Az MKIK szerepe a szakképzésben

Az előadások a következő témára: "Az MKIK szerepe a szakképzésben"— Előadás másolata:

1 Az MKIK szerepe a szakképzésben
Versenyképes gazdaság, versenyképes szakképzés Dr. Szilágyi János képzési igazgató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

2 Európai szakképzési modellek tapasztalatai
A szakképzés feladata a gazdaság munkaerő-piaci igényének kielégítése, az egyén számára karrierlehetőség biztosítása Oktatás célja: a sikeres, hatékony és versenyképes munkavállaló kiképzése, a munkaerő-piacon jól értékesíthető tudás kell Vállalkozásoknál a fő motiváló erő: leendő munkavállaló magas színvonalú kiképzése: hosszú távon hoz hasznot munkaadójának és magának Nagy érték a gyorsan munkába állítható munkaerő Iskola: Iskolai tanműhely felkészít és kiegészít a vállalati gyakorlatra. Mindenkinek kötelező élet közeli helyzetben, gyakorlaton részt venni.

3 Francia, Német, Brit szakképzési rendszerek

4 Francia, Német, Brit szakképzési rendszerek

5 Problémák A tanulók alapkészségeinek hiánya
A tanulás iránti érdektelenség Teljesítmény nélküliség A fizikai munka elutasítása Nőtt a képzésben eltöltött idő, emelkedett az iskolázottsági szint, ezzel együtt csökkent a tanulók tudásszintje – szept. 01.

6 Forrás: KSH, év között

7

8

9 Az alternáló gyakorlati képzés előnyei
A fiatal tanonc szempontjából nézve: · A szakmában történő magasabb arányú elhelyezkedés · Gyakorlatorientált minőségi képzés · Cégek részére hozzáértő, azonnal működőképes munkaerő · Tanulószerződés: Munkaszerződés és munkabér · Szociális státusz és anyagi függetlenség A cég szempontjából nézve: ·   A cég versenyképességének javítása ·   A foglalkoztatás színvonalának és minőségének javítása ·  A cég kompetencia igényeinek megfelelő képzés ·   A betaníttatás költségeinek megspórolása · A téves foglalkoztatás veszélyének minimalizálása

10 Középfokú intézmények tanulóinak megoszlása

11

12 A középiskolai tanulók várható aránya iskolatípusonként 2017-ig

13

14 Férőhelyek a 2010/2011-es tanévre
Felsőoktatás kapacitáskihasználtsága 70%

15 Vállalati gyakorlati képzés óraszáma Magyarországon
2517 2517 1596 1596 kőműves szobafestő

16

17

18

19

20

21 A szakképzés iskolai és munkaerő-piaci modellje
Munkára szocializálás a gazdálkodónál évi Magyarország nap Németország, Franciaország nap Szakiskolában oktatás-nevelés évi Németország, Franciaország 60 nap, Anglia nap Magyarország nap

22 A problémák fontossági sorrendje
(MKIK GVI felmérés alapján 2001.) Hiányosságok-problémák OKJ szakképzettséggel Főiskolai végzettek Egyetemi végzettek Érettségi nélkül Érettségivel Önálló munkavégzés képességének hiánya 1. 2. Gyenge szakmai gyakorlati jártasság 4. Munkafegyelmi problémák 3. 3-4. 7. Munkakultúra hiányosságai általában 5-6. 6. Gyenge szakmai elméleti alapok 5. 9. Rossz együttműködési készség 8. Gazdasági ismeretek hiánya 11. Számítógépes ismeretek hiánya 12. Idegennyelv-tudás hiánya 13.

23 Szakképzett fizikai dolgozó Középfokú végzettségű szellemi dolgozó
Munkáltatói szempontok munkaerő-felvételkor Pályázói csoportok Előnyt jelent Közömbös Hátrányt jelent Szakképzett fizikai dolgozó Az illető pályakezdő 9,3 57,2 33,4 Fiatal, de gyakorlattal rendelkezik 85,9 12,8 1,3 20-30 éves tapasztalattal rendelkezik 61,3 34,5 4,2 Középfokú végzettségű szellemi dolgozó 10,2 50,3 39,5 86,8 11,9 58 35,7 6,2 Forrás: MMSZ vizsgálat (1995.)

24

25 A tanulószerződés intézményrendszere
A munkával egybekötött szakképzés – munkára szocializálás A munkatapasztalatokra épülő gyakorlati képzés – sikerélmény A szakképzés vonzerejének növelése: amiben tehetségesek A munka világába történő átmenet segítése A fizikai szakmák társadalmi presztízsének a növelése Szociális státusz, anyagi függetlenség, munkabér-teljesítmény 48 ezer fő a foglalkoztatási és társadalombiztosítási rendszerben Évente kb. 7 milliárd Ft juttatás a tanulóknak A tanulószerződés a magyar szakképzés meghatározó formája, érzékeny barométer, gazdaság-közeli képzés lelke

26

27

28

29

30

31 Feladatok, felvetődő kérdések
A gazdasági válság hatásai a tanulószerződések számára: Cégek forgalma, termelés kiesése, létszámleépítések, megszűnés Új cégek nem vállalkoznak tanulóképzéssel Cégek saját szakképzési alapjának csökkenése Tanulóképzéssel járó költségek növekedése Visszaigénylők jelentős forgótőke igénye Visszaigénylés szabályai szigorodnak, hatósági jelleg Főtevékenységként gyakorlati képzést végzők túlélésért Területi és szektorális hatáselemzés:építő, vendégl., keresk-szolg. Decentralizált forrás hiánya: eszközfejlesztés elmaradása Új elem: meleg étkezési utalványok 25%-os adó, elszámolható Tanulószerződés szám várható csökkenése 10-15%, de 4%-os növekedés

32 Vizsgáztatás: bonyolult, bürokratikus, hosszú

33 Felvett tanulók létszáma
Győr: gimnáziumi és érettségire felkészítő osztályok csökkentése 14 osztállyal , szakiskolai osztályok növelése 12 osztállyal Iskola neve Felvett tanulók létszáma Teljesítmény 20 % alatt 20 – 30 % között 30 – 40 % lközött Baross 128 1 9 31 Bercsényi 211 8 40 36 Deák 105 3 7 Hild 96 6 11 Jedlik 154 Kazinczy 64 Kossuth 58 21 25 4 Krúdy 207 16 Lukács 145 20 41 35 Móra 61 15 Pálffy 127 10 Pattantyús 110 23 Révai 114 Szabadhegyi 56 Szent-Györgyi 97 12 38 28 Veres 60 1793 fő 80 fő 217 fő 245 fő

34

35

36 A szakiskolában való végzést követő 9 hónapban a szakmájukban elhelyezkedő tanulók aránya
Forrás: MKIK és MKIK GVI felmérés

37

38 A szakképzés bonyolult összefüggő rendszer
Változtatások, beavatkozások csak a teljes rendszer ismeretében előre megtervezett, tudományosan megalapozott és a gyakorlat által is bizonyított módon lehetnek sikeresek!

39 VMKIK szakképzési vezetője
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Héger István VMKIK szakképzési vezetője