Adóperek és tanulságaik Konferencia Courtyard Marriott 2013. október 2.

Taktika és jog - kelléktár adóvizsgálatokhoz Dr. Jalsovszky Pál

Ha megjelenik az adóellenőr…

Az adóeljárás menete Kúria határozata NGM határozata felügyeleti intézkedési kérelem felülvizsgálati kérelem bírósági felülvizsgálat NAV elnökének határozata felügyeleti intézkedési kérelem kereset másodfokú határozat fellebbezés észrevétel ellenőrzés jegyzőkönyv első fokú határozat

Ellenőrzési eljárás ellenőrzés időtartama nyelvi kérdések jegyzőkönyv 90 (120) nap + 90 nap kapcsolódó vizsgálat nemzetközi megkeresés nyelvi kérdések (angolul, németül, franciául tud a NAV) jegyzőkönyv tartalma nem ketyeg tovább az óra

Észrevétel határidő: 15 nap tartalma ténybeli tévedések koncepcionális kérdések – ne lőjük el a puskaporunkat árasszuk el a hatóságot információval DE: RENDELTETÉSSZERŰ JOGGYAKORLÁS KÖVETELMÉNYE!

Fellebbezés Nyerhető-e az ügy másodfokon? fiktív számla, transzferár, bíróságon letesztelt álláspont – NEM nyilvánvaló jogi hiba – IGEN ténybeli ellentmondások – IGEN, DE…

Új bizonyítási eszközök fellebbezés során: IGEN, korlátok nélkül bírósági eljárás során: csak korlátoltan – „jogszerűen járt-e el az adóhatóság a döntés meghozatalakor”?

Kapcsolódó vizsgálatban feltárt információ adótitok? Kúria: „az adóper nem dönthető el olyan bizonyítékok alapján, amiket az adózó nem ismerhetett meg” DE: adóhatósági eljárásban továbbra is elzárhatók a bizonyítékok

Másodfokú határozat teljes körű felülvizsgálat érdemi és eljárásjogi nincs súlyosítási tilalom iratok alapján dönt, bár… határozat: jogerős és végrehajtható adóalany finanszírozza innentől az adót végrehajtás felfüggesztető, de…

Továbblépési lehetőségek Bíróság v. felügyeleti intézkedés néha nincs választási lehetőség jogi v. politikai érvek keresetindítás: rövid határidő felügyeleti intézkedés kizárt vagy kizárható, ha…

Bírósági felülvizsgálat keresetlevél mint hadüzenet kereseti kérelemhez kötöttség mit kérjünk még? végrehajtás felfüggesztése tárgyalás tartása

Hogyan nyerjünk? Tények  konklúziók Alapokhoz térjünk vissza, ne csak cáfoljunk Inkább jogszabályszöveg, mintsem mögöttes logika és elvek A bíró is ember beadványok konzisztenciája beadványok hossza

Efficiently Yours. www.jalsovszky.com

Mitől függ a pernyertesség Mitől függ a pernyertesség? - Naprakész esetek az adóperek gyakorlatából Dr. Harcos Mihály

1. eset: A szokásos piaci ár Luxemburgi társaság kamat (BUBOR + 1,95%) kölcsön Magyar társaság A társaság a transzferár-nyilvántartásában rögzítette, hogy a BUBOR+1,95% kamat piacinak tekinthető, mert az MNB rövid lejáratú egyéb hitelekre vonatkozó kamatstatisztikái 1% országkockázati felárral növelve ilyen ártartományt eredményeznek.

1. eset: A szokásos piaci ár Az adóhatóság határozata: A transzferár-nyilvántartásban bemutatott kamat nem piaci: az MNB kamatstatisztikái az országkockázatot már tartalmazzák, ezért az 1% kamatfelár alkalmazása nem indokolt. Piaci kamatként az MNB rövid lejáratú egyéb hitelekre vonatkozó kamatmértéke veendő alapul. A társaság a piacinál magasabb kamatráfordítást számolt el = kevesebb adót fizetett.

1. eset: A szokásos piaci ár A per fő kérdése: Mi a szokásos piaci kamat-mérték? Az igazságügyi szakértő véleménye: mindkettő Az eltérés a piaci ár szórásából adódik: a társaság által alkalmazott kamat inkább a felső tartományba, az adóhatóság által megállapított kamat inkább az alsó tartományba esik, de a piaci szóráson belüli mindkettő.

1. eset: A szokásos piaci ár A bíróság döntése: az adóhatóságnak van igaza A bíróság véleménye a szokásos piaci árról: a szokásos piaci ár konkrét árat jelent, nem ártartományt A bíróság véleménye a bizonyítási teherről: Az adózónak a transzferár-nyilvántartással kellett volna igazolnia a szokásos piaci árat A transzferár-nyilvántartás hibás volt, ezért az adóhatóságnak kellett megállapítania a szokásos piaci árat Az adózó a perben nem tudta bebizonyítani, hogy az adóhatóság által megállapított ár nem felelt meg a piaci árnak

1. eset: A szokásos piaci ár Tanulság: Hatalmas kockázat van a tartalmilag támadható transzferár-nyilvántartásokban: ha a transzferár-nyilvántartás rossz, akkor a perben már nem az a kérdés, hogy az adózó ára piaci volt-e, hanem az, hogy az adóhatóság által megállapított árról bizonyítható-e hogy nem piaci

2. eset: Az ellenérték kérdése Szerződés: Magyar cég terméket gyárt az osztrák anyavállalatának Az éves mennyiség várhatóan 100.000 db., az anyavállalat igényétől függően Az eladási ár az önköltség+10 % Ha az anyavállalat a tervezett mennyiség 90%-át nem rendeli meg, akkor a magyar cég „penalty”-t számlázhat (a meg nem rendelt mennyiség árának a 10%-a)

2. eset: Az ellenérték kérdése Ami történt: Az év eleji tervadatok alapján meghatározták az eladási árat (önköltség+10%) Az anyavállalat végül csak 75.000 darabot rendelt meg (adómentes Közösségen belüli értékesítés) Év végén „penalty” számlázása (adómentes közösségi értékesítés)

2. eset: Az ellenérték kérdése Az adóhatóság álláspontja: A „penalty” szolgáltatás ellenértéke: a magyar cég „eltűrte”, hogy az anyavállalat nem 100.000 db-ot rendelt A „penalty” magyar áfás (2009. december 31-ig a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye Magyarország) Adóbírság, késedelmi pótlék

2. eset: Az ellenérték kérdése Fő kérdések: Ellenértéknek minősül-e a „penalty”? Térítés nélküli pénzátadás? Kártérítés, kötbér? Ha ellenérték, akkor minek az ellenértéke? Szolgáltatásnyújtás? Utólagos árkorrekció?

2. eset: Az ellenérték kérdése Az üzleti tartalom: Az eladási ár alapja az önköltségi ár Az eladási árat az év eleji tervadatok alapján határozzák meg Ha az anyavállalat a tervadatnál lényegesen kevesebbet gyártat, akkor a fix gyártási költségek miatt az egységre jutó önköltségi ár megnő A „penalty” a mennyiségi elmaradás hatását kompenzálja

2. eset: Az ellenérték kérdése A minősítésnél lényeges szempontok: A magyar vállalkozás a gyártott termékek eladásán kívül más tevékenységet nem végzett az anyavállalat felé Az anyavállalat nem volt köteles 100.000 db-ot megrendelni (nem kellett „megvásárolnia” az alacsonyabb volumenű rendelés lehetőségét) A „penalty” üzleti célja a gyártási költségek utólagos átterhelése volt

2. eset: Az ellenérték kérdése Tanulságok: Az üzleti, gazdasági tartalom elsődlegessége a formával szemben Az ügylet minősítése gyakran polgári jogi kérdésekhez vezet vissza, önmagában az adószabály ismerete nem elég

3. eset: A fiktív számla ? Számlakibocsátó Vevő ? A per fő kérdése: szerződés Számlakibocsátó Vevő ? takarmányátadás vételár Revízió feltárása: a termény beszerzése nem igazolható, tevékenységi engedéllyel nem rendelkezik, az ügyletet nem vallotta be. takarmányátadás A per fő kérdése: kinek kell bizonyítania és mit? ?

3. eset: Fiktív számla Az adóhatóság érvelése: A termékbeszerzés valódisága nem vitatott Az eljárás során nem volt ellenőrizhető, hogy a számlakibocsátó volt-e a tényleges eladó „Ha az így lefolytatott bizonyítási eljárás eredménye a számla tartalmi hitelességét nem támasztja alá, ennek következményeit az adózó tartozik viselni.” Figyelem! A fenti érveléssel megfordul a bizonyítási teher: az adózónak kellene bizonyítania, hogy a takarmányt valóban a számlakibocsátótól szerezte be.

3. eset: Fiktív számla Az Európai Unió Bíróságának a döntései: Az áfa-rendszer elválaszthatatlan része az adólevonási jog A költségvetés védelme és az adókikerülések megakadályozása érdekében az adólevonási jog korlátozható A korlátozásnak arányosnak kell lennie: nem tekinthető arányosnak a korlátozás, ha az adólevonásra jogosult nem tudott, és nem is kellett tudnia arról, hogy a számlakibocsátó adóvisszaélést valósít meg Ha a számlabefogadó rendelkezik szabályos számlával, akkor az adóhatóságnak kell bizonyítania, hogy az ügylet adókijátszást valósított meg

3. eset: Fiktív számla A jogalkalmazás aktuális kérdései: Mi tartozik a kellő körültekintés körébe? Milyen bizonyítékokkal kell az adózóknak rendelkezniük egy ellenőrzés során? Megtagadható-e a jóhiszemű számlabefogadó adólevonási joga? Gyanús ügyleteknél vélelmezhető-e a rosszhiszeműség?

Efficiently Yours. www.jalsovszky.com