Mérleg, eredménykimutatás

Mérleg, eredménykimutatás A mérleg: egy olyan vagyonkimutatás, amely tartalmazza a vállalkozás eszközeit és forrásait egy adott időpontra (adott napra az ún. fordulónapra) vonatkozóan, összevontan (eszköz- és forráscsoportonként) és csak értékben. A mérleg jellemzői: - A mérleg a vállalkozás vagyonát kettős vetületben mutatja be  eszközoldalról és forrásoldalról. - A vagyoni helyzetet egy adott napra vonatkozóan mutatja be  a fordulónap általában december 31-e. - A mérlegben az eszközök és a források összesen értékének mindig meg kell egyeznie. Ezt nevezzük a mérlegegyezőség elvének. Az eszközök ill. források összesen értéke a mérlegfőösszeg! - A mérlegnek teljes körűnek kell lennie, vagyis mindet eszközt ill. forrást tartalmaznia kell.

Mérleg, eredménykimutatás - Az eszközöket és forrásokat összevontan, a Számviteli törvény által meghatározott kötött sorrendben tartalmazza. - Mérésmódja: érték. Az értékadatokat ezer forintra ill. millió forintra kerekítve tartalmazza. (Millió forintra kerekítés, ha a mérlegfőösszeg meghaladja a 100 milliárd forintot.) - Hitelesítő okmányai: a leltár és a könyvvezetés. - A hitelességét a vállalkozó képviseletére jogosult személy aláírásával igazolja. - Az adatokat független könyvvizsgáló hitelesíti. - Formája lehet: ~ kétoldalas ~ lépcsőzetes. - Az eszköz és a forrás oldalon két vagy három értékoszlop található.

Mérleg, eredménykimutatás Mérlegfajták csoportosítása: a./ a mérlegkészítésének célja alapján - statikus vagyonmérleg: napi aktuális piaci árakon értékeli a vagyont - dinamikus vagyonmérleg: múltbeli árakon értékeli a vagyont - organikus mérleg: a kettő előnyei alapján b./ készítésük gyakorisága alapján: - rendszeresen készített mérlegek - eseti mérlegek c./ beszámolási időszakhoz való kapcsolata alapján: - nyitómérleg - zárómérleg - közbenső mérleg - közbenső felszámolási mérleg d./ a számviteli törvény alapján készítendő: - egyszeres könyvvitelre épül az egyszerűsített mérleg, ami pénzforgalmi szemléletű - kettős könyvvitelre épül a mérleg amely teljesítés szemléletű, amely realizációs elvre épül.

Mérleg, eredménykimutatás A mérleg tagolása: - mérlegfőcsoportok  jelölésük: abc nagybetűi - mérlegcsoportok  jelölésük: római számok - mérlegtételek (mérlegsorok)  jelölésük: arab számok A törvény lehetővé teszi a mérleg sorainak összevonását, de legfeljebb a római számos sorokig, ill. a sorok igényszerinti további bontását is. Az üres sorok, ahol a mérlegtétel értéke 0, elhagyhatóak! Az éves beszámoló mérlege részletes (főcsoport, csoport, tételek), az egyszerűsített éves beszámoló mérlege összevontabb (főcsoport, csoport).

Mérleg, eredménykimutatás A Számviteli törvény előírása szerint a mérleg két változatban készíthető el: - „A” változat: hagyományos mérlegforma - „B” változat: új típusú mérleg A „B” változat eltérései az „A” változathoz képest: A források sorrendje eltérő, azokat lejárati idő (esedékesség) szerinti sorrendben sorolja fel. Elől vannak a kötelezettségek, azon belül a rövid majd a hosszú lejáratúak, ezt követően a céltartalékok találhatóak ill. a végén a lejárat nélküli saját tőke. Nincs eszközök ill. források összesen, vagyis nem tartalmaz mérlegfőösszeget. Helyette speciális összegzések vannak, melyek az elemző számításokhoz lehetnek szükségesek. A bankok a hitelkérelmek benyújtásakor általában ezt a mérlegformát kérik a vállalkozásoktól.

Mérleg, eredménykimutatás A másik vagyonkimutatás a leltár. A leltár: egy olyan vagyonkimutatás, amely az eszközök és források, vagy egy-egy csoportjuk valóságban meglévő állományának mennyiségét és értékét tartalmazza tételesen (eszköz és forrás fajtánként) felsorolva egy adott időpontra vonatkozóan. A leltározási tevékenység: A leltározás az a tevékenység, amelynek során a vállalkozó a tulajdonában lévő, használatába adott eszközök és forrásaik valóságban meglévő mennyiségét megszámlálással, méréssel illetve a nem mérhetőknél egyeztetéssel megállapítja. A leltározás módja lehet: - mennyiségi felvétel majd értékelés (mennyiségi adat x egységár = érték) - egyeztetés. A mennyiségi felvétel a tényleges megszámlálást, mérést jelenti. Például így leltározhatóak a raktári készletek (anyagok, áruk, göngyölegek, termékek, állatok), a tárgyi eszközök, értékpapírok stb.

Mérleg, eredménykimutatás Az egyeztetés a nyilvántartásokban szereplő vagyonadatok ellenőrzését, különböző okmányokban szereplő adatokkal való összehasonlítását jelenti. Például így leltározható - bankszámlák egyenleg adatai  bankszámlakivonattal történő egyeztetés - vevői követelések ill. szállítói tartozások adatai  az üzleti partnerrel történő egyeztetés útján. A számviteli törvény csak a leltárkészítési kötelezettséget írja elő kötelezően a vállalkozó számára, a leltározási kötelezettséget nem. Ez azt jelenti, hogy a leltár adott esetben összeállítható leltározási tevékenység nélkül is.

Mérleg, eredménykimutatás Mikor kötelező leltározni és mikor nem? 1. Ha a vállalkozás eszközeiről évközben folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást nem vezet  kötelező leltározni! 2. Ha vállalkozás eszközeiről év közben folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet, akkor dönthet úgy, hogy: a./ nem leltároz, és ilyenkor a leltárt a nyilvántartásokban szereplő adatok alapján állítja össze b./ leltároz, és ilyenkor lehetősége van arra, hogy a leltár szerinti tényleges vagyonadatokat összehasonlítsa a nyilvántartásokban szereplő ún. könyv szerinti adatokkal. Ha a két adat között eltérés van, akkor leltári különbözetről beszélünk. A leltári különbözet kétféle lehet: többlet, ha a leltár szerinti mennyiségi ill. érték adat > mint a könyv szerinti mennyiségi ill. érték hiány, ha a leltár szerinti mennyiségi ill. érték adat < mint a könyv szerinti mennyiség ill. érték Ilyenkor a nyilvántartásokban szereplő adatokat módosítják a leltári adatoknak megfelelően.

Mérleg, eredménykimutatás A leltározás végrehajtásához a vállalkozások leltározási szabályzatot készítenek. Ez alapvetően meghatározása a leltározás módját, a leltárértékelés szabályait, a leltári különbözetek elszámolásának módját, a leltári adatok rögzítését (leltárfelvételi jegyeken, leltárfelvételi íveken) stb. Ezenkívül el kell készíteni a leltározási ütemtervet, amely meghatározza a - a leltározást végzőket, a leltárellenőröket, a leltározásért felelős személyeket - a leltározási helyeket (leltározási körzeteket) - a leltározás megkezdésének, befejezésének időpontját stb. A leltár fajtái: Tartalma szerint: részleges és teljes leltár Célja szerint: vagyonmegállapító és elszámoltató leltár Időpontja szerint: nyitó, záró, évközi leltár. A leltár a mérleg alapdokumentuma. A mérlegben szereplő vagyonadatokat leltárral kell alátámasztani.

Mérleg, eredménykimutatás A leltár és a mérleg összehasonlítása: Egyezőségek: - Mindkettő vagyonkimutatás, a vállalkozás eszközeit és az eszközök forrásait tartalmazzák. - Fordulónapra vonatkozóan készülnek. - Felelős személyek aláírásukkal hitelesítik őket. Különbségek: - A mérleg mindig teljes körű, a leltárnál léteznek ún. részleltárak, amelyek csak egy-egy eszköz- vagy forráscsoportot tartalmaznak. (Pl. anyagleltár, tárgyi eszközök leltára stb.) - A mérleg összevont (eszköz- és forráscsoportok) a leltár részletes (eszközök és források fajtánként). - A mérleg kötött formában, sorrendben tartalmazza a vagyonelemeket, a leltár formája és sorrendje kötetlen. - A mérleg csak összevont értékadatokat tartalmaz, a leltár pedig mennyiségi és érték adatokat is. (A leltárban nem kerekítünk, forintra pontosan tartalmazza a vagyonelemek értékét!)

Mérleg, eredménykimutatás Fogalma: a vállalkozás mérlegszerinti eredményének levezetését szolgáló számviteli okmány. A vállalkozás jövedelmi helyzetét mutatja be. A beszámoló kötelező eleme. Tartalma: Bevételek: gyűjtőfogalom. A számvitelben az értékesítéshez kapcsolódó fogalom. Nem azonos a pénztári és bankbevételekkel. Részei: a./ Értékesítés árbevétele: az év során értékesített vásárolt és saját előállítású készletek, valamint teljesített szolgáltatások számlázott ellenértéke. (nettó árbevétel: lehet belföldi és export árbevétel, amely nem tartalmaz semmilyen adót)

Mérleg, eredménykimutatás b./ Egyéb bevételek: rendszeres tevékenység során keletkezett, nem része a nettó árbevételnek. Pl.: értékesített tárgyi eszközök ellenértéke, értékesített immateriális javak ellenértéke, kapott kötbér, bírság, visszaírt értékvesztés, stb. c./ Pénzügyi műveletek bevételei: a vállalkozás befektetett pénzügyi eszközei és értékpapírjai után realizált bevétel. Pl.: kapott osztalék, részesedés, kapott kamat, árfolyamnyereség, stb. d./ Rendkívüli bevételek: a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nincsenek kapcsolatban. Pl.: gazdasági társaságba bevitt apport, térítés nélkül átvett eszközök, fejlesztési célra kapott támogatások, elengedett követelések, stb.

Mérleg, eredménykimutatás 2. Ráfordítások: gyűjtőfogalom. Részei: a./ Költség: az üzleti évben felmerült élő (munkaerő) és holt (anyag, energia, szolgáltatások értéke, értékcsökkenési leírás) munka pénzben kifejezett értéke. A termeléshez és a szolgáltatás nyújtásához kapcsolódik. Kiadás: pénztári, banki raktári kiadást jelent. A költségek csoportosítása: ~ költségnemek szerint ~ elszámolhatóság módja szerint ~ a termelés volumenének változásához képest

Mérleg, eredménykimutatás A költségek csoportosítása: ~ költségnemek szerint: - anyagjellegű: vásárolt és felhasznált anyagok értéke, igénybe vett szolgáltatások, egyéb szolgáltatások - személyi jellegű: alkalmazottak munkabére, bérjáruléka és személyi jellegű egyéb kifizetések - értékcsökkenési leírás: immateriális javak és tárgyi eszközök tervszerinti értékcsökkenése valamint az 100.000 Ft egyedi beszerzési értéket meg nem haladó eszközök egy összegben elszámolt értékcsökkenése

Mérleg, eredménykimutatás ~ elszámolhatóság módja szerint: - közvetlenül elszámolható költségek: a felmerüléskor pontosan megállapítható, hogy melyik termék vagy szolgáltatás érdekében merült fel, ismerem a költségviselőt (anyagköltség, bérköltség és annak járuléka, stb.) - közvetetten elszámolható költségek: felmerüléskor csak a helyet ismerem, azt nem hogy melyik termék érdekében merült fel, tehát a költséghelyet (üzemi és vállalati általános költségek)

Mérleg, eredménykimutatás ~ a termelés volumenének változásához képest: - állandó költségek: a termelés volumenétől függetlenül merülnek fel, pl.: biztosítási díj, bérleti díj, szolgáltatások alapdíja - változó költségek: a termelés volumenének változásától függnek: lineárisan, progresszíven, degresszíven változóak lehetnek, pl.: anyagköltség, bérköltség

Mérleg, eredménykimutatás b./ Egyéb ráfordítás: rendszeres tevékenység során keletkezett, nem kapcsolódik az értékesítéshez. Pl.: értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök nyilvántartási értéke, elszámolt értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés, fizetett kötbér, fogyasztási adó, bírság, stb. c./ Pénzügyi műveletek ráfordításai: a vállalkozás a befektetett pénzügyi eszközei után fizetett kamatai, az értékpapírok árfolyamvesztesége, értékvesztése, stb. d./ Rendkívüli ráfordítások: a vállalkozás rendes üzletvitelén kívül esnek. Pl.: térítés nélkül átadott eszközök, gazdasági társaságba bevitt eszközök nyilvántartási értéke, fejlesztési célra átadott támogatás, átvállalt kötelezettség, stb.

Mérleg, eredménykimutatás A vállalkozás üzlet évi eredménye = összes bevétel – összes ráfordítás Az eredmény lehet: ~ pozitív (+), nyereség ~ negatív (-), veszteség Az eredménykimutatás jellemzői: a vállalkozás jövedelemtermelő képességét mutatja adott időszakra vonatkozik egységes szerkezetben, kötött formában készül ezer vagy millió forintban 3 oszlopból épül fel 4 változata van és abból egyet kötelező elkészíteni. Kategóriái: főcsoport: nagybetűs kategóriák csoport: római számos kategóriák tételsorok: arab számos kategóriák

Mérleg, eredménykimutatás A 4 változat közül lehet választani Készítési módszer alapján: Összköltség eljárással készülő: bruttó szemléletű, a vállalkozás tárgyévi összes bevételéből vonják ki az összes ráfordításokat. (A nem realizált bevételt is figyelembe kell venni) Forgalmi költség eljárással készülő: nettó szemléletű, csak az értékesítéssel kapcsolatos bevételeket és költségeket veszi figyelembe. Mindkét formán belül kétféle változat közül lehet választani: „A” változat, amely lépcsőzetes felépítésű, vagyis egymás alá vannak felsorolva az eredménykategóriák először a bevételek majd a ráfordítások. „B” változat, amely mérlegszerű felépítésű, vagyis az eredménykategóriák egymás mellett helyezkednek el, a bal oldalon a ráfordítások a jobb oldalon a bevételek.

Mérleg, eredménykimutatás Összköltség eljárás Forgalmi költség eljárás I. + Ért. nettó árbev. I.+ Ért. nettó árbev. II. +-Aktivált saját teljesítm.ért. II. - Ért. közvetlen költsége III. + Egyéb bevételek III. = Ért. bruttó eredménye IV. - Anyagjellegű ráfordítások IV. - Ért. közvetett költsége V. - Személyjellegű ráfordítások V. + Egyéb bevételek VI. - Értékcsökkenési leírás VI. - Egyéb ráfordítások VII. - Egyéb ráfordítások . = „A” üzemi és üzleti tevékenység eredménye

Mérleg, eredménykimutatás VIII.+ Pénzügyi műveletek bevételei IX.- Pénzügyi műveletek ráfordítása „B”= Pénzügyi műveletek eredménye „C”= Szokásos vállalkozási eredmény X. + Rendkívüli bevételek XI. - Rendkívüli ráfordítások „D” = Rendkívüli eredmény „E” = Adózás előtti eredmény XII. - Adófizetési kötelezettség „F” = Adózott eredmény 22. + Eredménytartalék igénybevétele oszt.-ra 23. - Jóváhagyott osztalék, részesedés „G” = MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

Mérleg, eredménykimutatás Értékesítés nettó árbevétele: az üzleti évben eladott készletek és idegeneknek végzett szolgáltatások kiszámlázott, az üzleti partner által elismert ellenértéke, általános forgalmi adó nélkül. Aktivált saját teljesítmények értéke: Saját termelésű készletek állományváltozása: az üzleti év záró állományának és nyitó állományának különbözete. Saját előállítású eszközök aktivált értéke: saját vállalkozásban végzett, eszközök között állományba vett saját teljesítmények értéke

Mérleg, eredménykimutatás A két eredménykimutatás költségei közötti kapcsolat: Összköltség eljárás = Forgalmi költség eljárás Az időszak költségei Értékesítés közvetlen költségnemek költségei + - = + Aktivált saját teljesítmény Értékesítés közvetett értéke költségei

Mérleg, eredménykimutatás Eredménykategóriák tartalma: „A” Üzemi, üzleti tevékenység eredménye: a vállalkozás által végzett tevékenységek (termék, szolgáltatás) értékesítéséből származó árbevételei és költségei különbözete, továbbá az ezen tevékenységekhez kapcsolódó egyéb tevékenységek bevételeinek és ráfordításainak különbözete. „B” Pénzügyi műveletek eredménye: a vállalkozás pénzügyi tevékenységének eredménye, a pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak különbsége.

Mérleg, eredménykimutatás „C” Szokásos vállalkozási eredmény: az üzemi, üzleti tevékenység eredményének és a pénzügyi műveletek eredményének összege „D” Rendkívüli eredmény: a vállalkozás rendes üzletmenetelén kívül eső eredmény, nincs közvetlen kapcsolatban a termeléssel és szolgáltatás nyújtásával. A rendkívüli bevételek és ráfordítások különbsége.

Mérleg, eredménykimutatás „E” Adózás előtti eredmény: a szokásos vállalkozási eredmény és a rendkívüli eredmény összege. A társasági adó kiszámításánál ezt az összeget korrigálni kell az adóalap növelő és csökkentő tételekkel. „F” Adózott eredmény: az adózás előtti eredmény csökkente az adófizetési kötelezettséggel. „G” Mérlegszerinti eredmény: a leadózott eredmény, amellyel a vállalkozó a saját tőkét növelni fogja nyereség esetén illetve veszteség esetén csökkenteni.

Mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet Célja: a mérleg és eredménykimutatásban szereplő tételek további részletezése annak érdekében, hogy a vállalkozás vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatása biztosítva legyen a külső felhasználók részére. Szöveges és számszerű adatokat tartalmaz. Részei: a.)Általános jellegű kiegészítések: a számviteli politika meghatározó elemeit és azok változásait ismerteti, bemutatja a számviteli alapelvektől való eltérések helyét, okait. .

Mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet b.)Speciális jellegű kiegészítések: az alapelvektől való eltérések helyét, okát a vagyonra, eredményre gyakorolt hatását, a vagyoni, pénzügyi helyzetet és azok alakulását Részletesen bemutatja a * mérlegben * és az eredménykimutatásban bekövetkezett változásokat.

Mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet c.)Tájékoztató jellegű kiegészítések: be lehet mutatni a vállalkozás piaci pozícióját, valamint a befektetési és a szerkezetváltási terveket. (Nincs kötelező tartalmi formája) A kiegészítő mellékletet a mérleggel és az eredménykimutatással együtt az üzleti évet követő 150 napon belül letétbe kell helyezni a cégbíróságon. Egészének vagy egy részének közzétételétől el lehet tekinteni, ha a könyvvizsgáló állásfoglalása szerint a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete egyértelmű megítéléséhez elegendőek a mérleg és az erdménykimutatás adatai.

Mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet A kiegészítő melléklet részeként kell elkészíteni a cash flow kimutatást, amelynek célja, hogy a gazdálkodó pénzáramlás változását nyomonkövesse. A pénzforgalmi terv forgalmi jellegű megközelítése a cash flow (pénzáramlás). Ez egy olyan kimutatás, amelynek segítségével meghatározhatjuk az adott időszakon belüli pénzeszköz –állomány változását. Ebből megállapítható, hogy miért, és pontosan mennyivel változott a pénzállomány.

Mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet, üzleti jelentés Célja: az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutassa be a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, tevékenysége során felmerülő kockázatokkal és bizonytalanságokkal együtt, hogy ezekről a múltbéli tény és várható jövőbeni adatok alapján a lényeges körülményeknek megfelelő képet adjon.

Mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet, üzleti jelentés Tartalmaznia kell a vállalkozások üzletmenetének fejlődéséről, teljesítményéről, illetve a helyzetéről átfogó elemzést, mely a vállalkozó méretével és összetettségével összhangban áll. Továbbá a vállalkozó fejlődésének, teljesítményének megértéséhez szükséges mértékben minden olyan pénzügyi (pénzben kifejezhető) és ahol szükséges, minden olyan kulcsfontosságú nem pénzügyi jellegű (nem számszerűsíthető) teljesítménymutatót, amely lényeges az adott üzleti vállalkozás szempontjából.