Tehetséggondozás művészetek A tehetség fogalma A művészeti oktatás tartalma A tehetséges gyermek általános személyiség jegyei A művészi kifejezés és a kreativitás A környezet Kreativitás és tehetség Zenei, vizuális tehetség A tehetséggondozás lehetőségei

A tehetség fogalma " Ha képzőművészet, zene és testnevelés lennének a vezető tantárgyak az általános iskolai tantervben, kétségtelenül a tanulási zavarokkal küzdőknek a mostaniaktól eltérô csoportjával lenne dolgunk." Geschwind, 1984 Tehetség alatt az átlagot számottevően meghaladó, tehát kivételes adottságot, potenciát, ígéretet, vagyis a tehetséget értjük. Czeizel E., 2003. A tehetség az én meglátásom szerint olyanfajta kombinatív készség, olyan komplex képesség, amely a kreativitáshoz szükséges. Bartunek Katalin

A művészeti oktatás tartalma A közoktatásban a következő területek tartoznak a művészeti oktatáshoz: rajz-vizuális kultúra ének-zene tánc-dráma mozgókép kultúra és médiaismeret Minden terület két alapvető tartalmat hordoz: befogadói alkotói Sajátossága a művészeti oktatásnak a művek megjelenítése nagyobb közönség előtt.

A tehetséges gyermek általános személyiség jegyei A kivételes képesség jellegzetességei: ( Czeizel E. után ) A ritkaság = kivételesség Összetettség A kétgyökerűség ( adottság – képesség ) A veleszületett komponens részesedése, az örökletesség kiszámítható a szellemi képességek eredetében, noha arányuk az egyes mentális jellegekben eltérő. Az általános értelmesség létrejöttében 50-67%-ra teszik arányukat (tehát a maradék 33-50%-ért a környezeti hatások felelősek). természet-nevelés g-genológia, p fenotipus,produkció

A művészi kifejezés és a kreativitás A művészeti nevelés egyik legfontosabb feladata a tantárgyi tartalmakon alapuló önkifejező készségek fejlesztése. Alkotó folyamatok a képzőművészet, tárgykultúra területén Interpretáció, önálló ritmizálás, dallamírás stb. az ének-zene területén Előadások megtervezése, abban való közreműködés, önálló táncbemutatók megvalósítása Filmtervek, filmforgatások lebonyolítása

A környezet A külső hatások között négy kategória emelhető ki: a család, az iskola, a kortárscsoportok és az általános társadalmi környezet (elvárások, lehetőségek, divatok stb. ) Czeizel E. (2003) A család értéket ad, a tanár kapukat nyit, a társak mint katalizátorok hatnak. Mönks (1992) Az oktatási rendszer a verbalitásra, a baltekei funkciók fejlesztésére irányul. Kifejezetten hátrányban vannak az iskolában azok a gyerekek, akik nem verbális hangsúlyú kulturális háttérbôl érkeznek, pedig nagyon fontos képességek birtokában vannak. Gyarmathy Éva (1995)

Kreativitás és tehetség Biológiai determinációk Az agyféltekék megosztottsága A kreativitás, mint a lineáris gondolkodás ellentéte Konvergens és divergens gondolati folyamatok Próbálkozás, kísérletezés Deviancia, környezet - kreativitás Flexibilitás, átruházhatóság Nyomós okunk van feltételezni, hogy a tanulási zavarokkal küzdô gyerekek magas szinten rendelkeznek olyan tulajdonságokkal, amelyek szükségesek az alkotó gondolkodáshoz. (Gyarmathy Éva 1995)

Zenei, vizuális tehetség A muzikalitás a legkorábban megjelenő tehetségfajta. Révész (1953) szerint ez részben azért van így, mert a zene a többi művészetekhez képest kevésbé függ az általános szellemi fejlődéstől. A legtöbb kiemelkedő muzsikusnál már hatéves kor előtt megmutatkozott a zenei képesség (Shuter-Dyson 1985; Winner–Martino 1993), mindazonáltal a korai tehetség nem feltétele a későbbi kiemelkedő teljesítménynek. (Gyarmathy Éva 1995) A zenei tehetség definiálása nem könnyű. Elsősorban a zenei hallás a ritmus, melódia harmónia érzék, a zenei, auditív képzelet sorolható ide és ehhez párosul a szép hang. A veleszületett zenei adottságok azonban csak más feltételek birtokában és megfelelő személyi és tárgyi külső körülmények mellett nyilvánul meg. Az alkotó és előadóművész adottságai is különböznek. A zenei tehetség pedig számos helyen mutat kapcsolódást, pl. matematika, sakk és nyelvi adottságok. (Tyeplov. 1963.) A vizuális tehetség eltérő időpontokban tör felszínre (ld.: Picasso, Csontváry)

A tehetséggondozás lehetőségei A nagy alkotók életútjának, fejlôdésének elemzése nyomán a tehetségnek egy fejlesztési lehetôségét láthatjuk. Az alkotó gondolkodásban elônyt jelent, ha mielôtt absztrakt szinten, hangolják be a gondolatot, képesek más modalitásban is megfogni. Ha a feldolgozás során a két félteke szoros együttmûködése megvalósul, több funkció tud résztvenni a folyamatban. A részképességgyenge alkotók elônyt faragtak hátrányukból. Czeizel E. (2003) Irányítás speciális intézménybe Szakköri tevékenység Mentori kapcsolat Egyéni bánásmód Kis csoport Differenciálás Feladat központúság Terhelés Bemutatkozási lehetőségek biztosítása Komplexitás Emociók Versenyek STB.

A képeket a Kondor B. Ált. Iskola által meghirdetett országos rajzpályázat anyagából válogattuk.