Révkalauz, Fókuszban az atipikus foglalkoztatás munkáltatói Fórum 2010. október 13.

Előadó: Pataki Zoltán EU-JOBS Kft. Ügyvezető igazgató Az előadás témája: Atipikus foglalkoztatás gyakorlati elterjedése

Atipikus foglalkoztatási formák Atipikusnak nevezzük azon foglalkoztatási formákat, amelyek eltérnek a határozatlan idejű, hagyományosan alkalmazott munkaviszonyban történő teljes munkaidős foglalkoztatástól. Munkaerő-kölcsönzés Távmunka Részmunkaidős foglalkoztatás Határozott idejű foglalkoztatás Diákmunka

Atipikus foglalkoztatási formák II. Egyszerűsített foglalkoztatás Bedolgozói munka Jobshare (Munkamegosztás) Önfoglalkoztatás Megbízásos szerződéses jogviszonyok Közmunka, közhasznú- és közcélú munkavégzés

Külön említést érdemel az állami támogatás megjelenése az atipikus foglalkoztatás fejlesztésében. Az állam nem csak a munka törvénykönyvén keresztül, annak szabályozásának megteremtésével tudja segíteni az atipikus foglalkoztatási formákat, hanem egyéb támogatói programok bevezetésével is, mint például: Új munkahelyek létrehozásának támogatása Beruházási támogatások Képzési támogatások Munkanélküliek vállalkozóvá válását elősegítő támogatások Önfoglalkoztatási támogatások Foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulék átvállalás Távmunka programok Részmunkaidős programok

Történeti áttekintés Mit is jelent az atipikus foglalkoztatás? E fogalom, illetve a hozzá kapcsolódó foglalkoztatási formák a XX. század második felében kezdtek Európában elterjedni. A hagyományos munkaviszonyhoz sokféle munkavállalói jog kapcsolódott (fizetett szabadság, a munkáltató által is fizetett egészségbiztosítás, több országban kötelező nyugdíjbiztosítás, fizetett ünnepek, stb.) Hosszú évtizedeken át generációk számára ez volt Európában (és Magyarországon is) a tipikus, jellemző munkaviszony. A helyzet a 70-es évektől kezdett érzékelhetően változni, elbizonytalanodni. A változások - úgy tűnik - megállíthatatlanok: a legfejlettebb országokban a keresők 40-60%-a már nem a hagyományos munkaviszonyban dolgozik. Egyre kevesebben dolgoznak (az egyre több tőkével modernizált) termelő szektorokban (mezőgazdaság, ipar) és mind többen a szolgáltatásokban. A legfejlettebb országok keresőinek mintegy 70%-a már a szolgáltatásokban foglalkoztatott.

Miért és hogyan? A gazdaság és a vállalatok életében a humánerőforrásnak kiemelten fontos szerepe van. Csökkenő foglalkoztatás Növekvő munkanélküliség A munkavállalók is kénytelenek az alternatív megoldásokban is gondolkodni. Az atipikus foglalkoztatási formák esetében találkoznak a munkaadók és a munkavállalók érdekei. Egyre több vezető támogatja a projektalapú munkaszervezést, vagyis az eredmény érdekli őket, és nem az, hogy mikor és hogyan végzik el a feladatot a munkavállalók.

Munkaerő-kölcsönzés A munkaerő kölcsönzés sajátosságait pontosan a legfontosabb kritériumainak felsorolásával adhatjuk meg: a munkavállaló és a kölcsönadó cég között munkaviszony áll fenn, a munkaviszony a foglalkoztató (kölcsönvevő) cégnél való munkavégzésre jön létre, a munkavégzés irányítása és ellenőrzése a foglalkoztató cég feladata, három részvevője van a kölcsönzésnek és két jogviszony jön létre annak megvalósulásakor (egy munkajogi és egy polgár jogi), az alkalmazás során munkáltatói jogkört megosztva gyakorolják a felek, ideiglenes jelleg

Munkaerő-kölcsönzés 2. A munkaerő kölcsönzés lehetséges alkalmazási területei és előnyei: A vállalatnak nem áll annyi munkavállaló rendelkezésre, mint amennyire szüksége lenne A termelés nem kiszámítható, gyakran változik A vállalatnak nem áll rendelkezésre megfelelő HR osztály a szükséges munkaügyi adminisztrációhoz A vállalat nem rendelkezik megfelelő kapacitással és idővel a szükséges létszám toborzásához, felvételéhez A vállalat tulajdonosa nem engedi az állományi létszám növekedését (létszámstop) A vállalatnak nincs kapacitása munkaerő területi átcsoportosítására, vidéki beszállítására, munkásszállás biztosítására

Munkaerő-kölcsönzés 3.

Diákmunka Az Iskolaszövetkezetek olyan költséghatékony megoldást tudnak kínálni a cégeknek, mely a felnőtt munkavállalók alkalmazása során nem lehetséges: Szolgáltatási díjaik kedvezőek, mert az Iskolaszövetkezetekre vonatkozó egyedi kedvezményrendszer miatt a diákbérek járulékmentesek, csak személyi jövedelemadó kötelesek. Nappali tagozatos hallgatók után, amennyiben őket iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatják, a munkáltatói járulékok mértéke 0 Ft. Az együttműködés során kizárólag a teljesített munkaórák után kell fizetni, nincs fizetett szabadság, betegszabadság, fizetett ünnep vagy felmondási idő. A diákok teljesítésének díjazása nem munkabérként terheli a céget, az adott szolgáltatás költségszámlájaként jelentkezik a könyvelésében, ezáltal kevesebb az adminisztráció is.

Távmunka A magyar vállalatoknak csak a 14 %-a alkalmaz távmunkásokat, és a cégek további 1%-a tervezi ezt a közeljövőben bevezetni, holott a távmunka a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben a munkaerő- és a céghűség megtartását jelentheti. Napjainkban az informatika-, a pénzügy- és a média területén működik leginkább a távmunka-rendszer. Az elmaradott térségek foglalkoztatási problémáira nyújthat segítséget a távmunka megoldása, és annak is egy speciális fajtája, a távmunkaház. A távmunkaházak olyan nem nyitott közösségi munkahelyek, ahová az ott dolgozók kizárólag munkavégzés céljából léphetnek be. Ezeket a házakat egy harmadik fél - akár az önkormányzat, akár egy vállalkozó - alakítja ki és tartja fenn a munkaadók egyedi elvárásai alapján.

További atipikus foglalkoztatási formákról néhány gondolat Részmunkaidős foglalkoztatás Elsősorban a nők és kisgyermekes anyák szeretnének ilyen formában dolgozni. A vállalkozások részéről technikai alkalmazása létezik (pl. kereskedelem – csúcsidőben több pénztárost foglalkoztatnak) Bedolgozói munka megbízási szerződéssel, otthonról is végezhető, a bérezés teljesítmény alapú Jobshare lényege, hogy egy munkakört két munkavállaló lát el részmunkaidőben (pl. 4-4 óra délelőtt/délután vagy heti 2,5-2,5 napos megosztásban). A kismamákat, vagy az idősebb dolgozókat ezzel a cégek képesek hosszabb távon is megtartani Egyszerűsített foglalkoztatás az Alkalmi Munkavállalói kiskönyvet váltotta ki, 2010. augusztus 1-jétől a 2010. évi LXXV. Törvény rendelkezései szerint létesíthető munkaviszony. Alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Pataki Zoltán Elérhetőség: E-mail: zoltan.pataki@eucsoport.hu Tel.: 06/20-927-7852