Rokkantsági járadék, rokkantsági nyugdíj, családi pótlék

Rokkantsági járadék Forrás a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet; www.szmm.gov.hu; www.onyf.hu; A jogosultság együttes feltételei: teljes munkaképtelenség, illetve legalább 80%-os egészségkárosodás elérése a 25. életév betöltése előtt; nyugellátás, baleseti nyugellátás nem került megállapításra az egyén részére;

A rokkantsági járadék mértéke a 2010 A rokkantsági járadék mértéke a 2010. január 1-je után megállapított esetekre 33 300 Ft/hó; Egyéb rendelkezések: a rokkantsági járadék az igénybejelentést megelőző 6. hónaptól, de legkorábban a 18. életév betöltése hónapjának első napjától folyósítható; nem akadálya a megállapításnak a családi pótlék folyósítása és a fennálló munkaviszony; igénybenyújtás → a lakóhely szerinti illetékes regionális nyugdíjbiztosító igazgatóság; a kérelemhez csatolandó az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) szak-véleménye;

Rokkantsági nyugdíj Forrás a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tv.); a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. Rendelet (Kr.); www.onyf.hu Definíciók: A rokkantsági nyugdíj a megrokkanás mellett meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén járó nyugellátás.

A szolgálati idő az, az időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett. A nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset a biztosított nyugdíjjárulék-fizetési kötelezett-ségének alapját képező keresetnek, jövedelemnek a Tv. rendelkezései szerint számított átlaga. Az egészségkárosodás az egész szervezetre vonatkoztatott, a szervezet felépítésében, funk-cióiban betegség, sérülés vagy veleszületett rendellenesség következtében kialakult kedve-zőtlen változás.

Jogosultsági feltételek: - az egészségkárosodás mértéke > 79% → I., II. rokkantsági csoport vagy, - az egészségkárosodás mértéke 50-79% és az ORSZI szakvéleménye szerint a rehabilitáció nem javasolt → III. rokkantsági csoport; az előírt szolgálati idő megléte; keresőtevékenység nincs, vagy a kereset, jövedelem legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó kereset, jövedelem havi átlagánál; táppénz, baleseti táppénz nem áll fenn;

A rokkantsági nyugdíjra a jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől a rokkantság az ORSZI véleménye szerint fennáll (visszamenőleg legfeljebb 6 hónap). Ha az ORSZI a megrokkanás időpontjáról nem nyilatkozott, a megrokkanás időpontjának az igénybejelentés napját kell tekinteni. Ha az igénylőnek a fentiekben megjelölt napig nincs meg a jogosultsághoz szükséges szolgálati ideje, a rokkantsági nyugdíjra jogosultság a szükséges szolgálati idő megszerzését követő nappal nyílik meg. Az igénybenyújtás helye a lakóhely szerinti illetékes regionális nyugdíjbiztosító igazgatóság; a kérelem az ONYF honlapjáról letölthető igénybejelentő lap és nyilatkozat kitöltésével, valamint a szükséges dokumentumok csatolásával nyújtandó be.

Szolgálati idő Aki az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül szolgálati időt szerzett és huszonkét éves kora előtt megrokkan, szolgálati idejének tartamára tekintet nélkül jogosult rokkantsági nyugdíjra.

Aki a megrokkanáskor betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, rokkantsági nyugdíjra akkor jogosult, ha az alacsonyabb korcsoportban az előírt szolgálati időt megszerezte és ezt követően szolgálati idejében a megrokkanásig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. (E harminc napba nem beszámítandó a keresőképtelenség ideje.) Szolgálati időnek minősül a nyugellátás szerzése céljából kötött megállapodás esetében az az időszak, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették, a felsőfokú tanulmányok ideje.

Megállapodás: A megállapodás lehetőség a nyugellátáshoz szükséges szolgálati idő, illetve az ehhez kapcsolódó figyelembe vehető jövedelem megszerzésére azok számára, akik nem állnak (álltak) biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, illetve rájuk a biztosítás nem terjed (terjedt) ki. Legkorábban annak a hónapnak az első napjától köthető, amely hónapban a megállapodás megkötését kezdeményezték. A megállapodás megkötését követően a nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséget havonta - a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig - kell teljesíteni. A befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga után.

A járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, legfeljebb azonban a megállapodás megkötésekor érvényes járulékfizetési felső határ napi összegének (jelenleg 20 420 Ft) figyelembevételével a naptári hónapokra számított összeg, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér (jelenleg 73 500 Ft) összege. A nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék mértéke 33,5%, magánnyugdíj-pénztári tagság esetén 25,5%. A megállapodás szolgálati időre és a nyugdíj alapjául szolgáló kereset megszerzésére kizárólag együttesen köthető meg. Rokkantsági járadékban részesülő személyek is köthetnek megállapodást.

Felsőfokú tanulmányok ideje: Ez a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok idejére értendő. A tanulmányi időszak kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt idő számít szolgálati időnek. A két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet ideje is beleértendő a szolgálati időbe. Több képesítés megszerzésére irányuló tanul-mányok folytatása esetén legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő vehető figyelembe.

A rokkantnyugdíj összege, az ellátás alapjául szolgáló kereset: A rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset megállapításának szabályozását a Tv. részletesen szabályozza. Amennyiben a rokkantsági nyugdíjra jogosultsághoz szükséges és a figyelembe vehető szolgálati idő együttesen is rövidebb a Tv.-ben meghatározott átlagszámítási időszaknál, a rokkantsági nyugdíjat e rövidebb idő alatt elért kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell megállapítani, legalább 30 napi kereset hiányában pedig azt a minimálbért kell havi átlagkeresetnek tekinteni, amely azt a napot megelőző naptári hónapban érvényes, amely naptól a nyugdíjat megállapítják.

Ha a rokkant a magánnyugdíjpénztárba is fizetett tagdíjat és saját döntése szerint az egyéni számláján lévő összeget nem utalták át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, a kiszámított összeg 75%-át kell részére rokkantsági nyugdíjként megállapítani. → Lehet kérni az egyéni számlás összeg átutalását a Ny. Alapba az igényléssel egyidejűleg, de legkésőbb az első fokú határozat közlését követő 22 munkanapon belül. A rokkantsági nyugdíj legkisebb összege jelenleg az I. csoportban havi 30 850 Ft, a II. csoportban havi 29 800 Ft, a III. csoportban havi 28 500 Ft.

A havi átlagkereset* %-ában A rokkantsági nyugdíj mértéke a III. rokkantsági csoportban a 35. életév betöltése előtt bekövetkezett megrokkanás esetén: Szolgálati idő (év) A havi átlagkereset* %-ában <2 51 2 51,5 3 52 4 52,5 5 53 6 53,5 7 54 8 54,5 *számított érték (lásd Tv.+ONYF számítási példa 2010.)

A havi átlagkereset kiszámítási módszerének főbb lépései nagyvonalakban: A nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresetek, jövedelmek meghatározása a nyugdíjjárulék-fizetési felső határig (bérezett napok ↔ táppénzes napok;) Az a) pontban kapott keresetek, jövedelmek naptári évenkénti „járuléktalanítása” (egyéni egészség-biztosítási és nyugdíj, ill. munkavállalói járulék) A b) pontban számított keresetek, jövedelmek SZJA „mentesítése” (az adót ↓ az adójóváírás; adó csak bérezett napokra; 2010-től szuperbruttó;)

A c) pontban kapott kereseteket, jövedelmeket valorizálni kell, azaz a rokkantnyugdíjazás évét megelőző naptári év előtti kereseteket, jövedelmeket a rokkantnyugdíjazás évét megelőző naptári év kereseti szintjéhez igazítjuk (valorizáció ~felértékelés ← a pénz értékállóságának változékonysága, a pénz érték↓;) A d) pontban kapott éves keresetek, jövedelmek összege (ellátási alap) és az osztószámok (Σ bérezett nap) hányadosa = napi átlagkereset → éves átlagkereset → havi átlagkereset (ha ez > a Tv.-ben rögzített szintnél → sávos degresszió)

Megszűnés, feléledés: A rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik ha a nyugdíjas már nem rokkant, vagy a III. rokkantsági csoportos rokkant esetében a külön jogszabály szerinti keresőtevékenységet folytató egyén hat egymást követő hónapra vonatkozó bruttó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét. Nincs megszűnés, ha hat egymást követő hónap bármelyikében kereső tevékenység folytatása hiányában nem volt figyelembe vehető kereset, jövedelem. Ebben az esetben a hat egymást követő hónap számítása a keresőtevékenység folytatásának hónapjától újra kezdődik.

A rokkantsági nyugdíjra jogosultság a szolgálati idő tartamától függetlenül feléled, ha a jogosultság egyéb feltételei a nyugdíj megszüntetése után öt éven belül ismét fennállnak. A jogosultat a nyugdíj megszüntetését követő emelések, kiegészítések is megilletik. A feléledés helyett kérhető a rokkantsági nyugdíjra való jogosultságának új igényként történő elbírálása is, ekkor a korábbi nyugdíjazásnál figyelembe vett és a nyugdíjasként szerzett szolgálati időt kell figyelembe venni. Ha az egészségkárosodás mértéke változik, a rokkantnyugdíj mértékét módosítani kell.

Bejelentési kötelezettség: A nyugellátásban részesülő személy tíz munkanapon belül köteles bejelenteni a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti. lakcímváltozás 90 napon túli külföldön való tartózkodás külföldi munkavégzés névváltozás stb.

Emelt összegű családi pótlék a 18. életév betöltése után Forrás A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény; A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet; www.allamkincstar.gov.hu; Definíciók: Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az a 18 évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul;

az a 18 évesnél idősebb személy, aki 18 az a 18 évesnél idősebb személy, aki 18. életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll. Családi pótlékra jogosult saját jogán a 18. életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, feltéve, ha részére a 18. életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak → havi összege 20 300 Ft. Amennyiben a 18. életévét betöltött személynek a minimálbért meghaladó rendszeres jövedelme van (ø rokkantnyugdíj!), úgy a reá tekintettel, illetve a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik.

Kérelembenyújtás → a Magyar Államkincstár lakhely szerinti illetékes regionális igazgatósága → csatolni kell a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékos-ságokról szóló jogszabály szerinti igazolást. Bejelentési kötelezettség (15 napon belül) rendszeres jövedelem név-, lakcímváltozás 3 hónapot meghaladó külföldön való tartózkodás stb.

Köszönöm a figyelmet!