Alternatív Színházak Produkciós Szemináriuma Gazdasági ismeretek Szerződéstípusok Budapest 2010-11
Szerződések Definíciója? A szerződés két vagy több személy kölcsönös és egybehangzó, joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozata; olyan ígéret vagy megállapodás, PTK szerint: a szerződés tartalmát a felek szabadon választhatják meg amit a jog elismer és akár kényszerítheti is a betartását. Nincs szerződéses típuskényszer Vegyes és atipikus szerződések jönnek létre Vegyes, ha egyszerre több, a PTK-ban megtalálható, nevesített szerződéstípus jellemzőivel rendelkezik. Atipikus, ha szerződés sem egy, sem több szerződéstípus jegyeit sem hordozza.
Szerződéstípusok Adási kötelmek: a kötelezett a szolgáltatás tárgyát és a rajta fennálló jogosultságot ellenszolgáltatásért a jogosultnak átadja; pl. adásvételi sz., csere, a szállítási és közszolgáltatási sz. Eredménykötelmek: a kötelezettnek munkát kell végeznie ennek során eredményt kell produkálnia; pl. vállalkozási szerződés Ügyviteli kötelmek: kötelezett tevékenységet végez más javára, de tevékenységének eredményességét nem garantálja; pl. megbízási, képviseleti, letéti, bizományi szerződés Használati kötelmek: valamely dolog feletti tulajdonosi részjogosítvány; használat és birtoklás időleges gyakorlására jogosítják fel a jogosultat; pl. bérleti és haszonbérleti szerződés, licencia szerződés Helytállásra irányuló kötelmek: biztosítási szerződések Atipikus szerződések: lízingszerződés, faktoring szerződés, szindikátusi szerződés Társasági szerződések: a felek egymással fennálló huzamos és szervezetszerű gazdasági kapcsolataikat szerződésbe foglalják
Vállalkozási szerződés Alanyai: vállalkozó és megrendelő Tárgya: mennyiség és minőség szerint meghatározott eredmény létrehozása (kivéve kutatási szerződés) Ellenszolgáltatás: a vállalkozói díj (sokszor díjazott ajánlat is) Lényeges tartalmi elem: a határidő és sokszor a hely Szóban, írásban, ráutaló magatartással (kivéve kutatási, utazási szerződés csak írásban)
Vállalkozó jogai és kötelezettségei Főkötelezettsége: eredmény létrehozása és szolgáltatása A vállalkozó a munkát a saját költségén végzi el, a megrendelő nem köteles a költségek előlegezésére. A megelőlegezett költségeket a vállalkozói díjban fogja visszakapni Köteles a munkát gazdaságosan és gyorsan befejezni Alvállalkozót vehet igénybe (csak a vállalkozó és az alvállalkozó között létesít jogi kapcsolatot) a megrendelő utasításai alapján köteles elvégezni (munka megszervezésére nincs joga a megrendelőnek) köteles a megrendelőt minden olyan körülményről haladéktalanul értesíteni, amely a vállalkozás eredményességét vagy kellő időre való elvégzését veszélyezteti, gátolja kárért felelős Ha megrendelő alkalmatlan anyagot ad vagy szakszerűtlen utasítást ad köteles figyelmeztetni, ha megrendelő mégsem változtat vagy eláll a szerződéstől vagy végrehajtja, de eltérni TILOS!
Megrendelő jogai és kötelezettségei Főkötelezettsége: díj megfizetése és a szolgáltatás igénybevétele Köteles a munkahelyet alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani Joga van ellenőrizni a vállalkozó munkáját és a felhasználásra kerülő anyagokat A megrendelő a szerződéstől bármikor elállhat, köteles azonban a vállalkozó kárát megtéríteni
Megbízási szerződés Fogalma: A megbízott köteles a rábízott ügyet, a megbízó érdekeinek megfelelően, díj fizetése ellenében ellátni. Alanyai: megbízó (bárki) és megbízott (esetenként csak szakember) Tárgya: közvetett tárgya nincs, közvetlen tárgya: felek kifejtendő magatartása Nem eredménykötelem! Bizalmi elem fokozottabban érvényesül Önállósult néhány szerződésfajta: ügyvédi megbízás; közvetítő kereskedők, tőzsdei alkuszok, ügynökök megbízása; kutatási megbízás, tervezői megbízás Felek jogai és kötelezettségei: Megbízott személyesen köteles eljárni, azonban igénybe veheti más személy közreműködését is, ha a megbízó hozzájárul. Ha a megbízó célszerűtlen utasítást ad, megbízott köteles figyelmeztetni Megbízott tájékoztatási és értesítési kötelezettsége Megbízó díj fizetésére kötelezett, kivéve ha ingyen vállalta a megbízott A megbízott a díját akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre. A költségek a megbízót terhelik. Mindkét fél jogosult felmondani
Vállalkozási és megbízási szerződés összehasonlítása SZEMPONT VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS Kötelem típusa Eredménykötelem Ügyviteli (gondosság) kötelem Kockázatviselés Vállalkozó viseli Megbízó viseli Utasítási jog Korlátozott Korlátlan Alvállalkozó Igénybe vehető Csak, ha a megbízó hozzájárult Ellenszolgáltatás Visszterhes Ingyenes vagy visszterhes Szerződés megszűnése Vállalkozó egyoldalú nyilatkozattal nem állhat el Mindkét fél egyoldalúan elállhat
Milyen szerződés? Színész fellép a társulatomnál Rendező Társulati tag Technikus Előadás Író Dramaturg
Szerzői jog A szerzőt megillető jogok A szerzőt megillető jogok személyhez fűződőek vagy vagyoni értékűek lehetnek A szerző személyhez fűződő jogai körében: nyilatkozhat művének nyilvánosságra hozataláról (vagy visszavonhatja azt), kérheti szerzőként nevének feltüntetését. Vagyoni jogok: Felhasználás, annak engedélyezése Eredeti alak kereskedelmi hasznosítása, engedélyezése Védelmi idő: általában 70 év
Felhasználás A mű felhasználásának minősül különösen: a) a többszörözés (18. § és 19. §), b) a terjesztés (23. §), c) a nyilvános előadás (24. § és 25. §), d) a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként (26. § és 27. §), e) a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése (28. §), f) az átdolgozás (29. §), g) a kiállítás (69. §).
Közös jogkezelés a) irodalmi, illetve zenei művek, b) egyéb alkotóművészeti alkotások, c) filmalkotások, d) előadóművészi teljesítmények, e) hangfelvételek, f) filmelőállítói teljesítmények. JOGDÍJFELOSZTÁS Kötelező-e? 91.§ (2) jogkezelés szempontjából érintett jogosult az egyesülethez intézett írásbeli nyilatkozatában előzetesentiltakozik
Szerzői joggal szomszédos jogok Az előadóművészek védelme az előadóművész hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a) rögzítetlen előadását rögzítsék; b) rögzítetlen előadását sugározzák vagy más módon a nyilvánossághoz közvetítsék, c) rögzített előadását többszörözzék; d) rögzített előadását terjesszék; e) rögzített előadását vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák meg. A hangfelvételek előállítóinak védelme A rádió- és televízió-szervezetek védelme A filmek előállítóinak védelme A szerzői jog és a szomszédos jogok viszonya A védelmi idő általában 50 év