A közvetlen hajtóerő az érdek. Az egyénben habitust, a csoportban szokást alakít ki. Tehát a legnagyobb mértékben eredeti és primitív. A megszokással és a hagyománnyal a népszokás minden hatókörébe tartozó egyénre nyomást gyakorol; így társadalmi erő rangjára emelkedik. A legkevésbé civilizált emberek mind az élelmiszerszerzés, mind a háború során fájdalommal járó dolgokat művelnek, amelyekről azonban azt tartják, hogy célszerűek. Meglehet, ezek az esetek jobban példázzák a társadalmi jólét értelmét, mint azok, amelyek kellemesek, és kedveznek a jólétnek. Amikor a jóléttel kapcsolatos ezen meggyőződés egyesül a népszokásokkal, ezek viselkedési normákká válnak, s a …tudomány meg az élet művészetének forrásává lesznek. (Sumner: Népszokások)

A létért folytatott harcban a véletlen elemet csakis a vallási rítusok szabályozhatták. A szellemek, a démonok, a másvilág a tapasztalatra erőltetett önkényes értelmezések. Költőiek is voltak, költői szerkesztés és képzelet alapján dolgozták ki őket. Összefüggésük az eseményekkel nem ok-okozati jellegű, hanem mágikus volt. A hiúság meg a szellemek tisztelete olyan szükségleteket hozott létre, amelyeket az ember éppannyira igyekezett kielégíteni, mint az éhség vagy a család követelményeit. Népszokások mind az előbbiekből, mind az utóbbiakból születtek. (Sumner: Népszokások)

…ahol füvesasszonyok kezelnek rákos betegeket, ahol „természetgyógyászok” jó pénzért félrehúzzák a beteg ágyát az ártalmas tellurikus sugarak útjából, ahol az asztrológia, a tenyérjóslás, a talpmasszázs „alternatív” tudománynak számít, ahol „táltos-tanárok” adják elő az elsüllyedt Múról származó, kilencszeres géncsavarodású magyarok történetét, ahol stabil közönsége van a magyar nyelv párthus (szkítha, hun, sumer, kelta stb.) eredét „bizonyító” amatőr nyelv bogarászóknak (akik, ugyebár, végre szemétre dobták a zsidók által felbérelt orosz nyelvészek – vagy az oroszok által felbérelt zsidó nyelvészek – magyarellenes finnugor-elméletét), ahol „bebizonyították”, hogy minden írásrendszer a magyarok tízezer évvel ezelőtti írásának a leszármazottja… (Takács Ferenc: A dicső ész)

a fizikában tanulok és egyszersmind mulatok, gyönyörködöm is...

Gondolunk mindazon társadalmi rétegeknek, csoportoknak, szervezeteknek a hatására, melyekből származunk, melyeknek tagja vagyunk, melyekkbe bejutni szeretnénk vagy melyeknek véleményét fontosnak tudni hinnünk érdemes (Esterházy Péter: Termelési regény)

Nemrégiben Lacan topologie du sujet-jét sikeresen alkalmazták a filmesztétikára és az AIDS pszichoanalízisére. A matematika nyelvén szólván itt azt mutatja ki, hogy a gömb első homológia-csoportja triviális, míg a többi említett felületéé teljes…Lacan gyanította, hogy intim kapcsolat áll fenn a fizikai világ külső szerkezete és ennek belső pszichológiai reprezentációja mint csomóelmélet között – Witten levezette a csomó-invariánsokat a háromdimenziós Chern- Simons kvantumtérelméletből. (Sokal: Arccal a kvantumgravitáció tranzformatív hermeneutikája felé)

…a feketék agya ugyanúgy nem képes többet felfogni, mint ahogy a lovak sem kettőig számolni… Ma már minden politikai párt vezetője elismeri, hogy az emberi egyenlőség hibás elképzelés … talán hasznos lenne kijavítani a hibát, és eltávolítani a jövőnket fenyegető agynélküli választók nagy tömegét. (R. B. Bean, 1906 American Medicine) Megalapozottnak tűnik, hogy a bűnözők egy része agyi aktivitásának túltengése, és ennek megfelelően nagy vagy nehéz agya miatt távolodik el a jelen társadalmi szabályoktól (Topinard, 1888)

Teljesen mindegy, hogy miből áll egy teszt, ha eredménye egy szám.. (Binet) A demokráciában az emberek azáltal uralkodnak, hogy kiválastják a legbölcsebbet, a legintelligensebbet és a legemberségesebbet, aki megmondja nekik, mit kell tenniük, hogy boldogok legyenek. A demokrácia tehát az igazán jótékony arisztokráciát biztosító módszer. (Goddard, 1919)

A Deutsche Physik két vezére Stark, JohannesLenard, Philip

Mélyen tisztelt Miniszter Úr! A "Német fizika" harmadik kötete elkészült, kérem, fogadja tiszteletem és megbecsülésem jeléül … Érdekes megállapítani, hogy az árjatörvénynek az egyetemeken való alkalmazása óta a zsidó szellem annyira megfertőzi a fizikusokat, hogy titokban sajnálják a zsidókat. Nem egynél - mint Sommerfeldnél/ - szemmel látható a fajkeveredés, másokat, - mint Heisenberget/- csak lelkükben támadott meg a judaizmus. Nagyon hasznos volt, hogy a pártnapon és az Operában tartott beszédében Miniszter Úr a "faji lélek" kifejezésével élt, most ezt a fogalmat kell tisztázni… Heil Hitler! Őszinte híve: Prof. Lenard (Levél Rosenberghez 1936 nov. 20)

- Azt mondja - saraska. Mit jelent a saraska? - És hogy adagolják itt a kenyeret? - Fehér kenyérből negyven dekát adnak fejenként, a fekete meg ott van az asztalon. - Ne haragudjon, de hogyhogy – az asztalon? - Hát úgy, az asztalon, felszeletelve, aki akar, vesz belőle, aki nem akar, nem vesz. - Ne haragudjon, de mi ez itt: Európa vagy mi? - Miért volna Európa? Európában fehér kenyér van az asztalon, nem pedig fekete. - Igen, de ezért a kis vajért meg ezért a Belomorért mi naponta 12 és 14 órát gürcölünk. - Gürcölnek? Ha íróasztal mellett ülnek, akkor már nem gürcölnek. Gürcöl az, aki csákányoz. (Szolzsenyicin: A pokol tornáca)

Lénárd Fülöp neve van olyan súlyos, hogy az ő fedezete alatt mások is hozzá merjenek szólni a nyilvánosság előtt a relativitás tanához és felvilágosítsák a megtévesztett közönséget arról, hogy Einsteinék destruktív kísérlete egyáltalán nem sikerült, és a klasszikus természettudomány alapjai mégis csak megingathatatlanok. (Sztrokay Kálmán, 1921) A tudományt … a faj és a vér határozza meg. …A zsidó előtt..az igazság és valóság egyáltalán nem látszik fontosnak…A zsidó fizika csak az árja fizika egy korcs tüneménye (Lenard, 1936)

…a művelt olvasóközönségnek, amely talán már nem kábul el tébolyult századunk szellemi szemfényvesztéseitől M. Gy. úr egy olyan kívülálló útkereső, aki nem hajlandó belenyugodni a józan ész trónfosztásába és a fogalmak kificamításába “Abszolút egyidejűség” című könyvét őszintén tudom ajánlani …Tapasztalataim alapján állíthatom, hogy ez a mű egy új korszakot indít el a fizikában. Az autodidakta szerző hősies munkáját pedig példaértékűnek tartom. (M. R. P. 3 ajánlása 3 könyvhöz napjainkban) Isten abszolút egyidejűséggel tekint a Világra, ekképpen tartja Mindenhatósága alatt a Világegyetemet. (N.O.: Abszolút egyidejűség, 2003)

Albert Einstein az ész és az értelem szimbólumává vált az egész világon. Ez a gondosan ápolt imázs egyben a zsidó szellemiség felsőbbrendűségének és csalhatatlanságának kimondatlan etalonjaként is szolgál. Murguly György tudományos műve alapjaiban semmisíti meg ezt az etalont, a világhírű E = mc 2 -tel együtt. Ez a kiadó véleménye. A szerző szigorúan tudományos alapokra helyezi cáfolatát. (Új Kékszalag Kiadó, 2004)

És ne tévesszen meg bennünket az a libertarius retorika és a toleranciáról szóló nagyszabású színjáték! És Kérdezzük meg tőlük például, hogy hajlandóak lennének-e a hopik nézeteinek ugyanakkora teret biztosítani az alapfokú oktatásban, mint a tudománynak, vagy kérdezzük meg az Amerikai Egészségügyi Szövetség valamelyik tagját, hogy megengedné-e ráolvasók működését az állami kórházakban, és hamarosan szembesülnénk azzal, hogy valójában milyen szűk korlátok között mozog e tolerancia. (Feyerabend: A tudomány a szabad társadalomban, 1978)

Persze tudom, hogy az egész országot érintő ügyben a Parlamentnek kell dönteni. Egyik éjjel Washingtonban vérfagyasztó álmom volt: az amerikai képviselőház 215 szavazattal 197 ellenében eltörölte Newton gravitációs törvényét." (Kemény János)

Értelme ennek a bolond életnek nincsen, s ilyet látszólag megkonstruálni csak akkor tudunk, ha rengeteg új ostobaságot fűzünk a régiekhez. Minden, amit tehetünk, hogy meséket mondunk, hogy ezzel magunkat és másokat ideig-óráig elszórakoztassuk. Néha egy-két napig hiszünk ezekben a mesékben, mint ahogy a színész belefeledkezik szerepébe, de sohasem annyira, hogy azt higgyük, a „valóságra” találtunk. (Feyerabend 1995)

A szuperfluid vákuum elmélete igényt tarthat már most az általános ismertségre, mint egy ígéretes tudományos mese. Milyen, mások tudományos elismerésére számot tartó elmélet képes megmagyarázni a világegyetem eredetét és az alvás szerepét egy füst alatt? Vagy a gömbvillám és a tér-idő fizikai alapját ugyanazzal az elvvel? És ráadásul a nagy próféták misztikus tapasztalatait a kísérletező parapszichológusok felfedezéseivel? Ezzel igazán mesés szférába léptünk, ahol a tudomány és a mítosz találkozik. (László Ervin: Előszó Gazdag László: A teremtés titka c. könyvéhez)