A munkáltatók szempontjai a szakképzési igények megfogalmazásában

Az előadások a következő témára: "A munkáltatók szempontjai a szakképzési igények megfogalmazásában"— Előadás másolata:

1 A munkáltatók szempontjai a szakképzési igények megfogalmazásában
Németh Zsolt Szakképzési vezető Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Demjén,

2 Csehország 1 millióval több foglakoztatott
Szlovákia 5 millió lakos 70 ezer rokkant nyugdíjas Mo. 800 ezer rokkant nyugdíjas Forrás: KSH

3 Forrás: KSH, év között

4 Foglalkoztatottak növelése 1 millió fővel
Magyarországon torz foglakoztatási szerkezet van. Foglalkoztatási szerkezetváltás kell, a szakképzés újjáépítése megkerülhetetlen! Magyarországnak jól képzett munkaerőn alapuló gazdasági fejlődés kell Mindössze 0,5 millió ember végez tényleges termelő munkát. Ténylegesen 1,5 millió ember közvetlen termelőmunkájára lenne szükség. Építőipar, mezőgazdaság, turizmus, mint húzóágazat. Adóterhelés, bürokrácia csökkentése 3 év alatt 1/3-al. Atipikus foglalkoztatás, jobban érje meg dolgozni, mint segélyből élni. Az adórendszer ne büntesse a munkát, a munkát vállalót, a foglakoztatást és a gyermeknevelést.

5 Foglalkoztatás – 1 millió új munkahely
Prioritások meghatározása Élőmunka-terhek csökkentése TB ellátások, táppénzszabályozás és nyugellátási rendszer anomáliáinak feloldása Rugalmas foglalkoztatási formák erősítése: Mo-on a nők 6,2%-a, Hollandia 75,3%-a részmunkaidőben dolgozik Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök erősítése, a Munkaerő-piaci Alap felügyeletébe a kamarák bevonása Szociális segélyek juttatásának szigorítása „Átmeneti foglalkoztató szervezetek” kialakítása Csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának módosítása Közmunkaprogramok módosítása: Önkormányzat 85 ezer Ft, vállalkozás 28,5 ezer Ft támogatást kap Pályakezdők munka tapasztalatszerzési támogatás: három hónapos várakozás felesleges. Bruttó bér 80%-a a támogatás 50 év felettiek foglakoztatásának támogatása: bér+járulék

6 Versenyképes gazdaság, versenyképes szakképzés
Nemzetstratégiai cél: 1 millióval több foglalkoztatott, minden szakpolitikát ennek kell alárendelni. Sikeres szakképzési rendszer nem képzelhető el a gazdaság meghatározó részvétele nélkül. Munkával egybekötött, munkatevékenységbe ágyazott szakképzés. A szakképzés súlypontja a vállalati gyakorlati képzés. Nincs elméleti csavarhúzás, tetőfedés. Szakképzés nem csak tanügy igazgatási kérdés hanem foglalkoztatáspolitikai, kérdés is. Középtávon munkaalapú társadalom megteremtése stratégiai cél: munkaerő-piaci aktivitás 55% %

7 Szakképzés politika, szakképzési stratégia
A szakképzés reformjának egyik legfontosabb vezérlőelvének a gazdaság fejlődése kell hogy legyen. Nem szerencsés, ha ez egyoldalúan alárendelődik az iskolák létének. A szakképzésre fordított hazai és uniós milliárdoknak sokkal jobban kell hasznosulni a gazdaság és a munkaerő-piac számára. Szakképzési „papírgyártás” helyett több konkrét hasznosítható eredmény kell. A felnőttképzés nem helyettesítheti a szakképzést. A szakemberellátást az iskolai szakképzésre kell alapozni, a felnőttképzés a rövidtávú munkaerő-piaci korrekciókat kell hogy szolgálja, valamint a továbbképzést.

8 Keresletvezérelt szakképzési rendszer
Alapvető érdek: ott, olyan létszámban, olyan szakmában és olyan tartalommal legyen szakképzés, ahogy a gazdaság igényli Ennek szinkronban kell lennie: Az egyéni aspirációkkal, tehetséggel, A képzés kapacitásával, személyi, tárgyi feltételeivel Különösen a gyakorlati oktatás technikai színvonalával Az RFKB beiskolázási szerkezet: felnőttképzés, gimnáziumok és a felsőoktatás, iskolai normatív finanszírozás és a képzési struktúra befolyásolása

9

10

11

12

13

14

15

16 Kamarai feladatok, elért eredmények
Tanulószerződés intézménye Vizsga-delegálás Mestervizsga Gyakorlati képzőhely ellenőrzés, akkreditáció Szakképzés Nemzeti- Fejlesztési Kezdeményezés 26 szakma szakmai- és vizsgakövetelményeinek kidolgozása, feladatbank létrehozása Szintvizsgáztatás Tanulmányi versenyek (SZKTV)

17 Szakképzési problémafa
Szakképzés társadalmi küldetésének teljesítése: A szakképzés társadalmi leértékelődése A korosztály mindössze 20%-a végez a szakiskolában 1990-ben ez az arány közel 50%-os volt A 18/19 éves korosztály 24%-a szakképzetlen marad 10 év múlva a éves korosztály száma negyedével csökken Szakmák társadalmi leértékelődése egyetemi-főiskolai papírgyárak elszívják az utánpótlást Megoldási módok: Szakképzés vonzerejének növelése, a munka világába történő átmenet ösztönzése; Szakképzettek arányának növelése az ifjúsági képzésben Évjárat 35%-a szerezzen szakiskolai-szakmunkás végzettséget A gyakorlati képzés arányának növelése Szakmunkás életpálya modell kialakítása

18 Megoldásra váró problémák
Tankötelezettség Szakközépiskola – szakiskola Foglalkoztatási jegyzék összeállítása Felsőfokú szakképzés rendbetétele TISZK problémakör Közismereti tárgyak átgondolása Vizsgarendszer átalakítása Vállalati érdekeltség erősítése Átjárhatóság biztosítása

19 Válaszok és beavatkozások
Szakképzés társadalmi támogatottságának a növelése Tényleges együttműködés, új kooperációs kultúra kialakítása Projekttípusú és hálózatszerű együttműködési formák előtérbe kerülése Gazdaság és szakképzés: folyamatos párbeszéd, kommunikáció: gazdasági folyamatok, szükségletek, trendek, konjunktúra Gazdaság szerepvállalásának növelése a szakképzésben Szakmunkás életpálya modell: zsákutcás modell helyett

20 A TANULÓSZERZŐDÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE
Önszabályozó mechanizmus, amely a munkaerő – piaci igényeket közvetíti a szakképző iskolák felé Hosszú távú elkötelezettség A tanuló mint potenciális munkaerő, munkaviszony jellegű kapcsolat: munka világa, foglakoztatási rendszerbe beemelés A piaci kihívásokhoz és a technológiai változásokhoz gyorsan alkalmazkodó gyakorlati képzés A képzés költségeit a gazdaság vállalja állami támogatások igénybevételével Tanulói munkabér, mint a tanulói teljesítmény elismerése és pénzügyi támogatás A tanulók munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyei jobbak, szakképzés vonzereje, munka világába történő átmenet

21

22 Célrendszer Fő cél: a tanulószerződéses gyakorlati képzés általánossá tétele, a hatékonyság és a minőségi követelmények emelése önálló munkavégzés, munkakultúra, munkafegyelem, gyakorlati használhatóság Rész célok: A szakképzési iskolákkal és gazdálkodó szervezetekkel a tanulószerződés jogi intézményének megismertetése, a benne rejlő lehetőségek bemutatása A tanuló, a szülő, a gazdaság érdeke, hogy a speciális képzés a gazdálkodónál legyen Javítani kell az egységes szakmai követelményeken alapuló oktatás szervezettségét és eredményességét: gyakorlati szintvizsga

23 RFKB Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság
A szakmaszerkezet regionális szintű meghatározása A munkaerő-piaci igények közvetítése az iskolarendszer felé Döntés a decentralizált pénzforrások felett

24 AZ ÉSZAK MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSI STRATÉGIÁJának szerkezete
Gazdaság elemzés Középtávú szakképzés fejlesztési stratégia Javaslatok

25 A szakképzés és a munkaerőpiac igényeinek összehangolása
Komplex munkaerő-piaci információk felhasználása a szakképzés-tervezésben és a folyamatok követésében A tanulószerződéses rendszer általánossá tétele A gyakorlati oktatók folyamatos képzése A hatékony pályaválasztási és pályaorientációs rendszer kialakítása Az egységes pályakövetés bevezetésének támogatása A TISZK hálózat szerves beillesztése a szakképzési profilok kialakításába Független vizsgaközpont rendszer felállítása Az alternatív szakképzés bevezetése A felnőttképzés teljesítményének javítása A felsőfokú szakképzés szerkezetének átalakítása

26 Az ém.-rfkb 2010 - kiemelten támogatott szakmák
RFKB 2010 Általános döntéstábla javaslat Kiemelten támogatott szakmák Szakma 2010 Megj. 1. Ács, állványozó KT* 2. Autószerelő 3. Bolti eladó 4. Burkoló 5. Bútorasztalos 6. Épület- és építménybádogos 7. Épületasztalos 8. Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő 9. Erdészeti szakmunkás 10. Festő, mázoló és tapétázó 11. Gazda 12. Gépi forgácsoló 13. Géplakatos 14. Hegesztő 15. Járműfényező 16. Karosszérialakatos 17. Kőműves 18. Mezőgazdasági gépüzemeltető, gépkarbantartó 19. Műanyag-feldolgozó 20. Pék 21. Rendőr 22. Szakács 23. Szerkezetlakatos 24. Szerszámkészítő NO* 25. Szociális gondozó 26. Vegyipari technikus 27. Villanyszerelő KT* - Kiemelten támogatott NO* - Régióban iskolarendszerben nem oktatott

27 A Megyei gazdaságfejlesztési stratégia szerkezete
Célok Feladatok Kormányzati, parlamenti Helyi Eszközök Kormányzati

28 Magas munkanélküliség

29 Széles körű egyeztetés
BOKIK tagság (2500 vállalkozás) TOP 100 Agrárkamara elnöksége Regionális Gazdasági Tanács (26 szervezet) Bankok Miskolci Egyetem MTA Területi Bizottsága Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete ME Gazdaságtudományi Kar Regionális Innovációs Tanács Innovációs Kollégium Városi önkormányzatok polgármesterei BOKIK Lobby Kollégium

30 Javaslat a megye gazdaságfejlesztési stratégiájára
A gazdaság versenyképességének jelentős növelése A foglalkoztatottság érdemi növelése, a munkanélküliség csökkentése Kistérségi különbségek csökkentése A megye megtartó-képességének növelése, vonzó jövőkép

31 A gazdaság versenyképességének jelentős növelése
Vállalkozásbarát gazdasági környezet megteremtése (adó- és járulék, bürokrácia, hatóságok magatartása, helyi vállalkozások védelme) Innovatív iparágak fejlesztése (vegyipar, mechatronika, környezetipar, energetika, nanotechnológia, űripar, feldolgozó élelmiszeripar, informatika) Az innovatív fejlesztések humán feltételeinek biztosítása (tehetség-gondozás, szakképzés, egyetemi képzés, kutatás-fejlesztés)  A fejlesztések, az innováció pénzügyi támogatása (magas támogatás-intenzitás, fiatal kutatók járulékmentessége) Helyi vállalkozások felzárkóztatása (vállalkozói ismeretek, informatika, idegen nyelv, menedzsment-ismeretek)

32 A foglalkoztatottság érdemi növelése, a munkanélküliség csökkentése
Nagyobb létszámot foglalkoztatni tudó ágazatok fejlesztése (építőipar, önellátó gazdaságok, erdő-és mezőgazdaság, turizmus) Alacsonyan képzett emberek munkába állítása (közmunka-program vállalatoknál, munkabér-segély közötti különbség növelése) Pályakezdő munkanélküliség csökkentése (pályaorientáció, hiányszakmák kiemelt ösztönzése, gyakorlati képzés, munkatapasztalat-szerző programok)

33 Kistérségi különbségek csökkentése
Kistelepülések megközelíthetőségének és alapellátásának javítása (infrastruktúra, egészségügy, LHH-s térségek egyedi kedvezményrendszere) Önellátó gazdaságok megteremtése és megszilárdítása (adózási feltételek, képzés, felvásárlás) Speciális programok kialakítása (kézművesség-turizmus, vendéglátás, kereskedelem komplex program) Vagyon- és életbiztonság javítása

34 A megye megtartó-képességének növelése, vonzó jövőkép
Elvándorlás csökkentése, elvándorolt fiatalok visszacsábítása (ösztöndíjrendszer, fiatal diplomások lakás-program) Közösséghez tartozás erősítése

35 Köszönöm a Figyelmüket!