A közfoglalkoztatás 2013. évi rendszere 2013. május 28. Pécs Lőrincz Leó főosztályvezető Közfoglalkoztatási és Logisztikai Főosztály kozfoglalkoztatasi.foosztaly@bm.gov.hu

Munkaerő-piaci helyzetkép Foglalkoztatási célkitűzés: 2020-ig 1 millió új, adózó munkahely létrehozása, 75%-os foglalkoztatási ráta elérése a 20-64 éves korcsoportban. KSH adatok 2012. december – 2013. február A 15–64 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 786 ezer fő. Az adott korcsoportba tartozó népességen belül 56,5% volt a foglalkoztatottak aránya, ami 0,7 százalékpontos emelkedésnek felelt meg. A 15–74 éves munkanélküliek létszáma 502 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 11,6%-os volt, amely megegyezett a múlt évivel. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által 2013. márciusban nyilvántartott álláskeresők létszáma: 620.000 fő Közülük: foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult: 200 257 fő ellátásra nem jogosult álláskereső: 301 574 fő. A foglalkoztatási célkitűzés  A foglalkoztatási ráta Magyarországon hagyományosan a legalacsonyabbak közé tartozik az EU-n belül (60,5 százalék 2009-ben), és a régióba tartozó többi, hasonló fejlettségű országétól is elmarad. Az elmúlt évek tendenciái sem kedvezőek: a globális gazdasági válság Magyarországon is a foglalkoztatottság jelentős visszaesésével járt együtt, de a magyar foglalkoztatási ráta már a válságot megelőző években is csak stagnált. A magyar kormány legfontosabb gazdaság- és fejlesztéspolitikai céljaként a foglalkoztatás bővítését fogalmazta meg, amely közvetve több célt is szolgál: élénkíti a gazdasági növekedést, javítja az államháztartás egyensúlyát, stabilizálja a nagy elosztó rendszerek finanszírozását, és elősegíti a leszakadó rétegek, társadalmi csoportok, térségek felzárkózását is. A fenti megfontolásokat figyelembe véve a magyar kormány legfontosabb gazdaság- és fejlesztéspolitikai célja a munkahelyteremtés, a foglalkoztatási ráta növelése. Ezt tükrözi a kitűzött kormányzati cél is 2020-ig 1 millió új, adózó munkahely létrehozása, ezáltal a 20-64 éves korcsoportban 75%-os foglalkoztatási ráta elérése. Ambiciózus céljaink megvalósításához szükségesek a megfelelő külső környezeti feltételek. A kormányzati cél elérésének feltétele többek között a dinamikus gazdasági növekedés, az, hogy a világgazdaságot elkerüljék a mostani válsághoz hasonló keresleti sokkok, valamint, hogy Magyarországon sor kerüljön a hazai versenyképességet és foglalkoztatottságot érdemben javító strukturális reformokra és intézkedésekre is.   Az EU2020 stratégiához kapcsolódó kormányzati vállalások, illetve azok gazdaságra gyakorolt hatásai terveink szerint gyökeresen átalakítják a jelenlegi társadalmi és gazdasági berendezkedésbe kódolt alappályát. Az új makrogazdasági pálya alapja az egymillió új munkahely megteremtése tíz év alatt: ebből 2015-ig terveink szerint már 400.000 teljesülhet. Az államigazgatás hatékonyságának növekedése, valamint a költségvetési fegyelem azt vonja maga után, hogy ezen foglalkoztatottság-bővülés teljes egészében a magánszektorban valósul meg. Mivel a 2011-es év még sok szempontból determinált, illetve a foglalkoztatottság-bővítéshez szükséges intézkedéseknek van átfutási idejük, az érdemi változás 2012-től várható. Tekintettel a kormányzati prioritásokra, illetve arra, hogy a kis- és középvállalkozásoknál nagyobb foglalkoztatás-növelésre van szükség a termelés növeléséhez, a KKV-knál számolunk kiemelten új munkahelyek létesítésével. Az állam feladata ezzel kapcsolatban a vállalkozások helyzetbe hozása, hogy egyre több embernek tudjanak munkát adni. Eszközök: *gazdaságpolitikai beavatkozások, új munkahelyek létesítése elsősorban a KKV-knál: a kilátások javulásával a vállalkozások beruházásainak növekedése és a foglalkoztatás bővítése *a szabályozási környezet fejlesztése, az adminisztráció csökkentése, *az adórendszer átalakítása 2011-ben, egyszerűsítés és adócsökkentés, *a támogatási rendszerek átalakítása, EU-források növekvő és hatékonyabb felhasználása, az ÚSZT elindítása. A foglalkoztatási célú támogatásoknak egy három pillérre épülő rendszere jön létre. Az első és legfontosabb pillér a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedés ösztönzése és támogatása többek között célzott bér- és járuléktámogatásokkal, kiemelt figyelmet fordítva a mikro-, kis és középvállalatokra. A második pillért a szociális gazdaság jelenti, ami a helyi lehetőségekre építve szervezi meg a munkanélküliek foglalkoztatását részben állami támogatásból, részben pedig saját bevételekből. Ez egy átmeneti foglalkoztatási forma, amelynek célja hosszabb távon, hogy átvezessen a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásba. A harmadik pillér a közfoglalkoztatás, amely szorosan összefügg a szociális ellátások rendszerének munkára ösztönző átalakításával, és amelynek keretében az állam maga szervezi meg azoknak az átmeneti foglalkoztatását, akiknek az első két pillér jelenleg nem kínál reálisan munkalehetőséget.

Baranya megyei munkaerő-piaci adatok évi, éves adatok (Forrás: KSH) A 15–64 éves foglalkoztatottak száma Baranya megyében 137 ezer fő. Az adott korcsoportba tartozó népességen belül 61,3 % volt a foglalkoztatottak aránya. A 15–74 éves munkanélküliek létszáma 24 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 14,7%-os volt, előbbi 1,4%-kal emelkedett a múlt évihez képest, utóbbi pedig  0,2%-ponttal magasabb az előző évinél.

Közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatás átalakítása következtében 2011. január 1-től megszűnt a közmunkaprogram, a közcélú munka, továbbá a közhasznú munkavégzés. Helyettük az egységes közfoglalkoztatás rendszere jött létre.

Az új közfoglalkoztatási rendszer Közfoglalkoztatási előirányzat mértéke 2011. évben 64,0 Mrd Ft, 2012. évben 137,5 Mrd Ft, 2013. évben 153,8 Mrd Ft. A közfoglalkoztatási intézményrendszer legfontosabb feladata a tartósan munka nélkül levők aktivizálása, és annak megakadályozása, hogy a munkájukat újonnan elveszített álláskeresők tekintetében bekövetkezzen a munka világától való elszakadás. A közfoglalkoztatás megújításának fontos eleme a költséghatékonyság fejlesztése, emellett kiemelt cél a területi aránytalanságok felszámolása, értékteremtő munka biztosítása. 5

Közfoglalkoztatás Mit jelent a közfoglalkoztatás? Az állam átmeneti munkalehetőséget biztosít azok számára, akik a munkaerőpiacon egészségi állapotuk, képzetlenségük, életkoruk, vagy bármely más okból hátrányban vannak, és ezért az önálló álláskeresésük eredménytelen. A közfoglalkoztatás több célcsoport számára, az ország minden területén, a szezonalitást is figyelembe véve teszi lehetővé a munkavégzést. A közfoglalkoztatással megvalósuló tevékenység értéket teremt, hasznos mind az egyén, mind a társadalom számára. A közfoglalkoztatási jogviszony új, speciális jogviszony, munkaviszony. Közfoglalkoztatott lehet, aki a Munka Törvénykönyve rendelkezései alapján munkaviszonyt létesíthet és a munkaügyi kirendeltségen regisztrált álláskereső, vagy rehabilitációs ellátásban részesül. A munkavállalási korú népesség harmada gazdaságilag nem aktív, vagyis nem végez és nem is keres rendszeres jövedelmet biztosító munkát. A gazdaságilag nem aktívak mindössze 15,6 %-a nyilatkozta azt, hogy szeretne munkát vállalni.   A Nemzeti Reform Programban a Kormány alapvetésként fogalmazta meg, hogy a munkának értékteremtő ereje van, ezért a magyar gazdaságpolitika középpontjába a munkát állította. A munkaerőpiacot érintő, reformértékű intézkedések célja elsősorban a munkaképes, de jelenleg inaktív csoportok visszavezetése a munkaerőpiacra, részben az eddiginél hatékonyabb munkaerő-piaci ösztönzőkkel és szabályozással, részben pedig célzottabb munkaerő-piaci, képzési, illetve szociális támogatási eszközökkel. A közfoglalkoztatási intézményrendszer legfontosabb feladata a tartósan munka nélkül lévők aktivizálása és annak megakadályozása, hogy a munkájukat újonnan elveszített álláskeresők tekintetében bekövetkezzen a munka világától való elszakadás folyamata. A közfoglalkoztatás a passzív ellátások súlyának csökkentése érdekében az ellátásban részesülők aktivizálásának egyik alternatívája lehet. A közfoglalkoztatás középtávú tervezésekor kiemelt célcsoportként kezeltük az átlaghoz képest nagyobb arányban alulképzett romákat, a fiatal munkanélkülieket és a nőket, valamint a fogyatékkal élőket és a megváltozott munkaképességűeket. A munkavállalási korú, alacsony iskolai végzettségű, szakképzetlen lakosság foglalkoztatásba történő bevonása a legnehezebb feladat. A közfoglalkoztatás elsősorban számukra biztosít munkalehetőséget. A Kormány a nagy létszámú közfoglalkoztatást átmeneti intézkedésnek tekinti, amelynek a következő 2-3 évben meghatározó szerepe lesz, amíg a gazdaság élénkülésével a versenyszférában megkezdődhet a foglalkoztatás dinamikus növekedése. Ezt követően a versenyszférától várjuk elsősorban a foglalkoztatás növekedését.

A közfoglalkoztatás új rendszere Célok az állami források hatékonyabb felhasználása, a közfoglalkoztatás egységes elvek alapján történő optimális megszervezése, a társadalmilag hasznos, értéket létrehozó munkavégzési formák előtérbe állítása, a korábbi időszaknál több álláskereső számára legyen biztosított a közfoglalkoztatásban való részvétel, a leghátrányosabb kistérségekben lévő települések a központi forrásokból az eddiginél nagyobb arányban részesüljenek, a közfoglalkoztatás új értéket teremtsen.  

A közfoglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok 2013 A közfoglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok 2013. január 1-jén hatályba lépett változásai A Kftv. 2013. január 1-jén hatályba lépett módosításai fizetés nélküli szabadság alsó határának (3 nap) – a felső határ (90 nap) mellett – meghatározása határozott idejű munkaviszony létesítése esetén, várandósság esetére az egészségi állapotnak megfelelő munkakör felajánlása, a közfoglalkoztatottat az állásidőre megillető bér mértékének meghatározása, a közfoglalkoztatási szerződés módosítása eseteinek meghatározása. A 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása a támogatás keretében elszámolható bér jellegű juttatások körét bővíti a közfoglalkoztatottat az állásidőre megillető bérrel, valamint a munkavezető bérével. A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet módosítása a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér inflációkövető, 5,2%-os emelése, a munkavezetők bérének meghatározása: az állásidőre járó napi bér meghatározása.

A közfoglalkoztatással összefüggésben egyéb jogszabályok 2013 A közfoglalkoztatással összefüggésben egyéb jogszabályok 2013. január 1-jén hatályba lépett módosításai A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosítása a Kftv.-ben meghatározott valamennyi közfoglalkoztatót megilleti a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény (a részkedvezmény a közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százalékának 13,5 százaléka), a közfoglalkoztató közfoglalkoztatás esetén adókedvezményként kizárólag e részkedvezményt érvényesítheti. A járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet módosítása a járási hivatalok hatáskörébe utalta a közfoglalkoztatáshoz szükséges önkormányzati együttműködés megteremtését elősegítő koordinációs és kommunikációs feladatok ellátását. A módosítás nem érinti a munkaügyi központ és a járási hivatal munkaügyi kirendeltségei más közfoglalkoztatókra vonatkozó kapcsolatrendszerét, az önkormányzatokkal való együttműködési kötelezettségét, továbbá a járási hivatalok egyéb koordinációs feladatait.

2013. évben hatályba lépett további módosítások A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet 2013. április 1. napjától hatályba lépett módosításával megszűnt a közfoglalkoztatási bér heti bér-részletekben történő kifizetésének kötelezettsége, havi bérfizetés került bevezetésre. A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet 2013. április 1. napjától hatályba lépett módosítása szerint A közfoglalkoztatási mintaprogramok beruházási és dologi költségei és kiadásai 70-100%-os összegben támogathatóak. A közfoglalkoztatási mintaprogramok lezárását követően a mintaprogramra épülő további közfoglalkoztatási programok indíthatóak, melyek esetében a beruházási és dologi költségek 50-100%-os összegben támogathatóak. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása: Az álláskeresőt három hónap időtartamra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból tanköteles gyermekének mulasztása miatt ha önkormányzati rendeletben előírt, a lakókörnyezet tisztántartására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti.

A közfoglalkoztatási bérek változásai

A közfoglalkoztatási bérek változásai

Kistérségi startmunka mintaprogramok A közfoglalkoztatásért felelős miniszter a közfoglalkoztatás egyes típusaira mintaprogramokat indíthat el, amelyek esetében a beruházási és dologi költségek és kiadások teljes egészében támogathatók. A mintaprogramok nem csak az egyén számára hasznosak, hanem a kistérség, a település lakói számára is értéket teremtenek. A közfoglalkoztatás rendszeréből a munkaerőpiacra történő visszakerülés egyik meghatározó feltétele, hogy a közfoglalkoztatottak a közfoglalkoztatási, továbbá a piaci igényeknek megfelelő alap-, illetve továbbképzésben részesüljenek. A kistérségi mintaprogramok fő kedvezményezettjei a települési önkormányzatok, illetve egyre növekvő mértékben az önkormányzatok összefogásával megalakuló társulások.

Mezőgazdasági projekt Célja: a megtermelt zöldség és gyümölcs, kisállattenyésztés biztosítsa az önkormányzati intézmények ellátását, valamint a többlettermékek esetleges feldolgozását, értékesítését. Belvízelvezetés Célja: a településeket és a mezőgazdasági területeket fenyegető belvizek kialakulásának megelőzése, a belvíz elvezető árkok kialakítása, rendszeres karbantartása. Mezőgazdasági utak rendbetétele Célja: elősegítse a mezőgazdasági telepek, majorok bekötését a közúti hálózatba, a termények biztonságos szállítását. Bio- és megújuló energiafelhasználás a drága gáz kiváltása alternatív fűtési móddal, a fűtőanyag helyi biztosításával és új biomassza tüzelésű kazánok párhuzamos beállításával.

Közúthálózat javítása a települések belterületén Célja: az önkormányzati kezelésű úthálózat karbantartása, javítása, környezetének rendbetétele, ezáltal a baleseti veszélyek csökkentése, valamint kerékpárutak építése. Illegális hulladéklerakó helyek felszámolása a közterületeken található illegálisan lerakott, elhagyott hulladék felszámolása, megszüntetése, a hulladékelhagyó magatartás jelenségének megváltoztatása. Téli és egyéb értékteremtő közfoglalkoztatás folyamatos munkalehetőséget, rendszeres elfoglaltságot és ezáltal biztos megélhetést biztosítson a település közfoglalkoztatottjai számára a téli hónapokban is. Helyi adottságokra, lehetőségekre épülő közfoglalkoztatás a helyi kulturális hagyományok megőrzése, turisztikai, idegenforgalmi lehetőségek kiépítése, értékteremtő közfoglalkoztatás körének kiszélesítése.

Kistérségi mintaprogramok 2012. évben

A hátrányos helyzetű álláskeresők közfoglalkoztatásba vonása Munkavállalást akadályozó tényezők: alacsony iskolai végzettség, illetve elavult szakképzettség, idegen nyelvtudás és számítástechnikai ismeretek hiánya, kapcsolati háló kiépítéséhez szükséges képességek hiánya, önbizalomhiány (félelem a kudarctól), rossz egészségügyi állapot (mentális betegségek kialakulása), mobilitás hiánya (foglalkoztatásukat a lakhelyükhöz közel kell megoldani), előítélet (az életkor, nem, származás stb. miatt), motiváció, munkavállalási hajlandóság hiánya.

Az iskolai végzettség munkavállalást befolyásoló hatása

A közfoglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti megoszlása 2012 A közfoglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti megoszlása 2012. évben

TÁMOP 2.1.6 „Újra tanulok” program Képzések célja: szakmai ismeretek megszerzése, a közfoglalkoztatásban történő szakszerű és biztonságos munkavégzés megalapozása, eredményesen járulnak hozzá a célcsoport foglalkoztatásához. Képzések csoportosítása: Startmunka mintaprogram mezőgazdasági területén dolgozók számára szervezett, országos közfoglalkoztatók igényei alapján meghirdetett képzések.

TÁMOP 2.1.6 „Újra tanulok” program A mezőgazdasági projektekbe a települési igények alapján a 2012. évben 12 349 fő került bevonásra. 2013 tavaszán újabb 13 000 fő képzése kezdődik meg. 2012-ben az országos közfoglalkoztatási programokban 2806 fő képzése valósult meg. Az országos közfoglalkoztatók a 2013. évre előzetesen 6147 fő képzési igényét jelezték.

A szociális szövetkezetek szerepe a közfoglalkoztatásban A szociális szövetkezet kategóriáját a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény. vezette be a magyar szövetkezeti jogba. A szociális szövetkezet olyan szövetkezet, amelynek célja munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése, szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése. Funkciója: a tagok számára munkalehetőség biztosítása, a szövetkezet keretében nyújtott szolgáltatások, termékek értékesítésével a fennmaradását biztosító, profitot is eredményező bevétel megszerzése, önellátás, önfenntartás biztosítása, fenntartható település létrehozása. Figyelemmel arra, hogy a mezőgazdaság a közfoglalkoztatás egyik fő területe, szükséges a szociális szövetkezetek mezőgazdasági szektorban való nagyobb térnyerésének ösztönzése.

A közfoglalkoztatásban résztvevők nyílt munkaerőpiacra történő visszavezetésének eszközei A határozott idejű jogviszony időtartama alatt az álláskeresőként történő nyilvántartás nem szűnik meg, csak szünetel. Egyes közfoglalkoztatási programokhoz képzés és kulcskompetenciák fejlesztése is társul. Fizetés nélküli szabadság engedélyezése a közfoglalkoztatott számára legfeljebb 90 nap időtartamú határozott idejű munkaviszony létesítése esetén.

A 2013. évi közfoglalkoztatási alapelvek Legalább 300 000 fő számára kell munkalehetőséget biztosítani a közfoglalkoztatás keretében. Új területek, új tevékenységek támogatása és a közfoglalkoztatók körének bővítése is lehetséges (pl.: digitalizálás, archiválás, ipari termék-előállító tevékenység) Munkaerő-piaci célcsoport a halmozottan hátrányban lévő foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskeresők (kiemelten a megváltozott munkaképességűek, a hajléktalanok, menekültek, roma nemzetiségű álláskeresők) 2013. évben a közfoglalkoztatás teljes rendszerének minőségi változáson kell átesnie, kiemelt szempont az értékteremtő, hasznos munkavégzés.

A 2013. évi közfoglalkoztatás főbb területei Decentralizált keretből finanszírozott közfoglalkoztatás – legalább napi 6 órás közfoglalkoztatás Országos közfoglalkoztatási programok - napi 8 órás közfoglalkoztatás Kistérségi startmunka mintaprogramok - napi 8 órás közfoglalkoztatás belvízelvezetés mezőgazdasági utak rendbetétele mezőgazdasági projekt bio- és megújuló energiafelhasználás illegális hulladéklerakó helyek felszámolása közúthálózat javítása a települések belterületén téli és egyéb értékteremtő közfoglalkoztatás helyi sajátosságokra épülő egyedi programok 4. Egyéb startmunka mintaprogramok – napi 8 órás közfoglalkoztatás 5. 2012. évről áthúzódó programok 6. Téli átmeneti közfoglalkoztatás 2013-2014

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!