Hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatását támogató helyi kezdeményezések Ruszkai Zsolt
Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességből
TÁMOP: Területi kohézió elősegítése …a hátrányos helyzetű térségek lakóinak humán szolgáltatásokhoz (oktatás, egészségügy, szociális és munkaerő-piaci szolgáltatások, kultúra) való hozzáférésének javításával, a munkaerő minőségének és foglalkoztathatóságának javításával, illetve munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésével,…
TÁMOP: Területi kohézió elősegítése …A NUTS II. szintű régiókon belül meglévő, területi sajátosságokon alapuló fejlettségbeli különbségeket legtöbb esetben a helyi (gazdasági, önkormányzati és civil) szereplők összefogására építő, vagy azok bevonásával előkészített és végrehajtott programokkal is elő kívánjuk segíteni, előtérbe helyezve a hátrányos helyzetű és/vagy leszakadó térségek felemelését, felzárkóztatását, lakóik életkörülményeinek és életminőségének javítását…
TÁMOP: 3.1.3 Szociális gazdaság, innovatív és helyi foglalkoztatási kezdeményezések és megállapodások A szociális gazdaság és a helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása egyszerre teremet foglalkoztatási lehetőséget a hátrányos helyzetű emberek számára, és javítja a szolgáltatás- hiányos területeken és térségekben az ellátottságot és hozzáférést. 2004-2006 között elindult a szociális gazdaság és a helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása és a szakmai háttér megerősítése, amit szükséges folytatni. Tekintettel a munkaerőpiac jelentős területi különbségeire, fontos a helyi szereplők összefogásának támogatása a helyi foglalkoztatási stratégiák, foglalkoztatási megállapodások kidolgozásának és az erőforrások mozgósításának érdekében.
TÁMOP: 3.1.4 Területi szempontok TÁMOP: 3.1.3 Szociális gazdaság, innovatív és helyi foglalkoztatási kezdeményezések és megállapodások A ROP (2004- 2006) keretében az Országos Foglalkoztatási Közalapítványhoz kapcsolódóan létrehozott hálózattal együttműködve fogjuk a támogatási konstrukciókat előkészíteni és lebonyolítani. TÁMOP: 3.1.4 Területi szempontok Az aktív munkaerő-piaci programok tekintetében e prioritási tengely keretében a szubszidiaritás elvét érvényesítjük: vagyis minden intézkedést azon a szinten (központilag, regionális vagy helyi szinten) tervezünk és valósítunk meg, ahol az a leginkább hatékony és eredményes módon tervezhető, illetve végrehajtható.
TÁMOP: 3.1.5 Nemzetközi és határmenti együttműködés A foglalkoztathatóság javítását szolgáló projektek keretében – ahol és amennyiben az a projekt eredményessége szempontjából releváns – lehetőség van a prioritási tengely keretében megvalósuló műveletek eredményességéhez hozzájáruló nemzetközi együttműködés támogatására. az aktív munkaerő-piaci politikák rendszerének és a foglalkoztatási szolgálat intézményrendszerének fejlesztése keretében a nemzetközi tapasztalatok és bevált gyakorlatok vizsgálata… …EU-n belüli mobilitásának segítése, valamint a határmenti régiók esetében a határokon átnyúló együttműködés támogatása a foglalkoztatás területén. TÁMOP 1.3.1. „A Foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként” 3.6. alprojekt: „Nemzetközi és határmenti együttműködések támogatása”
a humánerőforrás-fejlesztés lehetőségeit, Akcióterv: TÁMOP 1.4.4. Helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások A foglalkoztatási együttműködési megállapodás a térségi szereplők szerződésben rögzített összefogása annak érdekében, hogy feltérképezzék a kistérségükben, régiójukban a munkahelyteremtés, a humánerőforrás-fejlesztés lehetőségeit, összehangolják a helyi erőforrásokat, közös stratégiát, cselekvési tervet dolgozzanak ki, és valósítsanak meg a foglalkoztatás elősegítése érdekében.
… a helyi szinten kompetens, a lokális kérdésekben döntéshozóként és Akcióterv: TÁMOP 1.4.4. Helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások … a helyi szinten kompetens, a lokális kérdésekben döntéshozóként és végrehajtóként egyaránt hatékonyan eljárni képes, a helyi lehetőségeket ismerő, és erőforrásokat koncentrálni tudó helyi „intézményesített” együttműködések létrehozása, melyhez az EU-s „best practice”-ként megismert foglalkoztatási paktum, mint eszköz megoldást jelent.
A tapasztalatok szerint a térségi összefogás és kooperáció erősödött, Akcióterv: TÁMOP 1.4.4. Helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások A tapasztalatok szerint a térségi összefogás és kooperáció erősödött, fellendült a gazdasági szereplők és az állami, önkormányzati és civil szféra párbeszéde, határozottan nőtt a pályázati aktivitás, az adott terület forrásszerző képessége, újabb csatlakozók léptek be a paktumokba, felmérések készültek a térség foglalkoztatási helyzetéről, a területfejlesztéssel összefüggő helyi és térségi fejlesztési szándékokról, továbbá a helyi partnerek közösen fogalmaztak meg összehangolt foglalkoztatási stratégiákat és akcióterveket, megkezdték ezek megvalósítását.
OFA 2007-2008 19+18=37 projekt 300.994.472 HUF
OFA 2007-2008
TÁMOP 1.4.4. (17 TSZ; 377.921.380 HUF)
Társadalmi Megújulás Operatív Program Fontos a helyi szereplők összefogásának támogatása a helyi foglalkoztatási stratégiák, foglalkoztatási megállapodások kidolgozásának és az erőforrások mozgósításának érdekében. A munkaerő-piaci helyzet és a foglalkoztatási lehetőségek tekintetében megnyilvánuló igen jelentős különbségek miatt fontos, hogy kellő mozgástér legyen a helyi munkaerő-piaci viszonyokra szabott stratégia és programok kialakítására. A végrehajtás során építeni fogunk azokra a szervezetekre, amelyek tapasztalatot szereztek az ilyen típusú kezdeményezések segítésében.
Magyarországon a foglalkoztatási paktumok létrehozása megteremtette azt a platformot, amelyen a gazdasági élet helyi, a térségi viszonyokat legjobban ismerő szereplői, az állam és a vállalkozások, valamint a civil szféra képviselői egyeztethetik, összhangba hozhatják stratégiai céljaikat, és ezáltal közös mederbe terelhetik és multiplikálhatják erőfeszítéseiket a gazdaság és a munkaerő-piac fellendítése érdekében. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal felmérése szerint több mint 61 foglakoztatási paktum működik jelenleg is Magyarországon.
Social Innovation Exchange and Young Foundation 2010 Study on social innovation for BEPA “Social Innovations are innovations that are social both in their ends and in their means, and specifically they are new ideas (products, services and models) that simultaneously meet social needs (more effectively than alternatives) and create new social relations or collaborations. In other words, they are innovations that are both good for society and enhance society’s capacity to act.”
Stages Description 1 Prompts-”sugallat” A kiváltó tényezők, amelyek szükségessé teszik az innovációt - például a válság, az állami kiadások csökkentése, a gyenge teljesítmény, az új bizonyítékok -, valamint a nagy kihívások, mint az éghajlatváltozás, a demográfiai változások, a szegénység. 2 Proposals-javaslat Ötlet generálás, kezdve az igények és tapasztalatok felmérésével. Más módon használják az eszközöket, forrásokat és kapacitásokat, vizsgálva azt, hogyan lehet hatékonyabban felhasználni azokat. Közösségek és a felhasználók bevonása. 3 Prototyping-Kipróbálás Ötleteket tesztelni kell a gyakorlatban a kis léptékű, kísérleti programokkal, és / vagy partnerek kísérletei során kipróbált módszerek adaptációjával. 4 Sustaining-Fenntartás Amikor egy ötlet prototípusából már kialakul egy koncepció, fenn kell tartani, idővel létre kell hozni egy megfelelő üzleti tervet, és biztosítani az új, hatékonyabb modell bevételi forrását 5 Scaling-Terjesztés Szervezeti növekedés, „engedélyeztetése” és a franchise-modell, amely népszerűsíti az elgondolást. Ugyanakkor a társadalmi innovációt, az ötletet terjeszteni kell, eljuttatni oda, ahol szükség van rá. 6 Systemic change and transformation – Változás és változtatás Ez a végső cél, a társadalmi innováció - a teljesen új gondolkodás-, ami generálnak még ötleteket, modelleket és projekteket.
Mulgan’s six stages of social innovation Social Innovation Exchange, BEPA study
ESZA rendelet tervezet 3.cikk Beruházási prioritások A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése a következők révén: munkaerő-piaci hozzáférés a munkakeresők és az inaktív személyek számára többek között helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése révén ii. a fiatalok, különösen a nem dolgozó és nem tanuló fiatalok fenntartható munkaerő-piaci integrációja iii. önfoglalkoztatás, vállalkozói készség és vállalkozásalapítás iv. a nemek közötti egyenlőség biztosítása, a munka és a magánélet összeegyeztetése v. a munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodása a megváltozott körülményekhez vi. aktív és egészséges idősödés vii. a munkaerő-piaci intézmények modernizációja és erősítése, beleértve a transznacionális földrajzi mobilitást ösztönző tevékenységeket
Köszönöm a figyelmet! Ruszkai Zsolt Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatási Programok Főosztály