többletteljesítéssel arányosan növelt ellenszolgáltatást köteles teljesíteni a szerződésben kikötött ellenérték teljesítésére vonatkozó szabályoknak megfelelő időben és módon.

Visszatartási jog- 6:139. § Beszállítói tv.:hibás teljesítés-termék ellenértékének a kifizetése Új Ptk.:Szerződésszegés esetén a jogosult a saját esedékes szolgáltatása arányos részének teljesítését a kötelezett teljesítéséig vagy megfelelő biztosíték nyújtásáig visszatarthatja. A teljesítés visszatartására jogosult fél elállhat a szerződéstől, vagy ha az eredeti állapotot nem lehet helyreállítani, jogosult azt felmondani.

Előzetes szerződésszegés 6:151. § Új Ptk.: új rendelkezése Két esetkör: 1.Ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a kötelezett a szolgáltatását az esedékességkor nem tudja teljesíteni, és a teljesítés emiatt a jogosultnak már nem áll érdekében, a jogosult gyakorolhatja a késedelemből eredő jogokat.

Előzetes szerződésszegés 6:151. § 2. Ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a teljesítés hibás lesz, a jogosult a hiba kijavítására vagy kicserélésre tűzött határidő eredménytelen eltelte után gyakorolhatja a hibás teljesítésből eredő jogokat.

Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. Nincs felróhatóság,megszigorítja a kimentést! Viszont az előrelátható károkra korlátozza a kártérítést.

Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért Előreláthatósági klauzula: A szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt. Szándékos szerződésszegés esetén a jogosult teljes kárát meg kell téríteni.

Károkozás kizárása Beszállítói tv.: A sérelmet szenvedett beszállító a forgalmazói magatartás tisztességtelenségére alapított polgári jogi igényét közvetlenül a bíróság előtt is érvényesítheti. A beszállító érvényesen nem járulhat hozzá vele szemben történő tisztességtelen forgalmazói magatartás tanúsításához.

Károkozás kizárása 6:152. § A szándékosan okozott, továbbá emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősséget korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis. A diszpozitivitás miatt a szerződésszegésért való felelősség egyéb kizárása,korlátozása lehetséges a szállítási jogviszonyt érintően,de a Beszállítói tv.körébe nem eső magatartások vonatkozásában

Egyoldalú szerződésmódosítás Beszállítói tv.:tisztességtelen a kereskedő általi,objektíven nem igazolható és a kereskedő működése szempontjából külső eseményre nem visszavezethető okból történő egyoldalú szerződésmódosítás. Új Ptk.: A szerződés tartalmát valamelyik fél egyoldalúan akkor módosíthatja, ha ezt a szerződésben kikötötték, vagy ha a felet erre jogszabály feljogosítja.

Teljességi záradék 6:87. § Új rendelkezés: Ha az írásbeli szerződés olyan kikötést tartalmaz, amely szerint az a felek közötti megállapodás valamennyi feltételét tartalmazza, az írásbeli szerződésbe nem foglalt korábbi megállapodások hatályukat vesztik. A felek korábbi jognyilatkozatai a szerződés értelmezésénél figyelembe vehetők.

Szerződés átruházása A szerződésből kilépő, a szerződésben maradó és a szerződésbe belépő fél megállapodhatnak a szerződésből kilépő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összességének a szerződésbe belépő félre történő átruházásáról. A szerződésátruházással a szerződés biztosítékai megszűnnek.

Termékfelelősség Új fejezet a Ptk.-ban A termékkárért a hibás termék gyártója felelősséggel tartozik. Termék minden ingó dolog, akkor is, ha utóbb más dolog alkotórészévé vált.

Termékfelelősség Termékkár a) a hibás termék által okozott halál, testi sérülés vagy egészségkárosodás miatt bekövetkezett kár; b) a hibás termék által más dolgokban okozott, a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónak a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama szerinti forintösszegénél nagyobb összegű kár, ha a károsodott dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya.

Termékfelelősség Ha a termék gyártója nem állapítható meg, a termék minden forgalmazóját gyártónak kell tekinteni mindaddig, amíg a forgalmazó a gyártót vagy azt a forgalmazót, akitől a terméket beszerezte, a károsultnak meg nem nevezi. Ezt a szabályt importtermék esetén akkor is megfelelően alkalmazni kell, ha a termék gyártója feltüntetésre került, de az importálója nem állapítható meg.

Vezető tisztségviselő felelőssége Új rendelkezés: Ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel. Egyetemlegesség:a társasággal együtt perelhető,magánvagyonával is felel.

Vezető tisztségviselő felelőssége A vezető tisztségviselő önálló felelősségét teremti meg: ha a károkozó nem az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsította. Bizonyítani kell,hogy a vezető tisztségviselő előre látta vagy előre kellett volna látnia magatartása következményeit,ez „menekülési” lehetőséget nyújthat a vezető tisztségviselő számára.

Vezető tisztségviselő felelőssége Ki kell dolgozni a cégeknek a megfelelő védelmet: vezetői felelősségbiztosítás,a feladatkör pontos meghatározása stb. Kommentár:bírói gyakorlat kidolgozza azt a károkozó magatartást,amely a felelősséget megalapozza.

Köszönöm figyelmüket. Dr Köszönöm figyelmüket! Dr.Dósa Marianna ügyvéd drdosaugyvediiroda@t-online.hu www.drdosa.hu