Az áfa 2014. évi változásai Összeállította: Horváth Józsefné 1

Magánszemély ingatlanértékesítése utáni adóalanyiság pontosítása

Magánszemély ingatlanértékesítés adóalanyiság 6. § (4) bekezdés b) pontja helyébe lép a következő: (Szintén gazdasági tevékenység és adóalanyiságot eredményez az is, ha) „b) egyébként nem adóalanyi minőségben eljáró személy, szervezet beépített ingatlant (ingatlanrészt), és ehhez tartozó földrészletet sorozat jelleggel értékesít, feltéve, hogy ba) annak első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy bb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásul vétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év c) egyébként nem adóalanyi minőségben eljáró személy, szervezet sorozat jelleggel építési telket (telekrészt) értékesít. 3

Előzmény: 2013. évközi változások (04.21-től) I. Már év közben pontosításra került az újnak minősülő beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet fogalma A tv. 86. § (1) bekezdés j) pont jb) alpont alapján Mentes az adó alól: j) a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynek „jb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásul vétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év;” - minden 4

Előzmény: 2013. évközi változások (04.21-től) II. Az Áfa tv. 259. § 7. pontja alapján építési telek az olyan „a) telek, amely beépítésre szánt területen fekszik, az építési szabályoknak megfelelően kialakított, a közterületnek gépjármű- közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi elírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető, és amelynek a közterülettel vagy magánúttal közös határvonala legalább 3,00 m, továbbá amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak, b) telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jelleg építmények elhelyezésére szolgál (építési terület) és amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak.” . - minden 5

Előzmény: 2013. évközi változások (04.21-től) III. 258. § 18. pont alapján sorozat jelleg: ha 2 naptári éven belül negyedik vagy további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlant értékesítenek, valamint a rá következő 3 naptári éven belül további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlant értékesítenek azzal, hogy ha olyan építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlant értékesítenek, a) amely tulajdon kisajátításának tárgyát képezi, vagy b) amelynek szerzése az értékesítőnél - az illetékekről szóló törvény alapján - öröklési illeték tárgyát képezte, az az előzőekben említett darabszámba beleszámít ugyan, de önmagában nem minősül sorozat jellegűnek, továbbá azon - lakóterület besorolású - építési telkek (telekrészek), amelyeket telekmegosztással egyazon építési telekből (telekrészből) alakítottak ki - darabszámtól függetlenül - az előzőekben említett darabszámba egy építési telekként (telekrészként) számítanak be; . - minden 6

Az időszaki elszámolású(folyamatos teljesítésű) szabály módosítása

A folyamatos teljesítés fogalma és teljesítés időpontja változik (58 Ha a felek az általuk kötött szerződés alapján a teljesített termékértékesítésről, a nyújtott szolgáltatásról időszakonként számolnak el, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét, meghatározott időszakra állapítják meg, a teljesítés időpontja az érintett időszak utolsó napja. Változás: Teljesítés időpontja: nem a fizetés esedékessége, hanem az elszámolási időszak utolsó napja Két tényállás tartozik ide: ha az adott időszakban ténylegesen teljesített és elszámolt teljesítésektől függ az ellenérték, vagy ha az ellenértéket – a tényleges teljesítésektől függetlenül – meghatározott időszakra állapítják meg. Egy időszak is lehet! 8

Kivétel a folyamatos teljesítés fő szabálya alól Továbbra is a fizetési esedékesség a teljesítési nap: ha a Ptk. szerinti közszolgáltatási szerződés alapján teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásról vagy telekommunikációs szolgáltatásról határozott időre történő elszámolásban állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, vagy azon termékértékesítés,szolgáltatásnyújtás vonatkozásában is, amelyet a telekommunikációs szolgáltatás nyújtója a telekommunikációs szolgáltatás nyújtására szolgáló hálózat felhasználásával teljesít a telekommunikációs szolgáltatás igénybevevője részére, feltéve hogy e termékértékesítés szolgáltatás felek közötti elszámolására a telekommunikációs szolgáltatás elszámolási időszakának részeként kerül sor . "

Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések Az olyan 2014. június 3o-át követően kezdődő elszámolási időszak esetén kell először alkalmazni, amely tekintetében a fizetés esedékessége is 2014. június 3o-át követő időpont. Vagyis: Azoknál az elszámolási időszakoknál kell(lehet) csak az új szabályt, az elszámolási időszak utolsó napját teljesítési időpontnak tekinteni, ahol mind a teljes elszámolási időszak, mind a fizetési határidő már 2o14. június 3o-át követő napra esik.

Termékexporthoz kapcsolódó szabályváltozás

Termékexport - a termék kiléptetésére későbbi véghatáridő meghatározása (98. §) Amennyiben a termék értékesítése során az adó alóli mentesség kizárólag a 9o napos kiléptetésre nyitvaálló határidő mint feltétel teljesítése hiányában nem alkalmazható, azonban a termék az értékesítés teljesítését követő 360 napon belül elhagyja a Közösség területét, és ezt a tényt a terméket kiléptető vámhatóság igazolja, az adóalany jogosult az ezen termékértékesítését terhelő fizetendő adóval megegyező összegben csökkenteni a fizetendő adóját. A fizetendő adó csökkentésének feltétele az ügylet teljesítését tanúsító számla megfelelő módosítása, és a kiléptetési vámhatósági igazolás.

Az adóalap csökkentés rendszerének újraszabályozása-a számlakorrekció hatása a számlakibocsátóra

Az értékesítő, szolgáltatásnyújtó utólagos adóalap csökkentésének esetei A számlakibocsátó utólagos adóalap csökkentésének és a fizetendő adó csökkentésének eseteit újraszabályozták a 77. § - 78. § újraírásával. Megkülönböztetünk: valódi adóalap csökkentést (77. § - 78. §) egyéb, technikai ok (pl. elírás, téves számlázás) miatti utólagos fizetendő adó korrekció DE! Bármilyen okból is csökken utólag a fizetendő adó, a számlakibocsátónak fő szabály szerint nem kell önellenőriznie (153/B. §) Ha bármilyen okból nő a fizetendő adó, továbbra is önellenőrzés szükséges

A valódi adóalap csökkentés esetei Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, termék Közösségen belüli beszerzése esetén az adó alapja utólag csökken a szerződés módosulása, valamint megszűnése a szerződés érvénytelenségének és létre nem jöttének okán egészben vagy részben visszatérített, visszatérítendő előleg vagy ellenérték összegével. a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítése (zárt végű lízing, részletvétel) a bérbeadás vagy a vagyoni értékű jog időleges használatának átengedése meghiúsul, és a felek az ügylet kötése előtti helyzetet állítják helyre, vagy ha ez nem lehetséges, az ügyletet a meghiúsulás bekövetkezéséig terjedő időre hatályosként elismerik; betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik;

Időszaki elszámolású ügyleteknél az időszak végi különbözet rendezése –valódi adóalap csökkentés Új rendelkezésként szerepel a törvényben Ha az 58. § szerinti termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében visszatérítik azt az összeget, amellyel az elszámolási időszak egésze tekintetében megfizetett vagy megfizetendő összeg meghaladja az erre az elszámolási időszakra vonatkozó ellenértéket, akkor önellenőrzés nélkül csökkenthető a tárgyidőszakban a különbözettel az adóalap. Hogyan alakul az új szabályok szerint, ha a különbözet okán többlet adófizetés adódik?

Utólagos árengedmény miatti adóalap csökkentés Az adó alapja utólag csökkenthető, ha a teljesítést követően adnak a szerződés módosulása vagy megszűnése nélkül a 71. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti (azaz mennyiségre tekintettel vagy üzletpolitikai céllal adott) árengedményt. Utólagos árengedmény miatti adóalap csökkentés tehát továbbra is a számlakibocsátó döntésétől függ, ha azonban az utólagos adóalap csökkentés mellett dönt a számlakibocsátó, akkor kötelező a számla módosításáról gondoskodni.

Háromszereplős utólagos pénzbeni engedmény miatti adóalap csökkentés I. 77. §(4): Ha a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítését követően az adóalany az üzletpolitikájában részletesen rögzített feltétek szerint vásárlásösztönzési célból pénzt térít vissza olyan adóalany vagy nem adóalany részére, aki (amely) azt a terméket, szolgáltatást, amelynek beszerzése, igénybevétele pénzvisszatérítésre jogosít, nem közvetlenül tőle szerezte be, vette igénybe, a pénzt visszatérítő adóalany utólag csökkentheti azon termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása adóalapját amelyre vonatkozóan a pénzt visszatéríti (adóalap csökkentésre jogosító ügylet) feltéve, hogy az a termékértékesítés szolgáltatásnyújtás amelyet közvetlenül a jogosult részére teljesítettek (lásd következő dia)

Háromszereplős utólagos pénzbeni engedmény miatti adóalap csökkentés II. a) belföldön teljesített adóköteles ügylet, és b) a visszatérítendő összeg kisebb mint a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet mennyiségi adatának és az adott vásárlásösztönzési program keretében, bármely adóalap csökkentésre jogosító ügylet vonatkozásában az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás legalacsonyabb adóval növelt egységárának szorzataként adódó összeg, a visszatérített összeget úgy kell tekinteni, mint amely az adó összegét is tartalmazza .

Háromszereplős utólagos pénzbeni engedmény miatti adóalap csökkentés III. 78. § (3) :A háromszereplős árengedménykénti adóalapcsökkentés alkalmazásának feltétele, hogy pénzt visszatérítő adóalany az alábbiakkal rendelkezzen: pénzvisszatérítésre jogosult nevére szóló, a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet teljesítését tanúsító számla másolati példánya, amely egyértelműen igazolja, hogy az adott ügylet belföldön teljesített adóköteles ügylet, valamint b) a pénz átutalásáról vagy a készpénz kifizetéséről szóló bizonylat, amely egyértelműen igazolja, hogy a pénzt visszatérítő adóalany a pénzvisszatérítés jogosultja részére az üzletpolitikájában rögzített összeget megtérítette .

Háromszereplős utólagos pénzbeni engedmény miatti adóalap csökkentés IV. A pénz visszatérítését igazoló bizonylatnak a következő adatokat kell tartalmaznia: a pénzvisszatérítésre jogosult neve, lakcíme és - adóalany esetén – adószáma, b) a pénzvisszatérítésre jogosult nyilatkozata alapján az adólevonási jogára vonatkozó tájékoztatás az adott ügylet vonatkozásában. Az adóalap csökkentés legkorábban abban az adómegállapítási időszakban vehető figyelembe, amelyben a jogosultnak a pénzt visszatérítik.

Háromszereplős utólagos pénzbeni engedmény miatti levonható adó csökkentés Amennyiben az utólagos árengedmény címén történő pénzbeni visszatérítést nem közvetlenül az értékesítőjétől, szolgáltatásnyújtójától kapja az adóalany és eredetileg áfa levonásra volt jogosult az ügylettel kapcsolatban, akkor utólag fizetendő adóként kell figyelembe venni a visszatérített összegre eső korábban levont adót. A visszatérített pénzösszegre eső korábban levont adót abban az adómegállapítási időszakban kell figyelembe venni, amikor a pénzt visszatérítették részére.

Az adóalap csökkentés tárgyi feltétele (78. §) Az utólagos adóalap csökkentésnek továbbra is feltétele, hogy a számlakibocsátó az ügylet teljesítését tanúsító számla a) érvénytelenítéséről gondoskodjon azokban az esetekben, amikor az előleg vagy az ellenérték teljes összegét visszatérítik; b) adattartalmának módosításáról gondoskodjon egyéb esetekben. Ha az ügylet teljesítését számla azért nem tanúsítja, mert az Áfa törvény szerint számla kibocsátásáról nem kellett gondoskodnia(pl nyugtakibocsátás esete), a 77.§ (1) és (2) bekezdése szerinti esetben az adó alapja utólagos csökkenésének nem akadálya a számlakorrekció elmaradása– DE: utólagos adóalap csökkentő árengedmény továbbra sem lehetséges,ha nyugtás az alapügylet

A fizetendő adó csökkentésének elszámolása 153/B. § (1) Ha az adóalany által korábban megállapított és bevallott adóalap vagy adó csökken, az adóalany a különbözetet – fizetendő adót csökkentő tételként – legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni, amelyben a) az érvénytelenítő vagy a módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll; b) az ellenértéket, az előleget vagy a betétdíjat visszatérítik az előző pont alá nem tartozó esetekben; c) a pénzt visszatérítik a 77. § (4) bekezdése szerinti esetben (harmadik félnek adott pénzbeni engedmény) d) a termék Közösség területéről történő kiléptetésének vámhatóság általi igazolása az adóalany, a módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll a 98. § (5) bekezdés szerinti esetben. Tehát önrevízió nélküli a fizetendő adó csökkentés

A számlakorrekció hatása a számlabefogadóra

A korrekciós számla befogadójának adóelszámolása – levonható adó csökkenés 153/C. § (1) Ha a levonható adó összegét meghatározó tényezőkben utólag változás következik be, és levonható adó összege csökken, a különbözetet abban az adómegállapítási időszakban köteles fizetendő adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben a) a különbözet alapjául szolgáló, módosító vagy érvénytelenítő okirat az adóalany személyes rendelkezésére áll, de nem később, mint az okirat kibocsátásának hónapját követő hónap 15. napja, feltéve, hogy az eredeti levonható adó olyan okiraton alapul, amelyet más fél vagy hatóság bocsátott ki; b) részére a pénzt visszatérítik a 77. § (4) bekezdése esetében(háromszereplős pénzbeni engedmény); c) a változás bekövetkezik az egyéb esetekben.

A korrekciós számla befogadójának adóelszámolása – levonható adó növekedés Ha a levonható adó összegét meghatározó tényezőkben bekövetkező utólagos változás eredményeként az eredetileg levonható adó összege nő, az adóalany a különbözetet legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult a levonható adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben a különbözet alapjául szolgáló módosító okirat a személyes rendelkezésére áll. A Közösségen belüli termékbeszerzés, külfölditől igénybevett szolgáltatás, illetve belföldi fordított adózás utáni levonható adó különbözetet abban az időszakban, amelyben a fizetendő adó különbözetet el kell számolni.

Az immateriális jószág mint tárgyi eszköz

Az immateriális jószágra vonatkozó arányosítás A 135. § új (5) bekezdése szerint 2o14-től az immateriális jószágra is a tárgyi eszközre vonatkozó arányosítási szabályok vonatkoznak Abban az esetben, ha az adóalany olyan vagyoni értékű jogot hasznosít vállalkozásán belül, amely rendeltetésszerű használatot feltételezve legalább 1 évet meghaladó időtartamban szolgálja a gazdasági tevékenység folytatását, a) az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog esetén az ingatlan tárgyi eszközre vonatkozó szabályokat – azaz a 2o illetve 1o éves figyelési időszakot - kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a figyelési időszakot a vagyoni értékű jog szerzésének hónapjától kezdődően kell számítani ; b) nem ingatlanhoz tartozó vagyoni értékű jog esetében az ingó tárgyi eszközre vonatkozó szabályokat – azaz az 5 éves figyelési időszakot - kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy annak kezdő időpontja a vagyoni értékű jog szerzésének hónapja.

Apport és jogutódlás keretében megszerzett tárgyi eszköz A 135. § új (4) : Abban az esetben, ha a tárgyi eszközt a 17 . § szerinti apport vagy jogutódlás keretében naptári év közben szerzi meg az apportot fogadó vagy jogutód adóalany oly módon, hogy a terméket változatlanul tárgyi eszközként használja, a figyelési időszak alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy a tárgyi eszközt a szerzés évében mind az apportáló vagy a jogelőd adóalany, mind az apportot fogadó vagy jogutód adóalany a naptári év teljes időtartamában használta azzal, hogy a számítást időarányosan kell elvégezni .

Nyugtakibocsátás

Nyugtakibocsátás új szabályai A nyugta is lehet elektronikus (174. §) 173/A. § A nyugta kibocsátásának időpontjától a nyugta megőrzésére vonatkozó időszak végéig biztosítani kell a nyugta eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát. Abban az esetben, ha a nyugta egyúttal az abban megjelölt szolgáltatás igénybevételére is jogosít, akkor a nyugta kibocsátásnak kelte helyett elegendő azon feltüntetni azt az időpontot vagy időszakot, amikor a nyugtában megjelölt szolgáltatás igénybe vehető. (173. § (2))

Mezőgazdasági fordított adózás

Mezőgazdasági fordított adózási szabály időtartamának meghosszabbítása A 2006/112/EK irányelvnek a fordított adózás bizonyos, csalásra alkalmas termékek és szolgáltatások értékesítésére vonatkozó fakultatív és ideiglenes alkalmazása tekintetében történő módosításáról szóló 2013/43/EU irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a gabonafélék és olajos magvak vonatkozásában 2018. december 31-ig fordított adózást alkalmazzanak. Erre tekintettel 2018. december 31-ig meghosszabbítják a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XLIX. törvény rendelkezéseinek alkalmazását.

Hús áfa kulcsának csökkentése

A sertéshús áfa kulcsának 5%-ra csökkentése Az Áfa törvényben meghatározott vámtarifaszám alá tartozó egész és fél sertés áfa kulcsa 5%-a csökken 2o14. január 1- jétől (3. mellékletének I . része 19-24 pontok) : 19. Fajtiszta tenyészsertés - vtsz 0103 1000 20. Háziasított sertés, 50 kg-nál kisebb súlyú - vtsz 0103 911 0 (a fajtiszta tenyészsertés kivételével ) 21 . Élő, háziasított koca, legalább egyszer - vtsz 0103 921 1 ellett, legalább 160 kg súlyú (a fajtiszta tenyészsertés kivételével) 22 . Élő, háziasított sertés, legalább 50 kg súlyú – vtsz 0103 9219 (a legalább egyszer ellett, legalább 160 kg súlyú koca, valamint a fajtiszta tenyészsertés kivételével ) 23 . Házi sertés egészben vagy félben, frissen - vtsz 0203 1110 vagy hűtve 24. Házi sertés egészben vagy félben, - vtsz 0203 2110 fagyasztva

Egyéb változások

A számla kiállításánál alkalmazandó tagállami jog 158/A. § (2) bekezdés a) pontjának módosított szövege szerint akkor is a számlakibocsátó székhelye, legközvetlenebbül érintett letelepedettségének tagállama szabályait kell alkalmazni a fő szabály szerinti szolgáltatásoknál számlakiállításnál, ha a számlakibocsátó ugyan letelepedett a teljesítési hely tagállamában, de nem az a letelepdettség a legközvetlenebbül érintett a teljesítésben.

A halottszállító autó nem személygépkocsi A halottszállító autó nem minősül az Áfa törvény alkalmazásában személygépkocsinak, így az arra vonatkozó levonási rendelkezések az általános szabályok szerint alakulnak (nincs levonási tilalom a beszerzéskor) 258. § 7/A.: halottszállító személygépkocsi: az olyan személygépkocsi, amelyet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló rendelet szerinti halottszállító kocsiként tüntetnek fel a járműnyilvántartásban.

Az Art. áfához kapcsolódó módosításai Az adóraktárban (áfa raktárban) tárolt terméket értékesítő külföldinek nem kell belföldön adóalanyként bejelentkeznie, ha nincsen más belföldön teljesített ügylete, csak a belföldi adóraktárban tárolt termék értékesítése, feltéve, hogy a termék az értékesítés következtében nem kerül ki az adóraktárból, illetve, ha kikerül, akkor harmadik országba végleges rendeltetéssel a vámhatóság kilépteti. 34/A. Ha az Art. az adózó számára választási lehetőséget biztosít, az adózó kezdeményezheti – az adó megállapításához való jog elévülési idején belül – a választása módosítását, az adóhatósághoz benyújtott kijavítás iránti kérelem útján, amennyiben a módosítás az adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét – a beadott bevallását figyelembe véve – nem érinti.