Mária a magyar irodalomban: metafora vagy metonímia? Valaczka András 2012.október 16.

Ellentétes pólusok, paradox feszültségek  Irodalom: ellentétek (Jókai-hősök, Ady-szélsőségek)  Még inkább: önmagukba zárt ellentétek (szent utcanő-paradoxon Dosztojevszkijnél)  Ilyen paradoxon a Mária-sors is (a porba sújtott asszony – a megdicsőült asszony)

A Mária-paradoxon kódrendszere  Irodalmi kódok: hasonlít vagy érintkezik vele?  Metaforikus kódok: Mária magának a transzcendens erőnek a jelképe, hasonlít  Metonimikus kódok: Mária a foglalat jelképe, érintkezik a transzcendens erővel  Kimondatlanul a teológiai dilemmák képződnek le

Mária mint az erő metaforája

Pogánykori előzmények  Babba Mária / Boldogasszony: belső-ázsiai anyaistennő  A Napbaöltözött asszony Csíksomlyói kövei  Gellért püspök integráló szerepe: elmozdulás a metonímia felé

És láttaték nagy jel az égben: egy asszony, a ki a napba vala felöltözve, és lábai alatt vala a hold, és az ő fejében tizenkét csillagból korona.

Keresztény középkor Keresztény középkor  Félpogány ráolvasások és népi imák  Egymás mellett él a metaforikus és metonimikus értelmezés

Boldogasszony az ablakban, Mária ágyam fölött Ablakomban Boldogasszony, ágyam fölött Szűz Mária

Atyaisten, légy velünk, Fiúisten mellettünk, Mert nincs ezeknél erősebb. Hát a szép Szűz Mária? Édes Jézus Szent Anyja?

Legendaballadák  Egyiptomi menekülés  Vizet fakaszt a sivatagban  Folyóval állja útját az üldözőknek  A pelenkamosáshoz is így szerez vizet  Mária az erő metaforája. Ő maga.

17. század 17. század  XI.Ince üzenete  Gyöngyösi István rózsakoszorúja  Barokk katolicizmus:metaforikus vonulat

Beata Virgo Dabit Auxilium ( B.U.D.A. - A Boldogságos Szűz ad segítséget).

Ez másra nem is bízatott, / Te kezed alá adatott, / Hogy tápláljad, neveljed: Ím, azki mindent teremtett, / Éltet, nevel és legeltet, / Birtokodban adatik: Az most az te birtokodban / Vagyon, áll akaratodban, / Azt miként kötözgeted….

Mária mint a sebezhetőség metonímiája (vagy metaforája?)

14. század  Ómagyar Mária-siralom  Tanúja, burka, foglalata a szenvedésnek – metonímia  Vagy mégsem?  A „kon-doleálás” a metaforája

Kegyüggyetük fiamnak, Ne legyen kegyülm magamnak.

17. század 17. század  Pázmány Péter: Nagypénteken első prédikáció  Itt is: - a krisztusi szenvedés metonímiája, - a vele-szenvedés metaforája

Születésedben nem volt bölcsőd, életedben nem volt házad, halálod óráján sincsen inged. Hanem: ágyad a kemény kereszt-fa vánkosid a vas-szegek.

18. század  Ferences iskoladrámák  A metonimikus vele-szenvedésen a hangsúly

Bár apolgathatnám a Te szép Testedet! Bár megmosogathatnám megkínzott fejedet! Felszabadithatnám leszegzett kezedet! És megtörülhetném általvert melledet!

20. század  Hervay Gizella: Pieta  Petrőczi Éva: Patrona Hungariae A szenvedés foglalata – Szenvedés saját jogon

Mária voltam, Mária, Jézus voltál ölemben. Tested soványodott, szájad keskenyedett, tekinteted távolodott. Jézus voltál ölemben, Mária voltam, Mária.

„Hun vennétek sáraranyat, Kódus magyar népe? Mi elmegyünk Bódogasszony kis kertjébe, Kérvén kérjük, adván adják.” Kérünk és nem csalatkozunk Kertjében áll Nagyasszonyunk Kertjében áll, köténye kék, rétjét országnyi láb tapodta szét. Áll rongyosan, nyújtja felénk kevéske aranyát: az Égi Jegyes gyűrűjét.

Mária mint a sebzett test metonímiája

15. század  Laskai Osvát passiója

Hol van a te szentséges szakálod? Hol vannak hajadnak fürtjei? Íme, Fiam, kevés hajfürtöd is vérrel vagyon tele.

17. század 17. század  Pázmány Péter

Béestek szent szemei, megkékültek szent orcái, megmerevedtek hideg tetemi, megfeketedtek szent tagjai

Mária mint a szépséges test metaforája

15. század  Temesvári Pelbárt: Stellarium Coronae Mariae Virginis

Megvolt a kellő magassága, sem nagyon magas, sem nagyon alacsony… Haja nem volt vékony, sem durva, sem fehéres szőke, mert ezek a természettől fogva tompa elméjű és tanulatlan emberekre utalnak… A Boldogságos Szűz hajának mérsékelten feketének kellett lennie.

20. század  Csanádi Imre: Mária és Erzsébet

Mária, szép szűz, virágok virága, piros köntösbe, vont-arany ruhába, öltözék illő, ékes komolyságba, mennyei mátka.

A szintézis A seb és a fájdalom teste A szépség és az erő teste  Weöres Sándor: Hetedik szimfónia

Csíkos lepelből a láb kiáll, alvadt ereit viasz fedi, a körmön violaszín sugár. Keskeny nyak, elbillent fej, tapadt haj, száj-rés, besüppedt szem körül az érzékek hült ráncvetése.

Üdv néktek, imába-zárt kezek, szentély boruló fal-ívei… dobozban két sor gyertyaszál, harmatba-merült tíz hattyuszárny, viruló éj csukott virága. jóság feszülő pillérei, ujjak párás tető-sora, eleven csönd tíz anya-szárnya

ő, ki a kereszt alatt állott s a nyomoruságtól nem esett el, a kereszten tajtékzó világot bámulja riadt kék gyermek-szemmel, a pokol küszöbén sírdogál

Magasztalom őt, aki méhemben fogant és felemelte holdsarlóm az égre és csillagfüzért illesztett homlokomra és az égi tej ösvényén viteti leplem

Csillag-pályák asszonya, Mária, oltalmazd Máriát, édesanyámat, szememtől elszakadt útján ne érje bánat.

Összefoglalva  A megfelelő kódokat keresve irodalmunk a Mária-sors lényegét foglalja össze  A felszíninek látszó kommunikációs forma a legmélyebb teológiai kérdéseket jeleníti meg  Metafora és metonímia viszonya itt nem más, mint: - a vele-szenvedés nagyobb drámája a saját- jogú szenvedéshez képest