Tartalom:A Biblia, mint „időtlen” könyv Bibliaismereti óra 2. 2009. febr. 10. Tartalom:A Biblia, mint „időtlen” könyv

A Biblia, mint „időtlen” könyv A kánon görög eredetű szó, és „vesszőt”, „vonalzót”, „botot”, „mérővesszőt” jelent. Valószínűleg közös a héber kaneh szóval, amely „nád”, „sás”, „vessző”, „mérővessző” jelentésű. A kanonikus irat a kánonhoz tartozó bibliai iratot jelent. A kanonizáció kifejezés azt jelenti, hogy az Ó- és Újszövetség egyháza elismerte az egyes iratok isteni ihletettségét és ezzel a kánonhoz való tartozását. A kanonizáció folyamata a i.sz. 4. század végére lezárult. A Biblia – a protestáns kánon szerint – egy hatvanhat könyvből álló könyvgyűjtemény, valóságos könyvtár. A biblion görög szóból származik, amit „könyvecskének” szoktunk fordítani, pedig eredetileg „tekercset” vagy „tekercsecskét” jelentett. A zsinagógákban mindmáig tekercsekből olvassák fel a szent szövegeket. Tanach = Tóra (törvény, Mózes öt könyve)+ Nöbiim (próféták)+ Chetubim (írások) Újszövetség= Evangéliumok + Apostolok cselekedetei+Páli levelek+ Katolikus levelek+ Jelenések könyve

vagy talán még több telt el. A Biblia könyvei térben és időben óriási távolságot fognak át. Mózes könyvei valamikor az i. e. 15. század közepén lettek lejegyezve az egyiptomi sivatagban, Eszter könyve Perzsiában íródott. A legtöbb próféta és Jézus Krisztus is a mai Izrael területén fejtette ki tevékenységét. A Jelenések könyve a hagyomány szerint valamikor Domitianus császár korában (i. sz. 81–96), az Égei-tenger egy kicsi szigetén, Patmoszon keletkezett, míg Pál apostol legkésőbbi leveleit Rómában diktálta. A Biblia első és utolsó könyvének keletkezése között körülbelül ezerötszáz év, vagy talán még több telt el.

Miért „időtlen” könyv a Biblia? Mert az emberi lét örök kérdéseit teszi fel Miért születünk, élünk és halunk meg? Életünk ideje hetven esztendő, vagy ha több, nyolcvan esztendő, és nagyobb részük hiábavaló fáradság, olyan gyorsan eltűnik, mintha repülnénk. Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk! Áraszd ránk kegyelmedet reggelenként, hogy vigadjunk és örüljünk egész életünkben! (90. Zsoltár)

Miért van szenvedés ? Megszólalt Jób, és ezt mondta: „Vesszen el a nap, amelyen születtem, az éjszaka, mely tudta, hogy fiú fogant! Legyen sötét az a nap, ne törődjék vele Isten odafönt, ne ragyogjon rajta napsugár! Azt az éjszakát vak sötétség ragadja el! Ne kerüljön az év napjai közé, ne számítsák bele a hónapok számába! Mert nem zárta be anyám méhének ajtaját, és nem rejtette el szemem elől a nyomorúságot! Miért nem haltam meg, mikor megszülettem? Miért nem múltam ki, mikor anyám méhéből kijöttem? Miért is ad világosságot a nyomorultnak, és életet a megkeseredett lelkűeknek, akik várják a halált, de hiába, pedig jobban keresik, mint a rejtett kincset, az útvesztőbe jutott embernek, akit Isten kerített be?” (Jób könyve 3. rész)

Mi az ember feladata, felelőssége, lehetősége? Dietrich Bonhoeffer (1906-1945) pro me Christus - Krisztus értem etsi Deus non daretur – „Mintha Isten nem volna”

pro me Christus – Krisztus értem „Felebarátainknak, a szűkölködőknek nem rítusokra és dogmákra, nem morális követelésekre vagy aktuálissá stilizált ideológiákra van szükségük. Hanem kenyérre, meleg csöndre, vigasztaló szóra, ránk, testünkre, lelkünkre, időnkre. . . „

etsi Deus non daretur „Mintha Isten nem létezne” „Becsületesek pedig csakis úgy lehetünk, ha belátjuk, hogy a világban kell élnünk – ’etsi deus non daretur’ [mintha Isten nem létezne]. Maga Isten kényszerít rá, hogy belássuk. …. Isten megengedi, hogy a kereszten kiszorítsák a világból, erőtlen és gyönge lesz a világban, s éppen így és csakis így van velünk és segít meg bennünket. […]Nem mindenhatóságánál fogva segít rajtunk Krisztus, hanem gyöngeségénél és szenvedésénél fogva!” A vallás szerint az szabadíthat meg bennünket nyomorúságunkból, ha Isten hatalma megmutatkozik a világban – Isten: deus ex machina. A Biblia viszont Isten szenvedésére, valamint az ember felelősségére mutat rá.

„Egyik fő gondunk, hogy nagyon kevés embernek van saját élete. Mindenünket másodkézből kapjuk, még az érzelmeinket is. Sok esetben másodkézből szerzett információ alapján létezünk. Elfogadjuk bizalommal, amit az orvos, a tudós, a termelő mond. Ez nekem nem tetszik. Mégis el kell fogadnom, mert tudják azt, amiben én tudatlan vagyok. Ha más szavait hiszem el vesém állapotáról, a koleszterin hatásáról vagy a csirkenevelésről, az még csak hagyján. Ám az élet célja, értelme vagy a halál esetében nem elégszem meg más véleményével. Használt hittel nem hihetek másodkézből kapott Istenben. Ha valóban élni akarok, saját, személyes információra van szükségem.” (Alan Jones)