vallás teológia oktatás Az iszlám vallás teológia oktatás

. Az arab nyelvben az iszlám: إسلامszó jelentése „önalávetés” vagy „megadás” Allahnak, illetve „megbékélés” Allah akaratával. Az iszlám vallás gyakorlói ugyancsak arabul a muszlim-ok: مسلم – مسلمون, akik alávetik magukat Allahnak, akik megbékélnek Allah akaratával.

Tömjénút

Keletkezés, tanítás, történet Arábia, a Közel-Kelet egy sivatagos, alig lakható hatalmas pusztaság ahol a nomád törzsek szakadatlan háborúban álltak egymással. A félsziget nyugati oldalán kereskedelmi út vezet végig: ez volt a Tömjén út. Arábia népeinek hite fétishit és politeizmus volt. A nomádok szent tárgyakban lakozó isteni erőket is imádtak: ligeteket, fákat, vagy éppen köveket, mint amilyen a központi szentélyében, Mekkában őrzött kába:الكعبة is volt.

Mohamed 570-ben született, a mekkai törzs tagja. Első felesége Khadídzsa volt, az a kereskedőnő, aki karavánvezetőként alkalmazta őt. Utazásai során megismerkedett a zsidó és a keresztény hit elemeivel, idegen világok kultúrájával. 610 re tehető a prófétai fellépésének ideje. Tanításának alapja és középpontja Allahnak, a világ teremtőjének és urának a hirdetése volt. Az első években alig talált követőkre Mekkában 622-ben Mohamed híveivel átköltözött Jaszrib-ba: يثرب (a későbbi Medinába: المدينة). Hithirdetése itt hamar követőkre talált. Mohamed 630-ban visszatért Mekkába. 632-ben Medinában meghalt.

Mohamed írásban nem rögzítette Allahtól kapott tanítását. 650-ben Othmán kalifa uralkodása idején teljes gyűjteménnyé vált a Prófétának küldött kinyilatkoztatás. A Korán:القرآن az iszlám elsődleges és legfontosabb forrása. a Szunna: السنة a Mohamed cselekedeteire és tanításaira vonatkozó hagyományok (hadiszok: احاديث) gyűjteménye. az Iszlám kétféle forrásból vezeti le a tanításait: Koránból és a Szunnából.

A Korán

Az iszlám hit öt pillére Hitvallás: الشهادة(al-sahada) Imádkozás: الصلاة (al-szalat) Böjt: الصوم (al-szaum) Szegényadó: الزكاة (al-zakat) Zarándoklat: الحج (al-hadzs)

Mekkai zarándoklat

Előírások, kötelességek és tilalmak - a sertéshús fogyasztása, részegítő ital élvezete - az újszülöttek körülmetélése - a férfiak számára a többnejűség - a férfiak arany ékszer és selyemruha viselete - a kamatszedés és a szerencsejáték a tolvajlás és az emberölés a bálványimádás

Teológia Az iszlám nem egyszerű vallás, azaz dogmák és vallásgyakorlatok összességének, hanem valóságos civilizációnak is tekinthető: híveit a közös kultúra, a közös hagyományok és az egyazon, vallást, erkölcsöt, jogot és mindennapi életet szabályozó jogrendnek (saría: الشريعة) való engedelmeskedés köti össze. Mindehhez egészen sajátos teológiai irányzatok nézeteinek összessége csoportosul. A Síita és Szunnita szakadást követően sajátos teológia iskolák és irányzatok bontakoztak ki, amelyek bár elismerik egymás létezését, tagjainak muszlim mivoltát, örökös ideológiai harcban állnak egymással.

Szunnita irányzatok: A szunnita iszlám négy bevett jogtudományi iskolája (madzhabok:المذهب) a 8-9. században alakult ki. Szunnita teológiai: Az ilm al-kalám: علم الكلام (a toll tudománya) tulajdonképpen a teológia része és három dologgal foglalkozik: -aqaida: العقائد (dogmatika) ez az alapvető pilléreket tárgyalja, melyet arabul uszúl ad-dínnek neveznek: أصول الدين. -morál és erkölcs -törvények: أحكام (ahkám) A szunnita iskolák közül a legfontosabbak az asharita, dzsabrita, maturidita, murdzsita, mutazilita és a kadarita.

különbözetei meg: Az iszlám teológia a következő alapelveket Tauhid: التوحيد az isteni egység Adil: العدل isteni igazságosság Nubuwwat: النبوة a prófétaság Imámmát: الإمامة az imámátus Maád: المعاد a feltámadás napja és a túlvilág.

Síita irányzatok: A síita iszlám sajátos tétele az ún. imám-tan. Ötös síiták (zajditák) Hetes síiták (iszmáiliták) Tizenkettes síiták (dzsafariták Háridzsita: الخوارج irányzatok: A háridzsita irányzat alapvetően politikai síkon különült el az iszlám más irányzataitól A háridzsitáknak három főbb irányzatuk alakult ki, az azrakiták, a sufriták, és az ibáditák.

Iszlám miszticizmus, azaz a szúfizmus: صوفي Az iszlám formalisztikus irányai mellett már a 8.-9.századtól megjelentek azok az aszketikus életet hirdető, világtól elforduló "szent emberek", akik isten szeretetét a világ minden bölcsességénél többre becsülve darócruhát öltöttek, szent életet éltek. Őket nevezik szúfiknak

A szúfik

Minden muszlim, irányzattól függetlenül hisz: Istenben, egyedüliségében és abban, hogy csak ő méltó imádatra (tavhid التوحيد) az Ő küldötteiben (ruszul الرسل )és prófétáiban (nabíالأنباء) az Isten által leküldött könyvekben (kutubالكتب ) az angyalokban (mala'ika الملائكة ) a Végső Napban (jaum ad-dín اليوم الاخر)amikor Allah számon kéri az emberek minden tettét, az elrendelésben (qadar القدر خيره وشره ): , amely szerint Allah előre tudja, vagy előre el is dönti az emberek földi, illetve örök sorsát.

Iskolák, oktatási rendeszek és módszerek A muszlim iskolatörténet kapcsán ki kell hangsúlyozni, hogy európai neveléstörténeti fogalmakkal nem vagy csak részben írhatóak le a muszlim iskolatípusok. A madrasza: المدرسة (iskola) eredetét, kialakulási és működési körülményeit illetően közép- és felsőfokú képzést nyújtó intézmény. A madrasza főként jogi képzést nyújtó iskolatípus.

Madrasa

Zeituna Egyetemen folyó oktatás arab nyelv (al-lugha al-arabijja اللغة العربية) a nyelvtan (al-nahw النحو ) a retorika (al-balágha vagy al-baján البلغة والبيان ) az irodalom (al-adab الأدب ) a Korán-olvasás (al-qirá'át القراءة ) a Korán szövegeinek magyarázata (al-tafszír التفسير ) a hagyományok (al-hadísz الحديث ) a jog (al-fiqh الفقه ) a jog forrásai és alapelvei (uszúl al-fiqh أصول الفقه) vallástudomány (al-tauhíd التوحد , al-kalám الكلام vagy uszúl al-dín أصول الدين ).

Zeituna mecset

Egyéb tantárgyak: vallás történetet (tarikh aladian تاريخ الأديان) a társadalom tudomány (elm aligtima aldini علم الاجتماع الديني ) a nevelés tudomány (alnafs altarbwy النفس التربوي) a polgári jogok tudománya ( hoqoq alinsan حقوق الإنسان) a számítás technikai ismeretek elsajátítása (alelmiya الاعلامية) valamin idegen nyelvek tanulása( allogat alikhtyaria اللغات الاختيارية )(angol, francia, spanyol, perzsa és latin) .

Oktatási módszerek: Az oktatás körülményei egykoron a madraszákban a tanár szőnyegen (szaddzsáda: سجادة ), leterített bőrön (farwa فروة) vagy kis emelvényen ült vagy oszlopnak támaszkodva állt a diákjai előtt, s körülötte félkörben (halqaحلق) ültek a tanulók. Jelenleg a vallási egyetemeken történő oktatás körülményei hallgatók és oktatók számára hasonlóaz európai felsőoktatási intézményekhez. Fokozatszerzés: Az egyetemi képzés ideje az európaihoz hasonló. A négy éves alapképzést (tanári diploma) követi a mester képzés (egyetemi diploma). A doktori képzés ideje három esztendő.

A tanulmányaim és kutatásaim során azt tapasztaltam, hogy az iszlám teológusok kimagasló ismeretekkel rendelkeznek a keresztény vallásról, annak tanairól, melynek megismerését beépítik az egyetemi hallgatók tanrendjébe. Évről évre számos konferenciát tartanak a vallások együttélésének lehetőségeiről, ahol világhírű teológussal (Pére Maurice Borrmans, Fr. Nabil D. Haddad, P. Samir Khalil Samir, SJ) és a téma nagy szakértőivel volt szerencsém megismerkedni. Ők ahogyan jó magam is a fontosnak tartjuk a másik vallásnak a megismerését, hiszen csak így lehetséges a békében való együttélésről beszélni.