Versenyképes gazdaság – versenyképes Versenyképes gazdaság – versenyképes szakképzés

Versenyképességünkről  IMD Nemzetközi Gazdaságelemző Intézet (Lausanne) évi versenyképességi jelentése 59 országról: fiatalkori munkanélküliség 49. hely(27%) korrupció 55. hely bürokrácia 51. hely kormánypolitikák minősége 53. hely személyi jövedelemadó 59. hely vállalati nyereségadó 8. hely oktatásügy minősége 48. hely (2009-ben 31. hely) egészségügy minősége 48. hely (2009-ben 38. hely) fogyó népesség, társadalom elöregedése 59. hely Forrás: Csath Magdolna, Magyar Hírlap,

Alacsony foglalkoztatottság=munkanélküliségre adott rossz válasz

 Magyarországon torz foglakoztatási szerkezet van. Foglakoztatási szerkezetváltás kell, a szakképzés újjáépítése megkerülhetetlen! Magyarországnak jól képzett munkaerőn alapuló gazdasági fejlődés kell  Mindössze 0,5 millió ember végez tényleges termelő munkát. Ténylegesen 1,5 millió ember közvetlen termelőmunkájára lenne szükség.  Építőipar, mezőgazdaság, turizmus, mint húzóágazat. Adóterhelés, bürokrácia csökkentése 3 év alatt 1/3-al. Atipikus foglalkoztatás, jobban érje meg dolgozni, mint segélyből élni. Az adórendszer ne büntesse a munkát, a munkát vállalót, a foglakoztatást és a gyermeknevelést. Foglalkoztatottak növelése 1 millió fővel

Elmaradott térségek, regionális leszakadás  A 33 legelmaradottabb kistérségben 1 millió fő él. A leghátrányosabb helyzetű térségek gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális és foglalkoztatási mutatói erősödő leszakadást jeleznek.  A gyakran megyényi kiterjedésű, hátrányos helyzetű települési tömbben élő családok túlnyomó része segélyekből, alkalmi munkákból él.  A legelmaradottabb területek elszegényedtek, hiányzik az önerőből történő kitörés esélye.  A nagyarányú elvándorlás következtében a településeken főként az inaktív, eltartott népesség van jelen.  Kedvezőtlen az elmaradott területeken élők kor-, illetve képzettség szerinti összetétele.

Alacsony végzettségűek esélyei a munkapiacon  Munkavégző képességben komoly deficit  Alacsony termelékenység miatt relatív drága munkaerő  Alapvető írás, olvasás, számolás, szövegértés hiánya  Munkapiacon nem tudják eladni munkaerejüket  Új munkahelyek elérhetetlenek, technológiai váltás  Képzésük nehéz és költséges

Versenyképes gazdaság, versenyképes szakképzés  Nemzetstratégiai cél: 1 millióval több foglalkoztatott, minden szakpolitikát ennek kell alárendelni.  Sikeres szakképzési rendszer nem képzelhető el a gazdaság meghatározó részvétele nélkül. Munkával egybekötött, munkatevékenységbe ágyazott szakképzés. A szakképzés súlypontja a vállalati gyakorlati képzés. Nincs elméleti csavarhúzás, tetőfedés.  Szakképzés nem csak tanügy igazgatási kérdés hanem foglalkoztatáspolitikai, kérdés is. Középtávon munkaalapú társadalom megteremtése stratégiai cél: munkaerő-piaci aktivitás 55% 70%

Szakképzés politika, szakképzési stratégia  A szakképzés reformjának egyik legfontosabb vezérlőelvének a gazdaság fejlődése kell hogy legyen. Nem szerencsés, ha ez egyoldalúan alárendelődik az iskolák létének.  A szakképzésre fordított hazai és uniós milliárdoknak sokkal jobban kell hasznosulni a gazdaság és a munkaerő-piac számára. Szakképzési „papírgyártás” helyett több konkrét hasznosítható eredmény kell.

Keresletvezérelt szakképzési rendszer • Alapvető érdek: ott, olyan létszámban, olyan szakmában és olyan tartalommal legyen szakképzés, ahogy a gazdaság igényli • Ennek szinkronban kell lennie: Az egyéni aspirációkkal, tehetséggel, A képzés kapacitásával, személyi, tárgyi feltételeivel Különösen a gyakorlati oktatás technikai színvonalával • Az RFKB beiskolázási szerkezet: felnőttképzés, gimnáziumok és a felsőoktatás, iskolai normatív finanszírozás és a képzési struktúra befolyásolása

Előre jelezhetők-e a munkapiac jellemzői? Nem csupán lehetséges – szükséges • Az állam kötelezettsége, hogy megfelelő adatokra, tudományos elemzésekre támaszkodó előrejelzéseket adjon a kereslet és kínálat várható alakulásáról, a szakmai követelmények változásáról az elegendő információkkal nem rendelkezők számára. • Transzparencia és elérhetőség

Férőhelyek a 2010/2011-es tanévre Felsőoktatás kapacitáskihasználtsága 70%

A szakiskolában való végzést követő 9 hónapban a szakmájukban elhelyezkedő tanulók aránya Forrás: MKIK és MKIK GVI felmérés

Iskola neveFelvett tanulók létszámaTeljesítmény 20 % alatt Teljesítmény 20 – 30 % között Teljesítmény 30 – 40 % lközött Baross Bercsényi Deák Hild Jedlik Kazinczy64000 Kossuth Krúdy Lukács Móra Pálffy Pattantyús Révai Szabadhegyi56176 Szent-Györgyi Veres fő80 fő217 fő245 fő Győr: gimnáziumi és érettségire felkészítő osztályok csökkentése 14 osztállyal, szakiskolai osztályok növelése 12 osztállyal

A tanulószerződés intézményrendszere  A munkával egybekötött szakképzés – munkára szocializálás. A munka világába történő átmenet segítése. A szakképzés vonzerejének növelése: amiben tehetségesek  A munkatapasztalatokra épülő gyakorlati képzés – sikerélmény. A fizikai szakmák társadalmi presztízsének a növelése  Szociális státusz, anyagi függetlenség, munkabér- teljesítmény. Évente 7 milliárd Ft a tanulóknak  48 ezer fő a foglalkoztatási és társadalombiztosítási rendszerben. A tanulószerződés a magyar szakképzés meghatározó formája

Beavatkozást igénylő tartalmi kérdések  Aluliskolázott, hátrányos helyzetű rétegek beemelése a szakképzés rendszerébe  Gyakorlati képzés súlyának szerepének növelése: Az új OKJ, vizsgáztatás nem hozta az elvárt eredményeket.  A normatív finanszírozás: meg kell szüntetni az egyenlősdi-elvet, figyelembe kell venni a szakmák-szakmacsoportok tényleges képzési költségeit, területi munkaerő-piaci igényeit és elhelyezkedési mutatóit.  Tanulószerződés intézményrendszerének erősítése, sikeres munkavállalói életre felkészítés. A 23 éves korhatár kiterjesztése, munkával egybekötött képzés

A szakképzés iskolai és munkaerő- piaci modellje Munkára szocializálás a gazdálkodónál évi Magyarország 60 nap Németország, Franciaország 150 nap Szakiskolában oktatás-nevelés évi Németország, Franciaország 60 nap, Anglia 70 nap Magyarország 150 nap